Gáspár
14 °C
30 °C

Maradtunk bóvliban, hiába reménykedett a kormány

2016.03.05. 00:37
Bár nagyon várta a kormány, nem jött a felminősítés a Moody's-tól. Ez a jelenlegi környezetben olyan sok vizet nem zavar, de mindenképp intő jel. Ahogy az is jó lenne, ha hosszú távon azért visszalavíroznánk magunkat a bóvliból.

Nem vizsgált, és így nem is minősített fel minket a nagy hitelminősítő egyike, a Moody's, pedig már nagyon várja a kormány. Ez azt jelenti, hogy továbbra is maradunk bóvli-kategóriában, ahol 4,5 éve vagyunk. A hitelminősítő a magyar szuverén osztályzat idei első potenciális felülvizsgálati időpontját péntekre tűzte ki, a cég azonban péntek éjjel - közép-európai idő szerint szombaton kora hajnalban - Londonban közölte, hogy most nem frissítette a magyar államadós-besorolást.  A Moody's idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország legközelebb július 8-án, utána november 4-én szerepel.

Az állam finanszírozásában a felminősítés mostani elmaradása egyébként most nem nagyon fog meglátszódni, keveset fogunk érezni belőle.

Semmi extra

 A piaci szereplők ugyanis javarészt már beárazták, hogy ott vagyunk a felminősítés környékén, ezért nem fognak sokkal drágábban nyúlni az állampapírjaink után.

Másrészt az állampapírjainknak nagyon alacsony már most is hozama, méghozzá jó eséllyel főleg azért, amiért az egész régiónak. Az eurózóna ugyanis újra belassult, pontosabban olyan alacsony már az infláció, hogy várhatóan hamar lépni fog az Európai Központi Bank kamatcsökkentéssel, vagy más eszközökkel ez ellen.

A mi gazdaságunk pedig nagyjából úgy viszonyul az eurózónához, mint egy anyahajóhoz kötött gumicsónak. A túlzott önbizalom ellen még hozzátéve, hogy mi vagyunk a gumicsónak. Leghamarabb egyébként jövő csütörtökön derülhet ki, hogy mit találtak ki Draghiék Frankfurtban.

Érdekel engem a magyar állampapír?

Nem árt, ha érdekel kicsit mindannyiunkat, mert közvetve van hatása az életünkre. Az államkötvények jelentik ugyanis döntő részben a magyar államadósságot. A teljes államadósságunk 25 ezer milliárd forint körül van, ami elég sok pénz, ráadásul ennek a 15-20 százalékát évente meg kell újítani, mert lejárnak a korábbi kötvények. Az pedig nem mindegy, hogy milyen biztos hozamot ígérünk a nekünk kölcsönadóknak, sok múlik azon, hogy a költségvetésnek mennyi kamatot kell ilyen sok kölcsön után fizetnie.

Ezért javasolták például sokan, hogy ha az állam nagy bevételre tesz szert – mint például a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása esetében 2700 milliárd forintra, vagy a forint romlása miatt az MNB százmilliárdjaira – azt inkább államadósság-csökkentésre kellett volna fordítani. Ahelyett, hogy kicsit nagyobb lábon élve feléljük.

Nem pont úgy bóvli a bóvli

A bóvli kifejezés egyébként nem egészen pontos: aki ilyen ország állampapírjait veszi meg, az nem valamiféle totálisan vacak befektetésbe teszi a pénzét. Legalábbis nem mindenképpen, amit a mi példánk is bizonyít, hiszen megbízható adósként mindig fizettünk. Inkább arról van szó, hogy aki bóvli kötvényt vásárol, az sok más alternatívánál nagyobb kockázatot vállal. Persze a nagyobb hozamért cserébe. És pontosan ez a hozam az, ami fáj: az adós szemszögéből nézve ugyanis ez kamatterhet jelent, amit a háztartások és vállalatok kell kitermeljenek minden egyes évben.

Harmadrészt pedig a komolyabb változást az hozná, ha a három nagy hitelminősítőből legalább kettő felminősítene minket. Számos nagy befektetési alapnál, nyugdíjpénztárnál ugyanis van egy olyan hüvelykujjszabály, hogy csak akkor vehetnek egy ország állampapírjaiból, ha a nagy hitelminősítők közül legalább kettő szerint nem bóvli az ország. Ha ők is megjelennek a keresletben, az még lejjebb tolhatja majd az állampapírjainktól elvárt hozamokat.

A mostani makrószámaink nem bóvlik, az intézményeink és a folyamataink azok

A nagy hitelminősítők, így a Moody's is, az értékeléskor megnézik az úgynevezett kemény gazdasági adatokat. Az az, hogy várhatóan lesz-e pénz visszaadni a nekünk kölcsönadott összegeket: hogy nem túl nagy vagy kicsi-e az infláció, hogy milyen a növekedés, csökken-e az államdósság, milyen devizában van az államadósság vagy például, hogy elszállhat-e a költségvetés. A baj nálunk nem igazán ezzel van, ezekben egy jó ideje már nem vagyunk igazán Banglades vagy Costa Rica szintjén.

A bóvliban lévő országok közös jellemzője általában

  • a magas, emelkedő államadósság,
  • gyenge növekedés és a magas államháztartási hiány,
  • a sok külföldi pénzben felvett hitel,

Ha viszont csak ezeket néznék, akkor erős túlzással Fehéroroszország vagy Pakisztán is topkategóriás lehetne egy-egy jobb időjárású évben. Ezért nagyon kell nézniük puhább kategóriákat is, hogy lesz-e szándék visszaadni a pénzt, hogy hogyan működnek az országban a független intézmények és a kormány szervei vagy milyen átláthatóak az állam folyamatai.

Ezért bóvliországokban jellemző még a:

  • kiszámíthatatlan üzleti és politikai környezet.

Ebben eddig is komoly öngólokat rúgtunk, virágnyelven mondva ez a sokat kritizált " alacsony kiszámíthatóság". Mostanában viszont némi nyugalom után újra ámokfutásba kezdett a kormány, a magánhadsereges akció, vagy hogy az MNB egyre inkább egy kifizető magánbankként viselkedhet vagy hogy a költségvetés a kormány parlamenti kontroll nélküli belügye lehet.

 Az elemzők szerint is az volt a valószínűbb, hogy nem minősítenek most fel minket. És bár úgy tűnik, hogy bár a makroadataink inkább rendben lévőnek tűntek, erős súllyal jöhetett elő, hogy a folyamataink és az intézményeink egyre alacsonyabb színvonalra zuhannak. 

Matolcsyék is tartottak a hatásoktól

Elég emlékezetes, hogy annak idején a magyar kormány nem sokkal azután, hogy gazdaságpolitikai szabadságharcot hirdetett, 2011 novemberében váratlanul az IMF-hez fordult, hogy megússza a nem ajánlott, spekulatív befektetési minősítést.

A trükk nem jött be Matolcsyéknak: 2011 november 24-én megtörtént az első leminősítés a Moody's-tól, amit később a másik két hitelminősítő is követett. A forint viszont nem omlott össze, valójában a történelmi mélypontját sem érte el, mert bár az IMF-trükk miatt kicsit meglepő volt a lépés, mégis sok piaci szereplő már jó ideje várta, hogy bekövetkezzen.