Zsanett, Janka
17 °C
27 °C

A Wizz állami támogatással repülhet a Balkánra

2016.03.07. 08:27 Módosítva: 2016-03-07 08:30:00

Rárepülne a Wizz Air egyes balkáni útvonalakra – értesült a Világgazdaság piaci forrásokból. Csak az a kérdés, hogy ez mennyibe kerülne a kormányzatnak. Megkérdeztük a légitársaságot is, ahol azt válaszolták: „Nem bocsátkozunk spekulációkba a jövőbeli növekedési lehetőségekkel kapcsolatban, de megerősíthetjük, hogy a Wizz Air mindig figyelembe veszi a légitársaság erős növekedésével összhangban lévő új lehetőségeket.”

A nemzeti légitársaság leállása után átrendeződött a piac, azonban több korábbi Malév-desztináció mindmáig nem érhető el átszállás nélkül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről: Albániával, Koszovóval, Macedóniával és Montenegróval nincs légi kapcsolat. Márpedig ezek közül több országban jelentős magyar üzleti érdekeltségek vannak – például a Mol vagy az OTP révén –, ami számottevő üzletiutas-igényt képvisel.

A hiányzó útvonalak üzemeltetése az elmúlt évek tapasztalata szerint tisztán piaci alapon nem jelent vonzó perspektívát a légitársaságoknak. Ezt jelzi, hogy – bár a lehetőség adott lenne –, nem indult be a forgalom ezeken a vonalakon.

A kormányzat szerint a közvetlen összeköttetések megteremtése kizárólag állami hozzájárulással biztosítható. Épp ezért döntött úgy a kabinet, hogy bizonyos nyugat-balkáni útvonalakon nyilvános pályázaton nyertes légitársaságok monopolhelyzetben szolgálhatják ki az érintett útvonalakat.

Mégpedig úgy, hogy a cégek igényt tarthatnak egyfajta kompenzációra is, amely azonban kizárólag az érintett útvonalakon elszenvedett üzemeltetési veszteségek ellentételezésére és ésszerű profit biztosítására szolgálhat.

És épp ez az a körülmény, amely miatt ezek az útvonalak érdekesek lehetnek a cégeknek, például a Wizz Airnak, amelynek a veszteségeket nem kellene állnia, sőt még nyerhetne is rajta, ráadásul ezzel együtt a kormány céljainak megvalósítását is elősegítené. Az viszont kérdés, hogy menyibe kerülne mindez a kabinetnek, főleg ha a Wizz Air nyerné a pályázatot, hisz flottája Airbus–320-as és 230 személyes Airbus–A321-es gépekből áll.

Szakértők szerint ezeken a vonalakon kisebb kapacitású turbópropelleres gépekkel lehetne gazdaságosan repülni. Egykor a Malévnak is voltak kisebb, CRJ–200ER típusú repülőgépei, sőt épp abban az időben szerezte be ezeket, amikor az a Váradi József volt a légitársaság vezetője, aki most a Wizz Air egyik tulajdonosa, illetve vezérigazgatója. Váradi épp a budapesti ráhordás céljaira használta a gépeket, vagyis épp azt a helyzetet igyekezett kezelni ezekkel a gépekkel, amelyre a Malév megszűnése óta nem találtak megoldást.