Húsz év lopás után bíróság előtt a Quaestor vezetői

2016.07.12. 09:51 Módosítva: 2016.07.12. 13:32
  • Megkezdődött Tarsoly Csaba és a tavaly becsődölt Quaestor Értékpapír többi vezetőjének a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken
  • Az ügyészség szerint húsz éven át folyt a csalás és pénzügyi mismásolás a cégnél
  • 150 milliárdért adtak el fiktív kötvényeket, 32 ezer embert vertek át
  • Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott, előzetesben lévő Quaestor-vezér a tárgyalás elnapolását kérte, mert nem olvashatta a bizonyítékokat
  • Az ügyészség szerint 20 éve folyt a pénzügyi csalás a cégnél, és már 10 éve tudhatták, hogy nem tudnak kijönni a csávából
  • A Külgazdasági és Külügyminisztérium mégis milliárdokat tartott náluk, amit az utolsó pillanatban menekítettek ki

Megkezdődött Tarsoly Csaba és a tavaly becsődölt Quaestor többi vezetőjének a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint húsz éven át folyt a csalás és pénzügyi mismásolás a cégnél, Tarsoly viszont semmilyen megbánást nem tanúsított, és a tárgyalás lefújását kérte, mert nem olvashatta el a bizonyítékokat. 

Az eljárásban öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsolyék terhére, csak a Quaestor egykori vezérét 753 rendbeli csalással vádolják. Indult még nyomozás nyolc kapcsolódó ügyben, ebből közben négyet lezártak, négy pedig még folyamatban van.

A tárgyaláson megjelentek a Quaestor-csőd károsultjai is, közülük néhányan kisebb tüntetést is tartottak a Fővárosi Törvényszék előtt a per kezdetét megelőzően. Az ügyészség az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, de a Quaestor csődje összesen több mint 30 ezer embert károsított meg. A teljes kárt korábban 150 milliárdra taksálták, a mostani perben összesen 77 milliárd forint eltüntetésével vádolják a bukott pénzembereket, mivel a kisebb összegű csalásokért nem emeltek vádat, hogy ne legyen még terjedelmesebb a vádirat és elhúzódóbb az ügy.

Az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csabát láthatóan megviselte a börtön, látványosan lefogyott. Ugyanakkor ahhoz sem ő, sem a további vádlott nem járult hozzá, hogy fotók készüljenek róluk a tárgyalóteremben. Tarsolyon kívül felesége (az ügy másodrendű vádlottja) és a harmadrendű vádlott, Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezérigazgatója házi őrizetben van, a többiek szabadlábon védekeznek.

Tarsoly első megszólalásában arra panaszkodott, hogy a mai napig nem volt lehetősége rendesen áttekinteni a vádiratot, nem kapta meg adathordozón, nincs is olyan számítógép az előzetesben, ahol meg tudná nézni. A 2003-as gépen alig lehet internetezni, adatmentésre nincs is lehetőség, 

elővehetem a kis kockás füzetemet, mint Galambos Lajos, és leírhatom a dokumentumokat

mondta az elsőrendű vádlott. 

Panaszkodott, amiért a cégei felszámolásában nem tud intézkedni, és nem tud hozzájutni ahhoz a több százmillió forintnyi pénzhez sem, amely a tulajdonában lévő győri futballklub játékoseladásai után járna. Tarsoly azon is lamentált, hogy az ügy kipattanása óta most tud először nyilvánosan reagálni a rá zúduló "mocsokáradatra", a bírónő azonban figyelmeztette, hogy talán mégsem ez lesz a legmegfelelőbb hely erre, így a mentegetőzés elmaradt. 

Az ügy teljes vádirata 1548 oldal, ezt április-májusban már egyszer hosszabban át kellett fésülni. A dolog miatt korábban személyeskedő egymásra mutogatás volt a bíróság és az ügyészség között, és a tárgyaláson elhangzottak szerint még mindig vannak problémák az ügyben a bizonyítékok terjedelmével és minőségével kapcsolatban. A törvényszék által felkért szakértő véleménye szerint túl sok a nem lényeges információ, sok minden ismétlődik, vannak jelszóval védett dokumentumok is, és egy 60 ezer e-mailt tartalmazó levelezőfiók például egy az egyben része az ügyiratnak.

Tarsoly ügyvédje erre hivatkozva azt indítványozta, hogy ne is tartsák meg a tárgyalást, a bíróság szerint viszont nem volt akadálya a tárgyalás lefolytatásának.

Az ügy részleteit legutóbb itt foglaltuk össze. A cég jóval több kötvényt bocsátott ki, mint amire engedélye volt, azaz fiktív értékpapírokat sózott rá több ezer ügyfelére, összesen 150 milliárd forint értékben. 

Az ügyészség által a tárgyaláson ismertetett részletes "mocsokáradat" elég terebélyes volt. Eszerint a cégnél már 

1996 óta ment a pénzügyi csalás.
 

Az ügyészség szerint 2001-ben már 10 milliárdos mínuszban volt a Quaestor-csoport, mégis ekkor kezdtek el kibocsátani 10 éves (akkor még valós) ingatlankötvényeket. A hatalmas hiányt hamis könyveléssel fedték el.

Az igazi gondok is több mint tíz éve, 2004-2005 körül kezdődtek, ekkor fogyott el az első kibocsátási kör, és innen kezdtek el kiadni további 12 millió fiktív ingatlankötvényt. 2006-ra már 15 milliárdos mínuszban voltak, mégis 49 milliárdnyi kötvényt adtak el, ami teljesen agyrém. 

2007-ben a növekvő problémák miatt hozták létre a Quaestor Financial Hrurira nevű céget, ennek a célja az ügyészség szerint már konkrétan csak a bűncselekmény folytatása volt. Tarsoly 2007-től rendszeresen vett át készpénzt bizonylat nélkül és kötött hamis opciós szerződéseket úgynevezett VIP-ügyfelekkel, akik között számos önkormányzat is volt.  

Arra is vigyázott, hogy szóban adjon utasításokat és megbízható személyekre bízta a feladatokat. A vádirat szerint konkrét utasításokat is adott a pénzügyi felügyelet megtévesztésére. 

A vádiratban feltárt évtizedes visszaélésekről itt írtunk részletesen

A fiktív kötvényekkel összesen 32 ezer embert károsítottak meg, egyes ügyfelek azonban szerencsésebbek voltak, mint mások. Mint kiderült, a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint 9 milliárd forint közpénzt tartott Tarsoly cégénél, amit a csőd napján nagy hirtelenséggel húztak ki. De egy állami sofőr és szerencsés magányszemélyek is pont a krach előtt vettek ki százmilliókat a cégből.

A csőddel kapcsolatos büntetőügyet is tarkították furcsa és tragikus események. Tarsoly korábban egy strómannal akarta elvitetni a balhét, májusban pedig váratlanul meghalt az egyik ügyész.

A károsultak egy részét már kártalanították a bankok pénzén, de a cégvezér csak kamu luxusórákat hagyott maga után.