Bertalan
14 °C
27 °C

A semmiből húznák fel a fegyvergyártást

162529335
2016.02.26. 18:21
A kormány szerint a fegyvergyártás lehetne az egyik következő magyar húzóágazat, azt pedig külön munkacsoport vizsgálja, hogy ezt hogy lehetne elérni. Hozzáértők szerint viszont Magyarországon fegyvergyártás, ha volt is, már nem nagyon van, és olyan nagyon kiépíteni sem lehetne. De akkor teljesen hülyeségről beszél a kormány? És egyáltalán, hova lett a magyar fegyvergyártás, és mi van most?

Egyre többet beszél arról a kormány, hogy szeretné felpörgetni a fegyvergyártást Magyarországon: Varga Mihály a napokban bejelentette, hogy a kormány szerint a fegyvergyártás lehetne a következő húzóágazat, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium létre is hozott egy munkabizottságot Lepsényi István államtitkár vezetésével, hogy megvizsgálják hogyan lehetne fölfejleszteni ezt az iparágat. Később Lenner Áron Márk NGM államtitkár jelentette be, hogy a kormánynak komoly tervei vannak a magyar védelmi ipar fejlesztésére. 

Ezzel egy régi mániáját kezdi el valóra váltani a Fidesz, Orbán Viktor már 2010-ben is arról beszélt a parlamentben, hogy 

Nem pusztán katonai, legalább annyira gazdasági érdeke Magyarországnak, hogy nekilássunk teljesen szétesett hadiiparunk újjáépítésének is. Alkalmassá kell tenni a magyar vállalkozásokat arra, hogy minőségi beszállítói lehessenek a Honvédségnek. Minden egyes bakancs vagy bármilyen önök által használt tárgy, amit külföldről rendelünk meg külföldön teremt munkahelyeket.

A kormányzati nyilatkozók mindig arról beszélnek, hogy  egyszerre gazdasági és nemzetbiztonsági cél is, hogy legyen Magyarországon fegyvergyártás, amiben amúgy nagy hagyományokkal is rendelkezik a magyar ipar.

Azt viszont mindenkinek el kell ismernie, hogy 

ma Magyarországon gyakorlatilag nincs fegyvergyártás, 

így mielőtt húzóágazattá lehetne tenni, először létre kellene hozni vagy újra kellene indítani a magyar fegyvergyártást. Kérdés az, hogy ezt hogyan lehetne megcsinálni, mi ennek az akadálya, és van-e értelme egyáltalán.

Fegyvertelen a magyar

Magyarországon volt korábban komoly fegyver és lőszergyártás, ez viszont tipikusan egy-két céghez kötődött, amik ilyen vagy olyan formában, de mind a rövidebbet húzták a rendszerváltás utáni privatizációban. A magyar hadiiparban a 80-as évek végén még 30 ezren dolgoztak, ami a rendszerváltás után 1000 körülire esett vissza, ebből pedig a fegyvergyártással még jobban elbánt a piaci átmenet.

A legjelentősebb magyar fegyvergyár a FÉG, vagyis a Budapesti Fegyver és Gépgyár volt,

aminek 1891-es megalakulásával indult, és 2005-ös végleges csődjével ért véget a magyar nagyipari fegyvergyártás. 

Magyar kézben magyar fegyver

A magyar rendőrök oldalán még mindig leginkább magyar gyártmányú pisztolyok lógnak, ami szép, de problémás is, mert hozzáértők szerint ezek (a 60-as években rendszeresített PA-63 és az 1996-os P9RC) már elég elavultnak számít, ráadásul mióta nincs FÉG, alkatrészeket se nagyon lehet már hozzájuk. Korszerűbb, külföldi fegyverei inkább a kisebb egységeknek van, a TEK kommandósai vagy a NAV pénzügyőrei például már osztrák Glock vagy német HK pisztolyokkal és géppisztolyokkal vannak fölszerelve.

A magyar honvédség ugyan kap valamennyi nyugati fegyvert a NATO-tól, tipikusan itt is FÉG fegyverek vannak rendszeresítve, sőt, magyar gyártású kalasnyikovokból olyan sok van, hogy a magyar hadsereg NATO segélyként ezeket osztogatja például az iraki és afgán hadseregnek (vagyis cinikusabb hangok szerint közvetve a táliboknak és az ISIS-nek).

A magyar fegyveres erőket fölszerelő gyár 2005-ben állt le véglegesen, két évvel az után, hogy az állam túladott rajta. Az ÁPV Rt. már 1999-ben is szerette volna privatizálni a FÉG-et, vevő viszont nem nagyon akadt, végül 2002-ben egy gyógyszer nagykereskedelemmel foglalkozó, magyar tulajdonú cég, a Fúzió-Pharma vette meg az ekkor már Fégarmy Kft. néven működő gyárat. A Fúzió-Pharma viszont 2005-ben felszámolás alá került, ahogy a Fégarmy is, a soroksári úti gyár pedig azóta is üresen áll. 

Azóta is vannak magyar cégek, amik fegyvereket gyártanak, de ezek tipikusan kis vállalkozások, amik niche piacokat szolgálnak ki. Ilyen például a Keserű Művek, ami gáz- és légfegyvereket gyárt (részint például kiszuperált FÉG pisztolyokból), vagy a Sero kft. pedig speciális mesterlövész és ún. anti-materiális romboló puskákat gyárt, amikkel falakon vagy páncélokon is át lehet lőni több száz méterről is, és amiket a magyar hadsereg mesterlövészei mellett amerikai és közel-keleti katonák is használnak. 

Ezek a maguk piacán sikeresek is, de túl kicsit és specializáltak ahhoz, hogy egy egész hadsereget ellátó ipar alapjai legyenek.

Volt, nincs. De lehet?

Na és, mi van akkor, ha majd mostantól majd a magyar rendőr és a magyar katona nem magyar fegyvert ránt majd, ha a szükség úgy hozza? Máshol is importálnak fegyvereket, az amerikai rendőrségek 65 százalékánál például nem amerikai pisztoly, hanem az osztrák Glock a szolgálati fegyver (igaz, ezt részben az USA-ban gyártják). Meg hát NATO tagok vagyunk, akkor azért csak kapnánk fegyvereket és lőszert, ha szükség lenne rá, nem?

Ezekkel az a baj, mondják erre a fejlesztés pártolói, hogy lőszert, fegyvert és hasonlókat békeidőben könnyen lehet venni, viszont ha egyszer tényleg szükség lenne rá, vagyis mondjuk kitör egy nagyobb háborús konfliktus, akkor először minden gyártó ország a saját seregét akarja majd ellátni, és csak utána adna ki exportengedélyt.

Éppen ezért az importkiváltás fontos szempont lenne, még talán fontosabb is, mint az, hogy exportra termeljünk. Nagyjából ezt lehet kiolvasni a magyar politikusok nyilatkozataiból is, akik az eladott fegyverekkel növekvő exportbevétel vagy GDP másodlagos ahhoz képest, hogy a magyar katonának magyar fegyvere legyen. Ez látszik Orbán Viktor 2010-es beszédéből is

Ahogy a németek mondják: a német katona a gombjáig német gyártmány. Ezt szeretném látni Magyarországon is.

Persze ahhoz, hogy legyenek gyárak, amik minőségi termékekkel tudják ellátni a magyar hadsereget, ahhoz sikeres és jól működő, profitbilis cégek kellenek. Kérdés, hogy ilyet lehet-e csinálni Magyarországon a semmiből, és ha igen, hogyan?

Vass Gábor, a Kaliber magazin főszerkesztője szerint

csak a hadseregre és a honvédségre építve biztosan nem lehet életképes fegyvergyártást építeni.

Ma nagyjából 80 ezer ember tartozik a hivatásos fegyveresekhez, honvédséghez. hasonlókhoz. Ha holnap azt mondaná az állam, hogy lecserélik az összes pisztolyt és mondjuk a gépkarabélyok felét, és azt is vállalja, hogy 10 évente megint kapnak újakat a fegyvereket (ami Vass szerint elég irreális), az úgy 120 ezer fegyvert jelent a következő 10 évben. Ez azt jelenti, hogy egy hónapban nagyjából ezer fegyvert kellene legyártania a nagy magyar fegyvergyárnak, ez viszont nem egy olyan kereslet, ami el tud tartani egy gyárat.

Ahhoz, hogy megérje egyáltalán elkezdeni gyártani, ahhoz muszáj a polgári piacot is célba venni, vagyis a biztonságukért aggódó vagy lőporszagtól beinduló lövöldözni vágyó civileknek is kell eladni fegyvert. Ez most Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen, mert a magyar fegyvertartási szabályok még európai mércével mérve is szigorúak, éppen ezért nálunk a vadászokon kívül gyakorlatilag senkinek nincs éles lőfegyvere. Ma Magyarországon összesen 81 ezer embernek van fegyvertartási engedélye, ennek viszont döntő többsége vadászpuskát tarthat, mást nem, a hadsereget és a rendőrséget ellátni képes gyárnak viszont nem ilyeneket kellene gyártania. Önvédelmi lőfegyverből hivatalosan 5683 emberen tarthat összesen 6650 darabot.

Hacsak a kormány nem akar a szabályozás lazításával lökni egyet az új húzóágazatán, akkor viszont marad az export. Ez nem is rossz ötlet, hiszen a nemzetközi piac elég nagy, még a környező országokban is könnyebben lehet fegyvert venni, mint nálunk, az USA-ról nem is beszélve. Ezzel csak az a baj, hogy a nemzetközi piacon nagy a verseny, sok nagy és még több kicsi fegyvergyártó lő ugyanazokra a vásárlókra, mármint üzleti értelemben. Ahhoz, hogy mondjuk az amerikai piacra betörjön egy magyar cég, ahhoz Vass szerint

  • nagyon sokat kell elkölteni marketingre
  • és valami olyan terméket kell előállítani, amivel még nincs tele a piac.

Van még egy lehetőség, hogy az állam rengeteg pénzből létrehoz a semmiből egy fegyvergyárat, ahol legyártat valami sikeres fegyver olcsóbb másolatát, amit aztán eladnak rendőrségnek és a hadseregnek, sok pénzt lenyúlva eközben. Ez viszont aligha elég egy húzóágazathoz.

Nem minden fegyver, ami védelem

A fegyvergyártás viszont csak egy szűk kategóriája a hadi- vagy védelmi iparnak, amiben összességében Magyarország nem szerepel olyan nagyon rosszul, igaz olyan nagyon jól sem. Ha nem konkrétan pisztolyokról és gépfegyverekről, hanem mondjuk lőszerekről, katonai technológiáról vagy harci járművek alkatrészeiről van szó, akkor

már létezik egy fejleszthető magyar hadiipar, aminek a tagjai már nagyon régóta várnak is arra, hogy végre fejlesszék őket.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal legutolsó, 2014-es jelentése szerint két éve

  • 496 cégnek volt Magyarországon hadiipari tevékenységi engedélye
  • és 205 cég exportálhatott hadiipari termékeket.

A Magyar Védelmiipari Szövetségtől azt tudtuk meg, hogy a szektorban közvetlenül úgy 1700 ember dolgozik, de az iparágban érdekelt cégcsoportok összesen úgy 10 ezer embert foglalkoztatnak, ami a Zsitnyányi Attila, a szövetség elnöke szerint azt jelenti, hogy lenne kapacitás az iparág fejlődésére. Zsitnyányi szerint a szektorban a Rábát kivéve szinte csak kkv-k vannak, többségében magánkézen.

A sok kis magáncég mellett fontos szereplője a szektornak a Honvédelmi Minisztérium négy hadiipari cége, amik  radaroktól és rakétáktól  telepi laboratóriumokig és  drónokig  sok mindent fejlesztenek és gyártanak, és integrálják a kisebb cégek munkáját a HM megrendeléseinél. 

2014-ben  a magyar hadiipari export 33,6 millió eurót ért el, ami több mint 20 éves csúcsot jelent. Ez persze csak nagyon kis része az összesen 84 milliárd eurónyi magyar exportnak és igazán eltörpül a valódi húzóágazatnak számító autógyártás mellett, ami 13 milliárd eurót hozott 2014-ben, de azért mégis van benne valami fejlődés. A teljes hadi export 2014-ban 4,9 százalékkal nőtt éves szinten.

 

A magyar hadi export legnagyobb része, 46 százaléka 2014-ben az Egyesült Államokban kötött ki, 36 százaléka Európába, 16 százaléka Ázsiába, kicsit kevesebb, mint 1 százaléka pedig Afrikába ment. Egy évvel korábban viszont még Európa volt a fő célpont, Amerikába pedig csak 31,6 százalék ment. 

Szétlövés a szomszédoknál

A nemzetközi fegyverpiacra elég nehéz betörni, már csak azért is, mert még Kelet-Közép-Európában is nagyon nagy a verseny. Szinte minden velünk szomszédos vagy közeli országban nagyon komoly a fegyveripar. Ausztria például a világ egyik legnagyobb fegyvergyártójának számít, leginkább a Glock pisztolyoknak hála, amit Amerika rendőreinek és bűnözőinek is az egyik kedvenc pisztolyának számít. De a világ legnagyobb fegyvergyártó cégei között ott van a Glock mellett a cseh Česká Zbrojovka, a szerb Zastava fegyvergyár és a bolgár Arsenal AD is.

Az ENSZ kereskedelmi adatai szerint 2014-ben
  • Ausztria több mint 400 millió,
  • Csehország 330 millió,
  • Horvátország 140 millió
  • Szlovákia pedig 46 millió dollárért exportált fegyvereket
míg Magyarország csak 165 ezer dollárt keresett ebből a világpiacon.
 
 

Az exportnál egy kicsit kevesebb volt az import, összesen 27,5 millió euró, ami 6,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

És hogy miket exportálunk?

A kivitelünk  legnagyobb része, majdnem 42 százaléka lőszer vagy annak "alkatrészei", főként lőpor.

Ez nagy valószínűséggel mind egy cégnek köszönhető, jelenleg ugyanis csak egy gyárban állítanak ugyanis elő Magyarországon lőszert, a svájci tulajdonú Ruag gyárában Sirokon. Ez a gyár 1952-ben indult, 2000-ben privatizálták, majd 2008-ban vette meg a svájci cég, ami amúgy Magyarországon kívül Németországban és az USA-ban is gyárt lőszereket ésa világ egyik legnagyobb lőszergyártójának számít. Azóta alakult, vagy újraalakult még egy lőszergyár Balatonfűzfőn, a Mil-Exim, itt viszont még csak most indul majd a termelés.

Ezen kívül exportálunk még tűzvezető rendszereket (amikkel rakétákat lehet pontosan célba juttatni), különböző szoftvereket, bombákat, szárazföldi és légi járműveket, meg némi fegyvert is. 

 

Tervek voltak, segítség nem

Ahhoz képest, hogy a kormány már egy ideje beszél arról, hogy mennyi lehetőség van a magyar hadiiparban, a tettek eddig legtöbbször elmaradtak, sőt, 

a Magyar Honvédség az elmúlt években gyakorlatilag semmit nem rendelt a magyar védelmi cégekből, 

amiről részben a hadsereg rossz anyagi helyzete, részben viszont a vezetők "rossz hozzáállása" tehet. A Belügyminisztérium részéről több volt a megrendelés, és figyeltek rá, hogy ahol lehet, ott magyar terméket vásároljanak.

Zsitnyányi szerint az lenne az egészséges, ha minden igénynél, ami a hadseregnél vagy a rendvédelemben felmerül, először megnéznék, hogy van-e hasonló termék vagy szolgáltatás Magyarországon, ha nincs, akkor ki lehet-e fejleszteni, vagy lehet-e valamilyen licencet venni, és csak ez után néznének ki a külföldi piacra. Most viszont még sokk minden van, amit itthonról is be lehetne szerezni, mégis külföldről veszi az állam.

 Az állami megrendelések mellett persze még más is kellene a magyar védelmi cégeknek, például

  • átgondolt, jót tervezett fejlesztéseket kellene ösztönözni azzal, hogy nem ad hoc módon és rövid határidővel adnak megrendelést a cégeknek,
  • támogatni kellene a kutatás-fejlesztést a szektorban, 
  • segíteni kellene a magyar cégek marketingjét külföldön
  • elsősorban az olyan feltörekvő országokban. ahol sokat költenek a védelemre, mint a Közel-Keleten vagy Dél-kelet Ázsiában.

A magyar védelmi cégek remélik is, hogy a kormány valami ilyesmiket tervez az Irinyi-terv nevű iparstratégiájában és az új munkabizottságban. Az viszont majdnem biztos, hogy 

a védelmi iparon belül nem a fegyvergyártás lesz húzóágazat,

legalábbis a közeljövőben biztosan nem.

Kérdeztük az NGM-et, hogy a felállított munkabizottság hogyan látja a magyar fegyvergyártás és védelmi ipar helyzetét, de eddig nem érkezett válasz, azon a bejelentésen kívül, hogy "komoly terveik" vannak. Amit arról megtudunk valamit, majd megírjuk azt is. 

Balatoni apartmanok

A Balaton idén is várja Önt és családját! Keressen apartmant nyaralásához itt!

Görög tengerparti nyaralások

Vakító napsütés, kék tenger várja!