Mire gondolhatott Orbán, amikor kettős bérrendszerről beszélt?

Orbán Viktor csütörtökön nem csak arról beszélt (talán először), hogy az államadósságunk nő, csak a GDP-hez viszonyított arányában van nagyjából szinten. Hanem arról is, hogy nem lehet megakadályozni a fiatalokat abban, hogy elhagyják az országot. Mert szerinte a mozgékony fiatalok meg akarják ismerni a világot. Viszont bejelentette, az nagyon jó volna, ha egyszer visszajönnének.  

A titokzatos „nyílt, kettős bérrendszer”

Erre találtak ki egy dolgot. Azt, hogy béremelés kell ahhoz, hogy a fiatalok hazajöjjenek, de a hagyományos béremelések nem lesznek elegendők. Hanem kockázatosabb rendszer kell, amit a cafeteria-rendszer átalakításával gondoltak megoldani. Ez azért is jön kapóra, mert a mostani rendszerünk úgyis épp megbukott.

Egészen pontosan Orbán úgy gondolkozott, hogy a cafeteria másképp adózik, mint az alapbér, az unió is tulajdonképpen elismeri, hogy ez egy „rejtett kettős bérrendszer”. Most szerinte az a kérdés, hogy van-e bátorságunk ahhoz, hogy ezt egy „nyílt, kettős bérrendszerré” tegyük. És ha már úgyis át kell alakítani a cafeteriát, akkor készpénzzé kellene tenni, csak épp a cafeteria kedvezőbb adóbesorolásával – mindezt már 2017-től.

A szavakat értjük, a mondatok jelentését nem

Ez nagyon izgalmasan hangzik, ugyanakkor megint olyan ötletnek tűnik, amiről nem tudni, mit fog jelenteni a valóságban.  Már a készpénzes ötlet sem világos. Ez azt jelentheti vajon, hogy viszonylag adómentesen akarnak adni havi 10-20 ezer forintot? És akkor részben vagy egyáltalán nem kell utána szja-t fizetni? Vagy nem kell a sokkal nagyobb terhet jelentő járulékokat sem? 

Mert ha az előbbi, akkor ez nagyjából a kormány által korábban szörnyűnek tartott és hamar kivezetett adójóváírás visszahozatalát jelentené. Ott ugyanis  a legszegényebb emberek a bérük egy részét szja-mentesen kapták. Ha viszont mondjuk járulékokat se kell fizetni, és mindenkinek jár, akkor vélhetően az szja-törvény adómentes juttatásai közé kerülne.

ami a jövedelem egy részére vonatkozna, véget vetve az egykulcsos személyi jövedelemadónak.

Ha viszont nem mindenkinek, akkor kiknek lesz ez? A fiataloknak? Vagy azoknak a már nem olyan fiataloknak, akik külföldről térnek vissza? 

Külön kérdés, hogy havi 10-20 ezer forintot tényleg akkora meggyőző erőnek gondolnak-e Orbánék, ami miatt Dániából hazajönne a fiatal orvos, Angliából pedig a jól képzett pincér. Mert ha ekkora marad a keret, akkor jó eséllyel inkább csak egy kommunikációs fogás lesz az egész. 

Lehet vissza az egész is

Az is érdekes, hogy valóban készpénzt is adnak-e majd, és ez bármire felhasználható lesz, vagy meg kell felelni valamiféle feltételeknek.  

Ha ugyanis bármire felhasználható lesz, akkor szembemennénk az eddigi, a belföldi turizmust, hazai vállalkozásokat támogató, előtérbe helyező feltételeinkkel. Pénzt lehetne akár a Szép-kártyához hasonlóan is adni úgy, hogy a jelenlegi cafeteriaelemek szinte mindegyikére fel lehessen használni. Ennek még meglenne az a jellemzője is, hogy külföldi cégek csak nehezen tudnának ténylegesen belépni erre a piacra, mert a rendszer már kiépült, és nagy költségei lehetnének a váltásnak, mondta erről Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adószakértője.

Az se semmi, hogy az egész cafeteria-rendszerünk szinte évről évre változik az aktuális politikai célok függvényében. Az ilyesmi sehol nem szerencsés, de különösen nem egy olyan százmilliárdos piacon, ahol sokszor hosszú távra köteleződnének el emberek (mondjuk a nyugdíj- vagy egészségpénztári befizetéseikkel).

Mindenesetre most jó lehetőséget is kínált az Európai Bíróság döntése, hogy ezt meglovagolva újra átszabják a rendszert. Viszont ha nagyon nagy kedvezmények jönnek be egyes csoportoknak, akkor azt az adókiesést még ki is kell fizetnie a költségvetésnek. Végső soron, ha most már tényleg tavasszal elfogadják a költségvetést, akkor legkésőbb akkor megtudjuk, hogy miről beszélhetett ténylegesen Orbán, és mit számoltak ahhoz neki az NGM-ben.