És akkor megtudtuk, hogyan dőlt a közpénz haverokhoz, rokonokhoz

Az Együtt szombat délelőtt be is jelentette, hogy hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a Vs.hu kiadójának félmilliárdos jegybanki alapítványi támogatása miatt. Az alapítványok közleményt adtak ki, amelyben azt írták, összes vagyonuk az alapításuk óta 830 millió forinttal növekedett, ezért szerintük nem valósak azok a sajtóinformációk, amelyek az alapítványi vagyon szétszórásáról, elherdálásáról szólnak. Azt is írták, hogy az összes szerződést jogszerűen kötötték meg.

Azon kívül, hogy a haverok és a családtagok kaptak egy csomó közpénzt, mindez legalább két szempontból lehet majd érdekes. Az egyik ilyen dolog, hogy az alapítványok a pénzüknek egy elég nagy részét tartják állampapírokban. Ez viszont azért lehet necces, mert uniós szabályok is tiltják, hogy az állam önmagát hitelezze. A jegybank eddig arra hivatkozott, hogy nincs semmi köze az alapítványok pénzéhez, ezért szó sem lehet monetáris finanszírozásról, ugyanakkor az alkotmánybíróság ítélete szerint az alapítványok pénze közpénz.

A másik dolog pedig az, hogy egyes nagyobb kiadási tételekre valószínűleg közbeszerzést kellett volna kiírni, és mivel az alapítványok eddig abban a hiszemben költötték a pénzüket, hogy az nem közpénz, jó eséllyel voltak olyan költések, ahol elmaradt a közbeszerzés. Erről egyelőre még nem tudunk semmit, de az alapítványoktól már kikértünk egy tételes listát a közbeszerzéseikről. Ha ezeket megkapjuk, akkor erről is többet lehet majd tudni.

Rokonok és haverok

A lenti ábrán összeszedtük, hogy melyik cégek kapták a legtöbb alapítványi pénzt 2014 és 2016 között. Ebből az derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Magyar Építő a mezőnyből kiemelkedve vezeti a legtöbb pénzt kapott cégek listáját. A Magyar Építő tulajdonosa a Körösaszfalt Zrt., ami viszont a Duna Aszfalté, Mészáros Lőrinc gyermekkori barátjának cégéé.

A Magyar Építő árbevétele dinamikusan nőtt az elmúlt években, az utolsó elérhető, 2014-es adat szerint közel 10 milliárd forint volt - és ebben még nincsenek is benne az MNB-alapítványok megbízásai, ezekre ugyanis 2015-ben szerződtek több mint 3,5 milliárd forint értékben.  Ezen kívül pedig a Garancsi István-féle Market építőipari cégnél is volt több tétel, ahol nem volt megadva a konkrét összeg, de a Market is kapott alapítványi pénzeket.

A lista második helyére a Vs.hu-t és az Origót kiadót New Wave fért fel, ami a jegybankos alapítványoktól különböző támogatások címén összesen 613 472 000 forintot kapott. A Vs.hu-t kiadó New Wave Production 2014-ben 133 millió forintos veszteséggel zárta az évet és abban az évben az árbevétele mindössze 120 millió forint volt, szóval az 500 milliós támogatás nem kevés pénz a kiadó büdzséjében.

A kiadó zömében a Vs-en megjelent multimédiás projektekre kapott rengeteg pénzt. Leibhart Olivér, a lap főszerkesztője a Kreatívnak azt nyilatkozta, a támogatásokban nincs semmi szégyellnivaló, mert a pénzből a magyar médiában elhanyagolt témákat dolgoztak fel, és "az ilyen jellegű közszolgálati tartalmak a világon mindenhol részben pályázati forrásokból készülnek."

Lebhardt nem cáfolta a Kreatívnak, hogy a New Wave Production Kft. mögött Szemerey Tamás, Matolcsy unokatestvére áll. Arra a kérdésre, hogy a pályázati pénzekből miért csak a Vs.hu kapott, a főszerkesztő azt válaszolta, hogy "erről nem engem kell megkérdezni." Azóta a Vs.hu újságírói is nyilvánosan reagáltak az ügyre.

Matolcsy rokonai egyébként is hangsúlyos szerepet játszottak az alapítványok életében. A jegybankelnök rokona, Szemerey Gabriella a PADA igazgatója, Szemerey Tamás pedig más cégeken keresztül is jelentős összegekhez jutott. A Bankonzult Kft.-től öt alapítvány is megrendelte ugyanazt a Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek című elemzést nyomatott formában, egyenként havi 750 ezer forintért. Ezen kívül a szintén Szemerey-érdekkör Növekedési Hitelbankkal is üzleteltek.

Tudós barátok

A top10-es lista majdnem minden tagja valamilyen ingatlanokkal kapcsolatos megbízással járt jól, van itt ingatlanbefektetési tanácsadás, amit az alapítványok saját cége, a Pallas Athéné Domus Optika Ingatlankezelő-, Hasznosító- és Szolgáltató Zrt. végzett, illetve különféle engedélyeztetési, rekonstrukciós tervek készítése, és persze konkrét bontási-építési munkálatok is.

A Vs.hu mellett a másik legnagyobb médiavisszhangot kavart támogatási tétel a Matolcsy György gazdasági miniszteri munkásságát bemutató Sakk és póker című könyv kiadása volt: ezt a könyvet Wiederman Helga, Matolcsy titkárnője írta, és a megjelenés után elég nagy botrány lett belőle. Az alapítványok 20 millió + áfát adott a könyv kiadására,  az ukrán, román, cseh és lengyel nyelvre fordítására és kiadására pedig nyelvenként 9,7 millió+áfát költött az alapítvány.

Az alapítvány azzal védekezett, hogy a szerződés nem csupán a teljes könyv lefordítására, hanem igazolhatóan a fordítás anyanyelvi lektorálására, valamint a könyv kiadásának költségeire, így a kiadói szerződés megkötésére, terjesztésére és nyomdai költségekre is vonatkozik, ezért nem is árazták túl a munkát. A kiadó 2014-ben egyébként még a csőd szélén táncolt, ezért nagyon jól jött nekik az alapítványi pénz, ami 349 százalékkal növelte a bevételeiket.

Persze bőven voltak még érdekes kiadások:

• a Pallas Athéné Domus Mentins alapítvány 173 millió forintot fizetett ki az illetőnek a Kecskeméti Főiskola Gazdaságtudományi kar fejlesztése és az egyetemmé válás folyamatának elősegítése és a képzése fejlesztésének eszköz igényéhez címen. (Frissítés: erről az alapítvány hétfőn közölte, hogy elírás, a Kecskeméti Főiskola kapta a pénzt.)
• Kifizettek háromszor 1,3 millió forintot egy ruandai tanulmányútra, amelyen a kutatók magányszemélyek a nők politikai részvételét és a szingapúri fejlődési modellt is vizsgálták.
• A tajvani demokrácia három hónapos kutatása 5,2 milliót ért, egy féléves németországi kutatóút már 6,8 milliót kóstált.
• És kapott pénzt többek között  Fricz Tamás CÖF-ös politológus, Simon János, aki szintén jobboldali politológus, Matolcsy Phd-s témavezetője, Lentner Csaba, az alapítványok több kuratóriumi tagja, Boros Imre és Kásler Miklós is. 

Részletesebben itt és itt írtunk a költésekről. Szintén az MNB-vel kapcsolatos hír volt a hétről, hogy újra nekifutna a Magyar Nemzeti Bank üzleteinek titkosításának a parlament. Miután az alkotmánybíróságon nem ment át a jegybanki alapítványok gazdálkodásának titkosítása, most már csak az MNB által alapított cégek adatait titkosítanák, mondván, hogy bizonyos adatok kiadása rontaná a cégek versenyképességét. A cégekről és az alapítványokról itt olvashat bővebben, ha viszont arról olvasna, hogy Matolcsy György szerint miért kell ötmillió forintra emelni a fizetését, ide kattintson.

Kórházak, iskolák, pénz

Múlt héten persze nem kizárólag az MNB alapítványainak háza táján történtek dolgok.

• Kiderült például, hogy elszámolták a quaestoros kártalanítást, ezért sok Quaestor-ügyfélnél több hozamot vontak le a kártalanításnál, mint amennyit ténylegesen kerestek Quaestor-kötvényeiken. 
• Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalék volt, derül ki a KSH adataiból. Ez szép növekedésnek számít. Kapcsolódik, hogy a NAV-nál is nagy bérfejlesztésre készülnek.
• Erre szükség is lesz, mert a Policy Agenda kiszámolta, hogy a magyarok 41,5 százada létminimum alatt él.
• Hétfőn elkezdődött a Fővárosi Bíróságon a 2014-ben óriási port kavart kitiltási botrányhoz kapcsolódó per. A tárgyalás nagyon izgalmasan indult, a vádlott vallomása szerint ugyanis csak egy óriási félreértésről van szó. Kedden aztán a századvéges Heim Pétert is meghallgatták. Mindenki tagad, történetből pedig még mindig legalább kettő van, de inkább több.
• Fenntartásai vannak a magyar államháztartási adatokkal az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. Az Eurostat szerint ugyanis az Eximbankot az államháztartás részeként kellene elszámolni, mert az Eurostat szerint kétséges, hogy az Eximbank önálló, autonóm gazdálkodó egység, inkább egy ún. „foglyul ejtett pénzügyi intézmény”, ami önállónak tűnik, de gyakorlatilag az állam és így az államháztartás része. Így viszont nagyobb lenne az államadósság, mint ahogy most a KSH kiszámolta. A KSH és az MNB szerint a brüsszelieknek nincs igaza. A számokat az Eurostat egyelőre nem írta át.
• A versenyhivatal nem annyira szerette a versenyt: autókat és egy tízmillió forintos kampányt is úgy vettek, hogy tényleges verseny lett volna. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kitart amellett, hogy a közbeszerzési eljárásai során a közbeszerzési törvény rendelkezései szerint jár el. Az egyes beszerzésekkel kapcsolatos információk elérhetőek a GVH és a Közbeszerzési Hatóság honlapján is.
• Kedden újra utcára mehetnek a taxisok az Uber ellen, de ezúttal sokkal többen lehetnek majd. Terveik szerint kedden reggel nyolckor a Hősök terén gyülekeznének a sofőrök, majd innen a Széchenyi térre hajtanának a Belügyminisztérium épülete elé. Az akció délután 2-3 óra között érne véget, a szervezők a rendőrségi engedélyeket már meg is kérték.
• Az is kiderült, hogy a Lipóti pékség nem árulja többet a Cserpes sajtműhely tejtermékeit.
• Népszerű cikk volt a héten Lantos Gabriella magyar egészségügyről szóló elemzése, még a Kórházszövetség sem hagyta szó nélkül, külön posztban reagáltak az írásra.
• Folytattuk az alternatív iskolákról szóló cikksorozatunkat: a harmadik részt itt olvashatja el, és arról is írtunk, hogy miért haldoklik a finn gazdaság.