Pál
16 °C
32 °C

Nagyon megy a magyar filmiparnak

2016.03.21. 08:19

A Saul fia Oscar-díjának nagy marketingereje van, s pozitívan befolyásolja az egész magyar filmes iparágat, beleértve a stúdiókat is – így látja a Korda Filmstúdió Kft. társügyvezetője, Gyertyánfy Miklós. Egy-egy Oscar-díj két-három év múlva érezteti hatását a filmgyártó stúdiókra – mondta a Világgazdaságnak Tóth Mihály , a szintén magántulajdonú Origo Film Group Zrt. marketingvezetője, vagyis további megrendeléseket hozhat, pedig az Origo stúdióiban – Budapest XV. kerületében – már idén is telt ház lesz.

A Magyar Nemzeti Filmalap szerint sem kétséges, hogy az Oscar-díj Magyarországra irányítja a figyelmet, abban azonban, hogy egy produkció ezt válassza forgatási helyszínnek, elsősorban a közvetett támogatás (az adókedvezmény), az infrastruktúra, a filmes stábok elérhetősége és a bőséges helyszínválaszték játssza a döntő szerepet. Mindez Magyarországon rendelkezésre áll.

Megteltek a stúdiók, évekre előre

Mindegyik stúdió arról számolt be, hogy kapacitásaikat teljesen lekötötték. „Az új filmtámogatási rendszer bevezetése óta szinte folyamatosan bérbe tudták adni az összes etyeki stúdiót a kiszolgálóhelyiségekkel együtt. Az érdeklődés alapján ítélve a közeljövőben teljes lesz a kihasználtság” – mondta Gyertyánfy. Jelenleg a Kordában évente két-három nagy film tölt el négy-hat hónapot, átlagosan három-négy kis film bérel stúdiót két-három hétre, és hat-nyolc reklám készül egy-egy hétig terjedő időszakokban.

Az Origo marketingvezetője is arra számít, hogy a következő két-három évben le lesznek kötve a kapacitásaik, és a stúdiók a verseny helyett inkább kiegészítik egymást. Jó példa erre a 2015-ben forgatott Inferno című Tom Hanks-film, amely az Origónál készült, de egy jelenetet a Kordánál forgattak. Hasonlóan vélekedik a filmalap is: a stúdiók profilja és kínálata jelentősen eltér – mutattak rá –, ahogy a filmesek igényei is.

A munkák eloszlanak, rendszeres az együttműködés a különböző kapacitású stúdiók között. A fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan növekszik a 2013 óta a filmalaphoz tartozó Mafilm kihasználtsága is. 2013-hoz képest a 2014-es év 62 százalékkal, 2015 pedig 77 százalékkal több produkciós bevételt generált. A Mafilm helyiségeinek bérleti kihasználtsága a Róna utcai telepen 92, a fóti telepen 100 százalékos.

Az Origóhoz a legnagyobb munkák az amerikai piacról érkeznek, de dolgoznak orosz, holland, német, kanadai megrendelőknek is. Ezenkívül itt készült a 2. Magyar Filmhéten a legjobb nagyjátékfilm díját elnyerő Liza, a rókatündér és több reklámfilm. A Korda filmstúdióban a nagyobb filmek amerikai vagy angol stúdiók megbízásai, a kisfilmek és koprodukciók jelentős része mögött nyugat-európai producercégek állnak. A külföldi filmek általában bérmunkák, de előfordul, hogy magyar részvételű koprodukció is van közöttük. A reklámok fele-fele arányban magyar, illetve külföldi munkák.

A legtöbbet költjük az EU-ban

A filmgyártásra fordított költések Magyarországon 2010–2014 között elérték a GDP 0,15 százalékát – derül ki az Európai Audiovizuális Obszervatórium felméréséből – ez az arány az európai átlag két és félszerese. Magyarország ezzel az első helyen áll Európában, azaz a filmipar itt járul hozzá legnagyobb mértékben a gazdaság növekedéséhez.

Munkaerőt vár az iparág

A szakemberhiány viszont mindenütt gondot okoz. Az utóbbi egy-két évben jelentősen nőtt a Magyarországra érkező külföldi produkciók száma, emiatt a kisebb filmek nem mindig jutnak megfelelő munkaerőhöz – mondta Gyertyánfy. Ma akár három-négy teljes stábot is el tudnának látni folyamatos munkával. Kiemelten hiányszakmának számítanak a gyártási területen például a gyártási, könyvelési, rendező-, kameraasszisztensek és a világosítók, a művészeti területeken pedig egyebek között a díszlettervező, a smink- és a kosztümasszisztens; az utómunka területén hang- és vágó szakemberekből van kevés.

A stábok egyre gyakrabban kénytelenek külföldi szakembereket szerződtetni. A film világában óriási a globális verseny, ezért javítani kell a támogatási rendszert és a szakképzést is. Sok szakmát nem tanítanak Magyarországon intézményes keretek között. A filmalap tervei között szerepel a szakma igényeinek megfelelő képzés fejlesztése és gyakorlati lehetőség biztosítása.

Hasonlóan látja az utánpótlás helyzetét Tóth Mihály is, aki szerint legalább a jelenlegi létszám duplájára lenne szükség, ezért duális képzésbe kezdtek az egykori BKF-fel, a mai Metropolitan Egyetemmel.