Nem forgatta fel Zuglót a minimumjövedelem

2016.04.21. 06:08

Egy éve vezette be a garantált minimumjövedelmet a Karácsony Gergely PM-es polgármester vezette zuglói önkormányzat több más szociális intézkedéssel együtt. A programról még a bevezetésekor sokat lehetett hallani a médiában, mi is írtunk róla, azóta viszont nem lehetett semmit tudni arról, hogyan passzolt össze Karácsonyék ötlete a zuglói politikai és társadalmi realitásokkal.

Erről beszélt a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület meghívásában Karácsony Gergely zuglói polgármester, Szabó Rebeka alpolgármester és a zuglói szociális rendszer koncepciójának kidolgozói, Scharle Ágota és Váradi Balázs közgazdászok és Misetics Bálint szociálpolitikus.

A zuglói modell

A "zuglói modell" azután jött létre, hogy a magyar állam, vagyis a központi kormányzat egy évvel ezelőtt részben kivonult a szociális ellátásokból, a szociális támogatásokról szóló törvény változtatásával gyakorlatilag azt mondta az önkormányzatoknak: hogy többet nem fizet szociális segélyt, de ha az önkormányzatok akarnak, akkor fizessenek. Az önkormányzatok tehát szabad kezet kaptak arra, hogy a saját pénzükből kinek hogyan adnak segélyt.

Zuglóban ekkor bevezettek egy garantált minimumjövedelmet, vagyis az önkormányzat azt mondta, hogy akinek nincs legalább 26 ezer forint jövedelme, annak kipótolják ennyire a pénzét. Ehhez veszik egy háztartás jövedelmét, aztán azt leosztják a tagjaira úgy, hogy a családfőt 1, második felnőttet és első gyermeket 0,7, a további gyermekeket és felnőtteket 0,5-es szorzóval veszi figyelembe. Az így egy főre eső jövedelmet pedig kiegészítik úgy, hogy az elérje a garantált minimumot. Ez egészül még ki lakásfenntartási támogatással és adósságrendezési támogatással, amiknek  fő célja az, hogy senki ne veszítse el a lakhatását.

Nem omlott össze a költségvetés

Váradi Balázs, a Budapest Intézet közgazdásza szerint egy évvel a bevezetése után csak unalmas híreket tudnak adni a programról:

a rendszer elindult, működik úgy, ahogy gondolták, nem szedték szét a helyi politikusok és nem omlott miatta össze a költségvetés.

Ráadásul nemhogy nem lett a helyi politikai csaták áldozata a program, de az azt bevezető és most módosító rendeletet is konszenzussal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a helyi képviselő testület, beleértve a Fidesz frakciót is. Mindezt pedig úgy sikerült elérni, hogy a polgármester mögött nincs stabil többség sincs Zuglóban, úgyhogy minden döntéshez úgy kell összevadászni a támogatást a különböző pártok képviselői között.

Igaz, az egyhangú támogatáshoz kellett pár kompromisszumot kötni, például azt, hogy a támogatásokat és a minimumjövedelmet csak bejelentett zuglói lakosok kaphatnak, míg az eredeti koncepció szerint annak is járt volna, aki a kerületben él, de a lakcímkártyáján egy másik kerület szerepel. 

A 124 ezer lakosú Zuglóban most 629 ember kap minimumjövedelmet, erre az elmúlt három hónapban 28 millió forintot költött az önkormányzat, az egész évre pedig 400 millió forintot tervez a szociális támogatásokra költeni.

Nem érnek el mindenkit

Karácsony Gergely elmondta, hogy ő a program bevezetése után attól félt a legjobban, hogy teljesen elszállnak majd a rendszer költségei és szétzilálja az önkormányzat büdzséjét. Ez végül nem történt meg, sőt nemrég emelni is tudták a támogatások összegét. 

A rendszer indulásakor a minimumjövedelem 26 000 forint volt, ezt megemelték 28 500 forintra, így bővült azoknak a köre is, akik igénybe vehetik a szolgáltatást. Emelkedett a lakásfenntartási és adósságkezelési támogatás összege is.

Ez persze részben amiatt is lehet, mert jóval kevesebben igényelték a támogatásokat, mint azt a bevezetéskor tervezték.

Váradi Balázs saját bevallása szerint is hasraütéses becslése szerint még úgy 1000 ember lenne jogosult a minimumjövedelemre és a támogatásokra Zuglóban. A baj csak az, hogy, ahogy Misetics Bálint fogalmazott, annak nem az egyszerűsége az előnye, máshogy mondva elég bonyolult, nehéz kiszámolni, hogy egyáltalán jogosult-e rá valaki, online kalkulátor vagy hasonló segítség pedig egyelőre nincs.

Azon kívül pedig, hogy nehezen befogadható az információ, az is távol tarthatott sok jogosult zuglóit, hogy sokknak nincs jó tapasztalata az önkormányzati ügyintézéssel, azt pedig nem lehet a rendeletbe beleírni, hogy az ügyintézők legyenek kedvesek az ügyfelekkel. A polgármester szerint most már kezdik jobban elérni a rászoruló családokat és már felgyorsultak a jelentkezések, emiatt viszont ő megint aggódhat azon, hogy elszállnak majd a költségek.