Egyelőre nem lettünk Putyin brüsszeli falova

Legalább 2017 közepéig életben maradnak az Oroszországgal szemben a Krím félsziget megszállása miatt kivetett európai uniós gazdasági szankciók - döntött az EU. 

Ez a döntés azonban a Moszkvával szembeni uniós gazdasági büntetőintézkedésnek csak egy részét, ráadásul a kevésbé fontosakat érinti. A szankciós csomag ugyanis két elemből áll: a kisebbik részét a Krím miatt, a súlyosabb és tágabb szankciókat általában véve a kelet-ukrajnai válságban játszott orosz szerep miatt vetették ki.

Utóbbiakat a tervek szerint a jövő hétén szintén meghosszabbítják, mégpedig ez év végéig. Ez azonban egyelőre még nem száz százalék.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég Budapesten járt, és egyes értékelések szerint az lehetett a célja, hogy rábírja Magyarországot a szankcióhosszabbítások megvétózására.

Lavrov maga viszont azt hangoztatta, Magyarország nem az oroszok uniós trójai falova, és a számukra kevésbé fontos krími ügyben láthatóan nem sikerült elérni a vétót, ha ez szándékuk volt.

A hivatalosan hangoztatott magyar álláspont elvileg az, hogy Budapest szeretné elérni, legalább ne automatikusan hosszabbítsák meg a szankciókat, hanem legyen arról vita az Európai Tanács ülésén. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, nem járulunk hozzá az automatikus meghosszabbításhoz. 

A Newsweek a múlt héten azt írta, hogy egyes körökben továbbra is az a félelem, hogy Magyarország vétózhat, illetve hogy a tanácsi vitára bocsátás esetén a Moszkvával szintén szorosabb viszonyt ápoló államok, Olaszország, Görögország és Ciprus fejthetik ki határozott ellenvéleményüket, illetve erősen szkeptikus az intézkedésekkel még Spanyolország, Franciaország, Szlovákia és Csehország is. De hozzájuk akár még Ausztria is csatlakozhat.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytat Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az Országházban 2016. május 25-én. Balról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs/MTI)