János, Pál
22 °C
33 °C

Sokba kerülhet az Erzsébet bukása a kormánynak

DEBRE20120301010
2016.02.24. 12:06 Módosítva: 2016-02-24 15:26:20
Az Európai Unió Bírósága kedden elkaszálta a magyar cafeteriarendszert, vagyis eldőlt: az Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya nem maradhat a jelenlegi formájában. Bosszankodhat a kormány, mert újabb csatát vesztett a gazdasági szabadságharcban, viszont örülhetnek a régi nagy cafeteriacégek, amelyeket pár éve kiszorítottak a piacról a béren kívüli juttatásokra vonatkozó új adószabályokkal. Mi történt a cafeteriapiaccal, és mi várható a mostani fordulat után?

A kormány 2012-ben döntött a korábban francia cégek által uralt cafeteriapiac átalakításáról. A három legnagyobb utalványkibocsátó a Sodexo, a Le Chèque Déjeuner és a Ticket Restaurantot gyártó Edenred volt, rajtuk kívül még néhány magyar cég,és nagy üzletláncok saját utalványai voltak elérhetők.

Azért érte meg a bér egy részét cafeteria formájában adni a dolgozóknak, mert ez a juttatás kedvezőbb adóbesorolás alá esett, mint a pénzben kifizetett jövedelem. A 2012-es szabály aztán fenekestül felforgatta a piacot, és a szektor totális állami leuralását hozta: a szabályokat úgy módosították, hogy a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után 31 százalékot kell fizetni (ezt később 35-re módosították), viszont minden egyéb béren kívüli juttatás 51 százalékkal adózik. 

Kivéreztették a nagy öregeket

Ez persze teljesen új helyzetet teremtett, hiszen a továbbiakban sokkal jobban megérte az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, így a korábbi piacvezetők viharos sebességgel vesztették el szerződő partnereiket. Korábbi pozícióikat csak az első egy évben tudták többé-kevésbé megőrizni, amikor az állami utalványkibocsátók még nem állapodtak meg a legnagyobb élelmiszerláncokkal az elfogadásról. 2013-ban aztán a kormány még egy módosítással bevitte a kegyelemdöfést az utalványosoknak: fogyasztásra kész hideg és meleg ételt azóta már csak Erzsébet-utalványra lehet venni.

A változás a cégek nyereségességén is meglátszott. Az Edenred árbevétele a 2011-es 5 milliárdról először 2012-ben 977 millióra esett vissza, 2013-ra 42 millióra zuhant, majd 2014-ben egy kicsit visszakapaszkodott, de így is csak 185 milliót ért el. A Sodexo 3 milliárdról csúszott le 1 milliárd körüli éves árbevételre, és nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. Egyikük sem vonult ki a magyar piacról, nem úgy, mint a Le Chèque Déjeuner: miután 2012-ben több mint fél milliárdos veszteséget könyveltek el, 2013-ban kifizették a tartozásaikat és bezárták a boltot.

A kisebb magyar, korábban a piac 10 százalékán osztozó cégek megmaradtak, de aztán a Posta saját utalványán, a Posta Palettán kívül fokozatosan minden más kikopott a piacról. Legutoljára a honvédséggel szerződő Első Magyar Cafeteria vérzett el, amit a HM idén cserélt le az újonnan induló Erzsébet-utalvány Pluszra. 

De azok nem hagyták magukat 

A cafeteriacégek azért nem nézték ölbe tett kézzel, ahogy a magyar kormány kisöpri őket az országból, és az intézkedés után nem sokkal bepanaszolták Magyarországot az Európai Bizottságnál. A franciák álláspontja szerint a piac ilyen típusú torzítása az állami kibocsátó helyzetbe hozásával ellentétes az uniós alapjogokkal, ezért követelték az eredeti versenyhelyzet visszaállítását és kártérítést az őket ért hátrány miatt. 

Az évekig húzódó ügy végére kedden került pont, amikor az Európai Unió Bírósága kimondta: hiába küzdött a kormány, a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány egyes elemei akadályozzák a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, így valóban kiszorítják a külföldi cégeket a piacról. Ez kötelezettségszegési eljárást von maga után Magyarország ellen, így a kormány ezen a téren is kénytelen lesz visszakozni, ahogy azt korábban a szabad pálinkafőzésnél, a reklámadónál, a kiskereskedelmi adónál és még egy sor más esetben tette. Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta:  

Miközben tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a döntést, Magyarország kormányának elszántsága nem változott meg azzal kapcsolatban, hogy az Erzsébet-programot megvédje, megtartsa.

Azt is közölte, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, „amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, és figyelembe veszi a magyar emberek érdekét is”.

Ennek alapján valószínűnek tűnik, hogy az utalványbirodalmat megtartják, de annak előnyös adóhelyzetét felszámolják a közeljövőben, így ismét megnyílik az út a korábbi szereplők előtt. 

Ha most mellényúl a kormány, még fizethet is Brüsszelnek

A hétfői ítélet első következménye, hogy február 23-i határidővel egyértelművé vált a jogsértés, és a magyar törvényhozásnak ésszerű időn belül vissza kell vonnia az uniós rendelkezéseknek ellentmondó jogszabályokat, és olyan új helyzetet kell teremtenie, ami megteremti az EU által megkívánt versenyfeltételeket.

A következő lépés, hogy az Európai Bizottság, mint az uniós szabályok őre, megvizsgálja, hogy a magyar kormány végrehajtotta-e az ítéletből következő változtatásokat. Erre a következő hónapokban, feltehetően még az év vége előtt sor kerül. Ha az Európai Bizottság nem elégedett, újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat, aminek a végén már pénzügyi szankciókat is kiróhat, amiért Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. Ezt a büntetést az Európai Unió költségvetésébe kell befizetni. Nem zárható ki, hogy esetleg már az év második felében hallunk erről az ügyről, talán hamarabb is, tudtuk meg EU-s forrásból.

A cégek kártérítési pert indítottak

Azok a vállalatok, amelyek úgy gondolják, hogy a diszkriminatív rendszer megkárosította őket, az uniós bíróság ítéletének a birtokában kártérítési eljárást indíthatnak a magyar bíróságoknál.

Bizonyítaniuk kell a kár meglétét, és hogy az EU-s szabályok megsértése miatt szenvedték el őket. A magyar bíróságoké a feladat, hogy az ügyeket felderítsék, és kötelesek lesznek az EU-s bíróság ítéletét fenntartások nélkül alkalmazni. Az uniós jog megsértéséért pedig az állam kártérítést köteles utalni.

De nem biztos, hogy a hagyományos eljárásra szükség lesz, mivel a cégek már indítottak kártérítési pert a washingtoni székhelyű ICSID választottbírósága előtt. A választottbíróságok olyan független bíróságok, amelyeket a felek egy megállapodásban jelölnek ki a felmerült vagy a jövőben esetleg felmerülő viták rendezésére. Ezekben az ügyekben hamarosan ítéletet hoz az ICSID, és az EU elmarasztaló döntésének alapján elég valószínűtlen, hogy a franciák ne nyernének.

Ebben az esetben akár több tízmillió euró kifizetésére is kötelezhetik a magyar kormányt, vagyis a végső soron a magyar adófizetőket.

Már gyökeret vert az állam az utalványpiacon

A kormánynak persze így is megérte a dolog: valószínűleg már a rendszer bevezetésekor számoltak vele, hogy a jövőbeli elkaszálás lehetősége igen nagy, viszont azt is tudták, hogy az EU malmai lassan őrölnek, így mindenképpen van pár évük felfuttatni az állami kártyarendszert.

Ez alatt az idő alatt szépen leuralták a piacot, az emberek megszokták a rendszert, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szerzett  egy csomó szerződő partnert, amelyeknek egy részét – az állami intézményeket és vállalatokat szinte biztosan – meg is tudják majd tartani. A miheztartás végett:

jelenleg 58 ezer Erzsébet-elfogadóhely van az országban, és 48 ezer munkaadó egészíti ki vele 2 millió az alkalmazott bérét.

A felhasználóknak nem kell aggódniuk, a Nemzeti Üdülési Alapítvány a döntés után közölte: a jelenleg forgalomban lévő utalványok érvényesek, és a folyamatban lévő programok még rendben lefutnak.

Hogy mit lépnek az új helyzetben a nagy francia cégek, akik a mostani döntést kiharcolták Brüsszelben, az egyelőre kérdés. A törvényeket kénytelen lesz módosítani a kormány a javukra, de ettől még az elmúlt években a piac nagy részét elvesztették. Kerestük a további terveikkel kapcsolatban az Edenredet, a Sodexót és a LCD-t is, de egyelőre egyik cég sem nyilatkozott.