Hedvig
7 °C
23 °C

Olyanok nyerték az állami földeket, akik nem is licitálhattak volna

D MTZ20140417019
2016.04.08. 06:53 Módosítva: 2016-04-08 07:05:17
Fejér megyében sok településen nem jutottak földhöz az állami földárveréseken olyan gazdák, akik ott helyben élnek, vettek viszont földet 50-100 kilométerre élő városiak, akik a kormány saját szabályai szerint részt sem vehettek volna az árveréseken. Az árverések eredményeinek elemzéséből azért az kiderül, hogy felcsútiak vették a legtöbb földet a megyében.

Szinte minden megvalósult abból, amit az állami földárverések kritikusai előre jeleztek, abból pedig alig valami, amivel a kormány hirdette a földprivatizációt - ez a kép látszik kirajzolódni abból az elemzésből, amit Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár készített a fejér megyei földárverések eredményeiről. Ebből az látszik, hogy 

  • az elárverezett föld legnagyobb és legjobb része viszonylag kevés kézben koncentrálódott
  • a helyi gazdák alig jutottak földhöz
  • a kormány pedig az árveréseken azokat a szabályokat sem tartotta be, amiket ő maga állított fel, például arról, hogy kik vehetnek részt az árveréseken. 

Megfulladunk az adatokban

Többször írtunk már a kormány tavaly nyáron meghirdetett földprivatizációjáról és az árverések eredményeiről. Eddig viszont olyan átfogó elemzés, ami teljes képet adott volna az árverésekről, nem nagyon készült. Ez részben azért volt, mert a kormány teljesen kezelhetetlen és feldolgozhatatlan formában tette közzé a meghirdetett földekről és az árverések eredményeiről szóló  hirdetményeket. Amikor például mi azt kértük a kormánytól, hogy ha már úgyis megvannak az adatok, akkor azt adják már oda egy excelben a több száz  pdf helyett, azt a választ kaptuk, hogy sajnos ezt nem tudják megtenni, mert nekik is csak így vannak meg az adatok. 

A Greenpeace viszont sok idő és energia befektetésével, hónapok munkájával elemezhetővé tette ezeket a történelmi jelentőségű adatokat, amiket Ángyán József aztán kielemezhetett. Ebből egyelőre a Fejér megyei elemzés készült el, de várhatóan a többi megye árveréseiről is többet tudhatunk majd meg a jövőben. 

Fejér megye nemcsak azért különleges, mert ez a miniszterelnök szűkebb hazája és itt vannak nagy és sokat érő érdekeltségei több barátjának is, hanem azért is, mert itt hirdették meg a legtöbb földet, már ami a területet illeti. Fejérben 677 darab birtokot hirdettek meg, ami összesen 27 162 hektár területű. Ehhez képest az összes megyében átlagosan csak 10 511 hektárt kínáltak eladásra, ráadásul átlagosan feleakkora birtokokat, mint Fejér megyében, átlagosan 20 hektáros birtokokat. 

A helyieknek kevés jutott

Az elemzés egyik érdekes eredménye, hogy bár a kormány mindig is arról beszélt, hogy a helyben élő gazdálkodóknak akarják eladni a földet, Fejér megyében kevés volt az olyan nyertes a földpályázatokon, aki a saját falujához tartozó földet nyert volna. A 392 eladott birtoktestből csak 101-et, vagyis az összes eladott föld 25,8 százalékát vette meg helyi lakos. Ha nem darabra, hanem területre nézzük, akkor az arány még rosszabb,

a földterületnek csak 20 százaléka jutott olyanhoz, aki azon a településen lakik, ahová a föld tartozik.
Ángyán 1
Fotó: Greenpeace

A 68 település közül, ahol földeket hirdettek meg, 29-en egy darab helyi gazda sem nyert földet. Alcsútdobozon például, ahol Orbán Viktor kutyája is lakik egy Mészáros Lőrinc által bérelt területen, és a mellé Mészáros még nyert is most földeket, ott egy falubéli sem tudott földhöz jutni. 

Érdekes amúgy azt is megnézni, hogy hol laknak azok, akik nyertek a pályázatokon: 

  • a legtöbb földet felcsúti lakosok vitték el , összesen 1600 hektárt, összesen 33-an
  • Ezután jön Székesfehérvár, ahonnan 38 ember nyert 1400 hektárt,
  • majd Budapest, ahol már 11 új boldog földtulajdonos lakik, összesen 1081 hektárral.

Vagyis az összes fejér-megyei föld 9,5 százaléka került felcsúti tulajdonba, 8,5 Székesfehérvárra, 6,3 százaléka pedig Budapestre. 

Messziről jött nyertesek

Sok esetben nemcsak, hogy nem a helyi falusi gazdák és családjaik nyerték a fejér megyei földeket, de ráadásul olyanok nyertek sok földet, akik még csak a környéken sem laknak. Elvileg azok vehettek volna részt az árveréseken, akik legfeljebb 20 kilométerre laknak attól a földterülettől, amit meg akarnak venni.

Ehhez képest többen 50, 60, vagy akár 100 kilométerről mentek licitálni az állami földekre és nyertek is.

Ez egyrészt azért is furcsa, mert alapból nehéz elképzelni mondjuk egy budai hegyvidékre vagy egy oroszlányi lakótelepre bejelentett vevőről, hogy életvitelszerűen gazdálkodó, de ráadásul ezek az emberek hivatalosan nem is pályázhattak volna. Ehhez képest viszont elég sok földet nyertek, mint például a budapesti Eppel testvérek, a Porsche Hungáriát vezető Eppel János fiai, akik együtt 535 hektár földet vettek a megyében, és akik közvetetten az Orbán családdal jó kapcsolatot ápoló felcsúti Flier-családhoz köthetők. 

Az összes eladott fejér megyei földterület 28,7 százalékát, 4753 hektárt nyertek meg olyanok, akik elvileg nem is indulhattak volna az árverésen, 
 

akik 25 kilométerre vagy annál messzebb laknak a földektől. Tehát nem egyedi esetekről, a kivételt erősítő szabályról van szó, amikor a kormány az árveréseknél a saját maga felállította szabályokat megszegi. 

Alakulnak a nagybirtokok

A fejér megyei árverések eredménye az lett, hogy

a földterület 3/4-e, összesen 12 415 hektár 46 érdekeltségi kör, család vagy cég tulajdonába került. 

Ráadásul a legértékesebb területek kerültek viszonylag kevés kézbe, az összes meghirdetett föld aranykorona értékének 78,8 százaléka került ehhez a 46 körhöz és az ezeket összetevő 82 pályázóhoz. 

És hogy kik ezek az érdekkörök? Természetesen a lista legtetején Mészáros Lőrinc és családja áll, akik 1425 hektárt vittek el, a fejér megyei földek 8,3 százalékát. Őket követik a Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt. vezérkarának tagjai és azok rokonai, főleg az Antalffy és a Zimmermann család, 1227 hektárral, a Mezőfölde Agrár Kft. tulajdonosai, akikről korábban mi is írtunk és a Cserepes Agrár kft körüli kör, akik leginkább Leisztinger Tamás vállalkozó cégeinek bérelt földjeit vásárolták föl, összesen 1.013 hektárt. 

Ángyán 2
Fotó: Greenpeace

Az egy érdekeltséghez tartozó földeket pedig a tulajdonosai kezelhetik együtt, a földtörvényben ugyanis nincs semmilyen összeszámítási kötelezettség, ami akadályozná a nagybirtokok kialakulását (ami elvileg a kormány célja): bár a törvény szerint egy ember maximum 300 hektár földet tulajdonolhat, de egy család vagy érdekkör akkora birtokot pakol össze az ilyen 300 hektáros területekből, amekkorákat csak akar. 

Update: Időközben megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy hogyan licitálhattak olyanok, akik messzebb laknak az általuk megnyert  föld fekvése szerinti település közigazgatási határától, mint 20 kilométer. Azt a választ kaptuk, hogy nem történt visszaélés, a sajtóban pedig hamis állítások fogalmazódtak meg, mert az árverési regisztrációkor nem a lakcímkártyán szereplő lakcímet, hanem az életvitelszerű lakóhely fennállását kellett hatósági bizonyítvánnyal igazolnia minden licitálni kívánónak. Ezt egy hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, amit a jegyzők állítanak ki, és ami közokiratnak minősül. Az is ért, ha valaki azt tudta igazolni hasonló papírral, hogy mezőgazdasági üzemközpontja van 20 km-en belül, miközben a lakhelye valahol messze van. 

Borítókép: tehenek legelnek a Puskás Akadémia szomszédságában. MTI / Máthé Zoltán