Olga, Liliána
19 °C
30 °C

Bizottság alakul a letelepedési kötvény-biznisz kivizsgálására

2016.03.16. 13:19

Az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt kezdeményezte parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, írja a Napi.hu. A házszabály szerint kötelező lesz a bizottság felállítása, mivel a kezdeményezést a képviselők több mint ötöde támogatta.

A határozati javaslat szerint a bizottság 10 tagból állna. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást úgy, hogy a Fidesz 3, a KDNP, az MSZP és a Jobbik 2-2, míg az LMP 1 főt delegálna abba - ezzel a kormánypártok és az ellenzék is 5 fővel képviseltetnék magukat. A házszabály szerint egy vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, a mostani javaslatot 51-en nyújtották be, vagyis 9-cel többen a szükségesnél.

A kezdeményezők kifejtik, hogy a Rogán Antal ötlete nyomán kibocsátott letelepedési államkötvényekkel kapcsolatosan a kormány sikerpropagandát folytatott, de az ellenzék és a szakma is erőteljes kritikát fogalmazott meg, és a kötvény-bizniszt súlyos visszásságok kísérik a kezdetektől. A kormány kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű offshore-cégeket bízott meg az értékesítéssel, de később még közülük is kigolyóztak néhányat egy furcsa törvénymódosítással.

A kötvényeket diszkont áron adja el az állam a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még rá kliensenként a 45-60 ezer euró körüli jutalék, de hallani lehetett 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a közvetítő cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopolpiacon érthetetlen.

A konkrét számokat így írják le a javaslattevők: eddig 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek. Ez pedig több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent, úgy hogy, a közvetítő cégeknek alig kell valamit tenniük ezért cserébe.

A vizsgálóbizottság a következőkre keresné a választ:

  • mekkora gazdasági haszna van Magyarországnak és a magyar embereknek ebből a konstrukcióból, különös tekintettel a valós gazdasági befektetésekre és a munkahelyteremtésre?
  • az értékesítéssel megbízott közvetítőcégeknek mennyiben ismerhető meg a tulajdonosi hátterük, és hány cég tekinthető ezek közül offshore cégnek?
  • mi indokolja, hogy a magyar állam nem határozta meg a közvetítő cégek jutalékának mértékét, pontosan mekkora jutalékkal dolgoznak ezek a cégek, és összességében mekkora bevételre tettek eddig szert?
  • továbbá mekkora adóbevételtől esik el az állam annak köszönhetően, hogy ezen cégek nem Magyarországon vannak bejegyezve?

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!