Anna, Anikó
19 °C
31 °C

Nem csak a turizmus miatt lenne rossz, ha vége lenne a schengeni rendszernek

2016.02.22. 12:48

Egy német tanulmány szerint a szabad mozgást biztosító schengeni övezet összeomlása akár 1400 milliárd eurós veszteséget is okozhat az Európai Uniónak a következő tíz év során, írja az MTI.

A Bertelsmann Alapítvány megbízásából készült tanulmány hétfőn ismertetett eredményei szerint a határellenőrzések visszaállításával számoló legrosszabb forgatókönyv esetén az importárak 3 százalékkal emelkednek, ami a 28 tagú uniónak a 2016 és 2025 közötti években összesen 1400 milliárd euró többletköltséget okozna. Ez az összeg az EU éves hazai össztermékének (GDP) majdnem 10 százalékára rúg. A legnagyobb euróövezeti gazdaságnak, Németországnak 235 milliárd euróba, a második számú gazdaságnak, Franciaországnak pedig 244 milliárd euróba kerülne a szabad mozgás megszüntetése.

Még legjobb esetben is, ha az import csak 1 százalékkal drágul, az uniós tagállamoknak 470 milliárd eurója bánná a schengeni övezet felszámolását. Ezen belül Németország 70 milliárd, Franciaország pedig 80 milliárd eurós többletköltséggel számolhat. Az Európai Unió éves GDP-je nagyjából 15 ezermilliárd euró, Németországé pedig több mint háromezer milliárd euró.

Ha Európában visszaállítják a határellenőrzést, a már amúgy is gyenge növekedési kilátások még tovább romlanak

- figyelmeztetett Aart De Geus, a Bertelsmann Alapítvány elnöke.

A több mint 30 évvel ezelőtt aláírt schengeni egyezmény alapján megteremtett övezethez jelenleg 26 ország tartozik, közülük 22 tagja az Európai Uniónak. A schengeni övezethez tartozó államokban megszüntették a belső határőrizetet, az ellenőrzést a külső határokon végzik. Az utóbbi fél év során komoly nyomás alá került a schengeni övezet az elsősorban a Közel-Keletről és Afrikából érkező bevándorlók számának rendkívül nagy mértékű megugrása miatt. Az övezet több tagországa ideiglenes hatállyal ugyan, de visszaállította határain az ellenőrzést, hogy gátak közé szorítsa a menekültáradatot és regisztrálni tudja az érkezőket.

A schengeni övezet megszűnése nem csak azt jelentené, hogy a személyek mozgását útlevélhez kötik és ellenőrzik. Az ellenőrzések visszaállítása együtt járna a határokon átnyúló áruszállítás idejének hosszabbodásával, ami növelné a vállalatok költségeit és végső soron áremelkedésekben csapódna le a fogyasztók számára.

A schengeni övezet összeomlása többletköltséget jelentene az övezeten kívüli országoknak is. Az Egyesült Államok 91 milliárd, Kína pedig 95 milliárd eurót veszíthetne rajta a következő tíz év során még legjobb esetben is, a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása pedig akár 268 milliárd, illetve 280 milliárd euróra is emelheti a többletköltségeket.