IMF: Az egész világra hatással lesz, ami Kínában történik

Az enyhe lassulás ellenére stabil marad az ázsiai térség gazdasági növekedése, számol be egy friss jelentés alapján az IMF. A jelentés szerint első sorban az alacsony munkanélküliség, kedvező vásárlói szokások és makrogazdasági feltételek jelentik a stabilitás forrását, azonban a világgazdaság lassú helyreállása és a kínai gazdasági váltás kihívást jelent a régiónak és több ország is negatív következményekkel nézhet szembe.

Slowdown and rebalancing in China could have adverse effect in short term on partner-country GDP growth #IMFAsia pic.twitter.com/nY7a7wGxwq

— IMF (@IMFNews) May 3, 2016

Bár az ázsiai térségnek hosszútávon elengedhetetlen a kínai gazdasági reform, rövid távon kihívásokat jelent több, kisebb gazdaság számára. Kína elsősorban a hatalmas ipari szektora felől a szolgáltatások felé való elmozdulással, illetve, a befektetés-központúság helyett a fogyasztásra koncentrálással igyekszik gazdaságát fenntartható fejlődési pályára állítani. Ez a nehézipari termelés moderálásával, a szolgáltatási szektor erősödésével és több fogyasztási cikk árának változásával jár, ami a világpiacot is befolyásolni fogja.

A kínai gazdasági növekedés a 2015-ös 6,9 százalékról 6,5 százalékra fog csökkenni 2016-ban, majd 6,2 százalékra 2017-ben. A régió másik legnagyobb gazdasága, Japán idén 0,5 százalékos növekedést várhat, ami 2017-re -0,1 százalék körül várható, hacsak nem orvosolják a helyzetet a növekedést elősegítő gazdaságpolitikai lépésekkel. A szigetország gazdasági növekedésének leállása a lakosság elöregedésével és magas államadóssággal magyarázható.

A nagy gazdaságok egyébként jól teljesítenek a régióban. Az alacsony olajárakból profitáló India idén és jövőre is 7,5 százalékos GDP-növekedést várhat, míg a térség dél-keleti részén a növekvő eletronikai és ruhaipari export miatt erős Vietnám katalizálhatja a térséget, valamint a Fülöp-szigetek és Malajzia is stabil növekedést könyvelhet el. A kisebb országok helyzete azonban változó: a hatalmas kínai fogyasztói piacra gyártó országok számára kedvező a gazdasági átalakulás, ám a nehézipari termelésre épülő gazdaságok válságba sodródhatnak.

Ráadásul a kis országoknak szembe kell nézzenek a globális bankok kockázatcsökkentő lépéseivel, ami tovább gyengíti gazdasági bővülésüket és a regionális pénzpiac destabilizációjához is vezethet. A kínai gazdasági váltás a kicsiknek hatalmas kockázattal járhat, annak függvényében, mennyire függenek a hatalmas kínai gazdaságtól. Ezt tovább súlyosbítják a térség geopolitikai konfliktusai és a növekedést akadályozó természeti csapások.

Több szakpolitikai lépés is üdvös volna a régió országainak stabilizálására a jelentés szerint. Az ázsiai gazdaságok általában véve a sokkokkal szemben megfelelő tartalékokkal rendelkeznek, és az infláció is alacsony, ám adópolitikai konszolidációra volna szükség a növekedést segítő környezet és a gazdasági infrastruktúra kiépítése érdekében.

A változó valutaárfolyamok védelmet biztosítanak a sokkok ellen, ám külső monetáris intervenció és tőkeáthelyezés, valamint makroszintű szabályozás is segíthet az esetleges válságok leküzdésében, írja az IMF. Azonban nem csak gazdasági, hanem szociális kihívásokkal is szembe kell nézzen a régió. A növekedés aránytalan vagyonosodáshoz és a társadalmi különbségek elmélyüléséhez vezet.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy költséges, átfogó szociális fejlesztések helyett célirányos, közvetlen támogatásokkal, progresszív adófajtákkal és az oktatáshoz, egészségügyhöz valamint lakossági pénzügyi szolgáltatásokhoz való könnyebb és általánosabb hozzáféréssel lenne érdemes a társadalmi különbségeket kezelni a régióban.

A kínai gazdaságról legutóbb itt és itt írtunk.