Megvan a várt felminősítés, beértük Namíbiát
További Gazdaság cikkek
- Van megoldás, így tehetünk a halálozás csökkentéséért
- Matolcsy Györgyék jelezték: koránt sincs vége a lakásárak emelkedésének
- Csúcsra járatja a lakosság az előtörlesztést – ennyi pénzük lett a magyaroknak?
- Szárnyra kapott a GreenGo, új reptéri szolgáltatással bővül a repertoár
- Áder János: Magyar kutatók hozhatnak áttörést a GDP felváltásában
Felminősített minket a Fitch, kikerültünk a bóvlikategóriából, és bekerültünk a leggyengébb befektetésre ajánlott csoportba. Ennek a neve a Fitchnél BBB, és Mexikó, Namíbia vagy Törökország büszkélkedhet még ilyen eredményekkel. A legutóbb a Moody's minősítette Magyarország besorolását március közepén, de végül aztán maradtunk a bóvliban.
Semmi extra nem várható
Németh Dávid, a K&H szakértője csütörtökön az elmúlt hónapokban látott folyamatok alapján inkább a tartásra tippelt. Németh akkor azt mondta, ha a Fitch valóban nem módosítja a besorolást, abban több tényező játszik szerepet. Egyrészt a bruttó hazai termék (GDP) csak 0,9 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest a nyers adat szerint, negyedéves összevetésben pedig a szezonálisan és naptárhatással tisztított adatok szerint 0,8 százalékkal csökkent a GDP. A felminősítés esélyét csökkentette az is, hogy az adóbevételek emelkedése, az állami kamatkiadások csökkenése mellett a költségvetés strukturális egyenlege nem javult.
A piaci szereplők ugyanis javarészt már beárazták a várható felminősítést, ezért nem fognak sokkal olcsóbban is kapkodni az állampapírjaink után.
Érdekel engem a magyar állampapír?
Nem árt, ha érdekel kicsit mindannyiunkat, mert közvetve van hatása az életünkre. Az államkötvények jelentik ugyanis döntő részben a magyar államadósságot. A teljes államadósságunk 25 ezer milliárd forint körül van, ami elég sok pénz, ráadásul ennek a 15-20 százalékát évente meg kell újítani, mert lejárnak a korábbi kötvények. Az pedig nem mindegy, hogy milyen biztos hozamot ígérünk a nekünk kölcsönadóknak, sok múlik azon, hogy a költségvetésnek mennyi kamatot kell ilyen sok kölcsön után fizetnie.
Ezért szorgalmazták például igen sokan, hogy ha az állam nagy bevételre tesz szert –mint például a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítása esetében 2700 milliárd forintra, vagy a forint romlása miatt az MNB százmilliárdjaira – azt inkább államadósság-csökkentésre kellett volna fordítani. Ahelyett, hogy kicsit nagyobb lábon élve feléljük.
Másrészt az állampapírjainknak azért nagyon alacsony már most is hozama, amiért az egész régiónak. Az eurózóna ugyanis újra belassult, pontosabban olyan alacsony már az infláció, hogyaz Európai Központi Bank kamatcsökkentéssel, és az eszközvásárlási programjának további bővítésével reagált erre márciusban. A mi gazdaságunk nagyjából úgy viszonyul az eurózónához, mint egy anyahajóhoz kötött gumicsónak. A túlzott önbizalom ellen még hozzátéve, hogy mi vagyunk a gumicsónak.
Nem úgy bóvli a bóvli
A bóvli kifejezés egyébként nem egészen pontos: aki ilyen ország állampapírjait veszi meg, az nem valamiféle totálisan vacak befektetésbe teszi a pénzét. Legalábbis nem mindenképpen, amit a mi példánk is bizonyít, hiszen megbízható adósként mindig fizettünk. Inkább arról van szó, hogy aki bóvli kötvényt vásárol, az sok más alternatívánál nagyobb kockázatot vállal. Persze a nagyobb hozamért cserébe. És pontosan ez a hozam az, ami fáj: az adós szemszögéből nézve ugyanis ez kamatterhet jelent, amit a háztartások és vállalatok kell kitermeljenek minden egyes évben.
Harmadrészt pedig a komolyabb változást az hozná, ha a három nagy hitelminősítőből legalább kettő felminősítene minket. Számos nagy befektetési alapnál, nyugdíjpénztárnál ugyanis van egy olyan hüvelykujjszabály, hogy csak akkor vehetnek egy ország állampapírjaiból, ha a nagy hitelminősítők közül legalább kettő szerint nem bóvli az ország. Ha ők is megjelennek a keresletben, az még lejjebb tolhatja majd az állampapírjainktól elvárt hozamokat.
A mostani makroszámaink nem bóvlik, az intézményeink és a folyamataink azok
A nagy hitelminősítők, így a Fitch is az értékeléskor megnézik az úgynevezett kemény gazdasági adatokat. Az az, hogy várhatóan lesz-e pénz visszaadni a nekünk kölcsönadott összegeket: hogy nem túl nagy vagy kicsi-e az infláció, hogy milyen a növekedés, csökken-e az államdósság, milyen devizában van az államadósság vagy például, hogy elszállhat-e a költségvetés. A baj nálunk nem igazán ezzel van, ezekben egy jó ideje már nem vagyunk Banglades vagy Costa Rica szintjén.
Matolcsyéknak sok fejtörést okozott
Elég emlékezetes, hogy annak idején a magyar kormány nem sokkal azután, hogy gazdaságpolitikai szabadságharcot hirdetett, 2011 novemberében váratlanul az IMF-hez fordult, hogy megússza a nem ajánlott, spekulatív befektetési minősítést.
A trükk nem jött be Matolcsyéknak: 2011 november 24-én megtörtént az első leminősítés a Moody's-tól, amit később a másik két hitelminősítő is követett. A forint viszont nem omlott össze, valójában a történelmi mélypontját sem érte el, mert bár az IMF-trükk miatt kicsit meglepő volt a lépés, mégis sok piaci szereplő már jó ideje várta, hogy bekövetkezzen.
A bóvliban lévő országok közös jellemzője általában:
- a magas, emelkedő államadósság,
- gyenge növekedés és a magas államháztartási hiány,
- a sok külföldi pénzben felvett hitel,
Ha viszont csak ezeket néznék, akkor erős túlzással Fehéroroszország vagy Pakisztán is topkategóriás lehetne egy-egy jobb időjárású évben. Ezért nagyon kell nézniük puhább kategóriákat is, hogy lesz-e szándék visszaadni a pénzt, hogy hogyan működnek az országban a független intézmények és a kormány szervei vagy milyen átláthatóak az állam folyamatai.
Ezért bóvliországokban jellemző még a:
- kiszámíthatatlan üzleti és politikai környezet.
Ebben eddig is komoly öngólokat rúgtunk, virágnyelven mondva ez a sokat kritizált " alacsony kiszámíthatóság ". Mostanában ezen a téren nem volt túl jó hír a hiteminősítőknek, hogy a nullás költségvetésről szóló tervekhez képest végül a 2017-es büdzsét is eléggé elengedték , ami szintén nem szokott imponálni a hitelminősítőknek.
Most tehát úgy tűnik, hogy erősebbre súlyozták a kevésbé bóvli számainkat, mint kevésbé átlátható intézményeinket. Ha részletesebben is érdekli, hogy most akkor végül számít-e vagy sem a hitelminősítők véleménye, akkor ezt és ezt a cikket olvassa el a Pénz beszél blogunkon.
Az NGM a döntést kommentáló közleményében azt hangsúlyozta, hogy a felminősítés megerősíti, hogy a magyar reformok működnek. "Amikor a kormány belevágott a gazdaság átalakításába 2010-ben, elmondtuk, hogy először leminősítések lesznek, majd felminősítések. A Fitch lépése után várható, hogy az elkövetkező időszakban a másik két hitelminősítő is kedvező irányba vizsgálja felül hazánk besorolását." - írta a minisztérium.
Az MTI több nagy pénzintézet elemzőjét is idézi, akik egyöntetűen azt mondják, nem volt váratlan a felminősítés, és a forint erősödése lehet az egyik hatása.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)