Drágább lehet az automatás ital és csoki jövőre

Hidegzuhanyként érte az automatás cégeket az NGM szerdán nyilvánosságra hozott tervezte, miszerint január 1-től az étel- és italautomatákat is bekötik a NAV-hoz - írja a Világgazdaság.

Már régen szó volt az online-osításról, az azonban meglepte az ágazati szereplőket, hogy a rendelettervezet véleményezésére csupán másfél munkanapnyi időt hagyott a tárca. A tervek szerint az automatákba egy automatafelügyeleti egységet (AFE) szerelnének, ez biztosítaná az automata és a NAV szerverei közötti kommunikációt. Ehhez automatás cégeknek kötelezően szerződést kell majd kötniük egy felügyeleti szolgáltatóval, amely a technikai lebonyolításért felelős cég lesz, beszereli a felügyeleti egységet, és szervizeli, ha kell. Felügyeleti szolgáltatók azok a cégek lehetnek, amelyek – az online kasszákat forgalmazó cégekhez hasonlóan – forgalmazási engedélyt kapnak az AFE-re. 

A Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta:

a tervezet egy gyászjelentés, amellyel sok év egyeztetése veszett kárba.

Szöllősi Balázs szerint a jogszabályból kimaradtak azok a pontok, amelyekben korábban megállapodtak a NGM-mel. Az automatásoknak három kérése volt: a megoldás tisztítsa a jelenleg 20-25 milliárdos piacot, növelje az állam bevételeit, és zökkenőmentes legyen a bevezetése. A rendelettervezetből mindhárom pontnak nagyjából az ellenkezője fog következni a szövetség elnöke szerint, növekvő feketegazdaság az automatapiacon, csökkenő állami bevételek és bevezetési problémák.

Az automatafelügyeleti egységgel kapcsolatban is sok a tisztázatlanság: senki sem tudja, mennyibe fog kerülni, és mennyi lesz a havi üzemeltetési költsége. Ha csak megközelíti az online kasszák minimális költségét, akkor is belekerülhet akár 100-150 ezer forintba is, a piacon pedig ezt abszurdnak tartjanák, miközben sok használt italautomata alig ér többet 50 ezer forintnál. A 2017-es költségvetésben 1,5 milliárd forintot különítettek el a bevezetés támogatására, ugyanakor a pénz nagy részét az automatás cégek adták össze: tavaly az automaták kötelező regisztrációja során 34 ezer gép után fizettek be 30 ezer forintos bejelentési díjat.

Attól is tartanak az ágazati szereplők, hogy havonta 3–10 ezer forint körül alakulhat a NAV-val való kapcsolattartás költsége automatánként. Sok gép esetében ennél kevesebb a havi átlagos nettó árrés, vagyis az üzemeltető cégek nagy része nem fogja tudni kitermelni – mondta Szöllősi a Világgazdaságnak. A szövetség elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy

A tervezetbe az a megállapodás sem került bele, hogy a nagyon régi automatákat, amelyeket nem lehet felszerelni a felügyeleti egységgel, csak két-három év alatt kell kivonni a piacról. Addig egy matricás rendszerben átalányadót fizettek volna utánuk. A jogszabálytervezet szerint január 1-jétől olyan automata nem üzemelhet, amelybe nem építhető be felügyeleti egység.