Angéla, Petronella
14 °C
27 °C

Keddtől az utcára kerülhetnek az adósok

2016.02.29. 07:34

Akár tízezreket is kilakoltatás fenyegethet, kedden ugyanis lejár a kilakoltatási moratórium, a kormány legújabb bedobott mentőövei pedig a nem fizető adósok közül nem mindenkinek segítenek.

Akiknek nem segített semmi

Hiába dobták az utóbbi években egymás után a különböző mentőöveket  a devizahiteleseknek, hiába csökkent töredékére a devizás szerződések száma, valójában sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát, sem a banki elszámoltatás  nem húzta ki  a gödörből azokat, akik a legmélyebben vannak.

Miközben a nem fizető hitelállomány jelentősen csökkent, a devizahiteles állomány pedig a forintosítással gyakorlatilag eltűnt, újra növekedni kezdett a 90 napnál régebben lejárt hitelállomány.

Simonyi Tamás a KPMG szenior igazgatója egy hónapja a portfolio.hu-n azt írta, a magyar bankok 882 milliárd forint értékű nem fizető lakossági jelzáloghitelt és még ennél is több jelzáloggal fedezett kereskedelmi ingatlanhitelt tartanak portfóliójukban.

Az ingatlannal fedezett, de nem fizető hitelek állománya az összes adósmentő, devizaváltó és végtörlesztési akció ellenére is 2000 milliárd forint körüli.
 

A nagyobb lépések

Az első mentőcsomag, a 2011-es végtörlesztés, a magasabb jövedelműeknek jelentett igazán segítséget: összesen 169 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, ezt követően pedig 172 ezer 875-en léptek be az árfolyamgátba 2011-től és 2013 közepéig. Az idei nyár közepére pedig a forintosítást és a banki elszámoltatást is lezavarták, aminek az a következménye, hogy gyakorlatilag eltűntek a devizahitelek. A probléma viszont bár kevesebb embert érint, azért megmaradt.

Lesz még adósmentés

Hogy még mindig nem mentettek meg mindenkit, azt a kormány is elismerte, tavasszal azt ígérték, hogy ki fognak dolgozni egy adósmentő megoldást azoknak, akiket még így is a lakásuk elvesztése fenyeget. Még mindig durván 180 ezer olyan adós van, aki nem tud fizetni.

A nyáron ezért két intézkedés is megszületett:

  • kidolgozták a magáncsőd intézményét, ami szeptember elsején életbe is lépett,
  • 25 ezerről 35 ezerre emelték azoknak az ingatlanoknak a számát, amiket a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2016-ban és 2017-ben megvehet azoktól, akiket egyébként kilakoltatnának.
Demonstrálók feliratokat ragasztanak fel egy OTP-bankfiók ablakára 2013. augusztus 27-én a fővárosi Nagykörúton ahol devizahitelesek tüntettek a Nem adom a házam elnevezésű civil szervezet kezdeményezésére.
Demonstrálók feliratokat ragasztanak fel egy OTP-bankfiók ablakára 2013. augusztus 27-én a fővárosi Nagykörúton ahol devizahitelesek tüntettek a Nem adom a házam elnevezésű civil szervezet kezdeményezésére.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Csakhogy ezzel a két intézkedéssel sem zárható le teljesen a történet, az MNB szerint ezek legfeljebb 35 ezer embernek jelenthetnek megoldást: a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bővítése 10 ezer, a magáncsőd 25 ezer embernek segíthet. Utóbbi ráadásul egyelőre elég népszerűtlen. Ennek oka az lehet, hogy a szabályozás elég szigorúra sikerült. A kilakoltatási moratórium megszűnése mindenesetre meghozhatja az adósok kedvét a magáncsődre.

Simonyi Tamás szerint egyébként lehet pozitív oldala is annak az adósok szempontjából, hogy a kilakoltatási moratóriumot feloldják. Az érintett bankokban ugyanis már senki nem gondolja komolyan, hogy ezeket a hiteleket maradéktalanul be lehet hajtani. Leginkább szabadulnának e hitelállománytól: olyanoknak adnák el, akiknek van rutinjuk benne, hogy refinanszírozással, a fedezet értékesítésével, kiadásával vagy más módon kigazdálkodják a csomagok vételárát, meg persze valami hasznot is maguknak.

És mivel a bankok a nem fizető hitelek egy részét már leírták veszteségként, a követeléseit megvásárló szereplők pedig gyorsan szeretnének pénzhez jutni, a bank által korábban veszteségként leírt összeg nagy részét az adós várhatóan megnyeri, végső soron jóval kevesebbet fizet vissza, mint fennálló adósságának a fele. Ilyen nagylelkű ajándékot eddig egyik adósmentésben sem kínáltak nekik.