Nem tudni, miért ünnepli a kormány, hogy félmillióan kiléptek a mélyszegénységből

Nagy győzelmi jelentéssel kezdte a szombat reggelt Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár az M1-en. Langerné azt mondta:

Több mint félmillió embernek sikerült a 2010-es kormányváltás óta kikerülnie a mélyszegénység köréből.

Szerinte a korábbiakkal szemben 2011 óta olyan programok indultak, amelyek egyszerre több területen akarnak segíteni közösségszervezéssel, egyszerre segítve a gyerekek iskolai előmenetelét, valamint azt, hogy a felnőttek tanuljanak szakmát, találjanak állást. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, hogy ezek a folyamatok fenntartható, maradandó javulást hoznak majd.

Azt sajnos nem árulta el, hogy honnan veszi ezt az adatot. A Központi Statisztikai Hivatal szegénységről szóló adatai ránézésre mást bizonyítanak. A linkre kattintva láthatják, hogy a KSH "Jövedelem-eloszlás, szegénység (2003–2015)" statisztikája szerint 2010 óta éppen hogy romlik a szegénységi arány. 

Vagyis az összes háztartáshoz képest nőtt a szegény háztartások aránya az országban. Azt nem tudni, hogy hivatalosan mi számít létminimumnak ma Magyarországon, a KSH ugyanis tavaly megszüntette ezt a mutatót.

Megkérdeztük az Emmi-t, hogy milyen adatok alapján jutott erre a következtetésre a helyettes államtitkár. amint választ kapunk, frissítjük a cikket.

Frissítés 2016. 07. 11. 10:11-kor: Az Emmi cikkünk megjelenése után két nappal küldött levelében azt írja, a helyettes államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös adataira hivatkozott. Levelükben kiemelik a következő részt:

„2.2. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés összetett mutatója 2014-ben számottevő javulás következett be a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek életkörülményében Magyarországon. A teljes lakosság 28,2%-át, azaz 2 millió 738 ezer főt érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, számuk 3,6 százalékponttal, 359 ezer fővel csökkent 2013-hoz képest. Jelentősen, 4,6 százalékponttal csökkent a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, 2,6 százalékponttal mérséklődött a munkaszegényeké, és minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkent a relatív jövedelmi szegénységben érintettek aránya. Az említett három csoportba tartozók között átfedések is vannak. A magyar társadalom 7,1%-a érintett egyszerre két szegénységi dimenzióban. Közülük a legnagyobb arányt, 5%-ot azok tesznek ki, akik egyszerre jövedelmi szegények és súlyosan depriváltak. A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen érintettek, a 2013. évi 4,7%-ról 2014-re 3%-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy közel 166 ezren kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből.”