Mészáros Lőrinc tanítja az osztrákokat

Mészáros Lőrincről gyakran hangoztatják ellenlábasai, hogy mesés meggazdagodása kizárólag az Orbán Viktor által fújt állami hátszélnek köszönhető. Jobban a dolgok mögé nézve azonban az is egyértelmű, hogy a felcsúti polgármester nem akármilyen üzleti vénával rendelkezik. Legalábbis erre enged következtetni, hogy az övé a messze legjövedelmezőbb cég az egyébként elég sok szereplős, tehát – elméletben – erősen versengő magyar építőipari piacon: a Mészáros és Mészáros Kft. amellett, hogy egy év alatt megduplázta árbevételét, egészen elképesztő, 18 százalékos profitrátát ért el.

Ezt pedig már csak azért sem lehet teljes egészében a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor segítségére varrni, mert a miniszterelnök másik barátjának, Garancsi Istvánnak kifejezetten pocsékul ment az üzlet: az érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. produkálta messze a legalacsonyabb, 0,35 százalékos profitrátát a szektorban. Hiába volt 51 milliárdos árbevétele, ebből az adózás után mindössze 179 millió maradt, úgyhogy idén még osztalékot sem tudott kivenni a cégből a Videoton Fehérvár FC tulaja.

Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa és Orbán Viktor

Fotó: Beliczay László

Sikeres magyarok

De Garancsi Marketje eléggé kilóg az iparági átlagból. A nagy magyarországi építiőipari cégek és cégcsoportok pénzügyi beszámolóiból ugyanis az látszik, hogy a szektor gyengélkedése ellenére a nagyok egyre nagyobbakat szakítanak, és teszik ezt nagyon is egészséges profitrátával.

• A tíz legnagyobb piaci szereplő árbevétele 7 százalékkal nőtt 2015-ben.
• Eközben az építőipar volumenindexe a KSH adatai szerint csak 3 százalékkal emelkedett, azaz a nagyok piaci részesedése nőtt.
• Az átlagos profitrátájuk 6,8 százalék volt.
• Összesen több mint 57 milliárd forint osztalékot vettek ki belőlük tulajdonosaik, ennek több mint harmada külföldre vándorolt.

Tavaly csupán két olyan építőipari óráscég volt, amely nem tudta növelni árbevételét. Ezek közül az egyik a Közgép: a korábbi közbeszerzés-bajnoknak 10 százalékkal csökkent árbevétele és jó harminccal a profitja. Ugyanakkor a látványos Simicska-Orbán szakítás hatása csak elég mérsékelten érzékelhető: a Közgép árbevétele továbbra is meghaladja a 100 milliárdot, Simicska Lajos idén is 5 milliárd osztalékot tudott kivenni a cégből.

Jóval nagyobb zuhanást szenvedett el az A-HÍD Zrt., a Hídépítő-csoport zászlóshajója, amelynek árbevétele 38 százalékkal, 15 milliárd forinttal esett. A cégcsoport többi tagja viszont 3,5 milliárddal jobban muzsikált, mint 2014-ben.

Az állami közbeszerzések legsikeresebb szereplőjeként hatalmasat ugrott viszont a Duna Aszfalt, amely egy év alatt 38 milliárddal növelte árbevételét. Az új Közgépként is emlegetett cég felemelkedésének hátteréről itt írtunk részletesen.

Sikeres külföldiek

A külföldi tulajdonosi hátterű cégek sem panaszkodhattak. A piac két legnagyobb szereplője, a Strabag és a Swietelsky csoport is osztrák kézben van, és mindketten javítottak eredményükön. A Strabag összesen 14,6 milliárd forintnyi osztalékkal lett gazdagabb a magyar leányvállalatainak köszönhetően, a Swietelsky pedig 5,6 milliárdot lapátolt ki az országból. Szintén jól ment a francia hátterű Colasnak, amely 1,7 milliárdot vihetett haza. (A Swietelskynél március 31. az üzleti év fordulónapja, nem december 31., ezért esetében más időszakra vonatkoznak az adatok.)

A számokból ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ha a jövedelmezőségről van szó, a külföldiek nem tudnak versenyre kelni a magyarokkal. A legmagasabb profitrátákat ugyanis a magyar hátterű cégek tudták felmutatni: Mészáros Lőrinc egészen kiemelkedő eredménye mellett e tekintetben a Közgép és a Duna Aszfalt a legsikeresebb vállalkozások.

Fotó: Alexander Klein

Bár a Strabag szintén átlagon felül hozott, a két másik külföldi csoport nem tudta tartani a lépést a magyar vállalkozások hatékonyságával. Aminek fényében álnaívan akár azt a kérdést is feltehetnénk: ha ennyire hatékonyan működnek a magyar építőipari vállalkozások, akkor vajon még miért nem tartolták le az osztrák és német közbeszerzési piacot? (Ezt egyébként egy új uniós terv is nehezítheti.)

Az azonban vélhetően csak a jövő évi beszámolókból fog kiderülni, hogy kik az igazi legények a gáton. Az európai uniós támogatások elapadása miatt ugyanis az idei év elején hatalmasat zuhantak a magyarországi beruházások, az építőipar teljesítménye pedig negyedével esett vissza. Így tehát a tavalyihoz képest jóval nehezebb körülmények között kell majd navigálniuk a piac szereplőinek 2016-ban. És ez még akkor is így lesz, ha a kormány optimista várakozásai beigazolódnak, és az év második felében újra erőre kap a szektor.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!