Sára, Márió
-12 °C
-1 °C

Számíthatunk rá, hogy hazudnak az olimpia költségeiről

GettyImages-491572424 master
2016.07.29. 10:25
Az olimpia az egyetlen olyasfajta nagyberuházás, ahol kivétel nélkül mindig elúsztak a költségekkel. Ez különösen a kisebb országoknak gond, mert őket egészen mély válságba sodorhatja egy hülye és indokolatlan megaprojekt. Persze lehet, hogy az egész tényleg csak rossz vicc, és Budapesten is igazából csak a pályázati költségek 10 milliárdjára mennének rá páran. Ami máris 15 milliárd lett egyébként.

Az eddigi nyári olimpiák alapján, ha most kéne fogadni arra, hogy mennyivel fog többe kerülni az olimpia nálunk, akkor a legvalószínűbb becslés az lenne, hogy nagyjából kétszer annyiba, mint amit mond a kormány. Az olimpiai költségeket a lehető legnagyobb jóindulattal számolva, azaz az egyéb út-, vasút- szállodaépítési és mindenféle az olimpiára felhúzott, de másképp elszámolt infrastrukturális költségeket nem is nézve.

Nagyberuházásokkal foglalkozó oxfordi közgazdászok ugyanis megnézték, hogy az olimpiák költségét jellemzően mennyivel lépik túl az előzetesen tervezettnél. Nem magától értetődő ugyanis, hogy egy megaprojektet durván félreterveznek, a világban az esetek 10-20 százalékában sikerül a tervezett költségeken vagy az alatt maradni.  

Sajnos ez az olimpiáknál valamiért sosincs így, legalábbis 1960 óta

minden egyes olimpiánál elszálltak a költségek,

mindegy, hogy téli vagy nyári olimpiáról volt-e szó. Illetve annyiban nem mindegy, hogy a nyári olimpiáknál jellemzően sokkal durvábban.

Kezdésnek egy erős húzás

A legalapvetőbb trükk, amivel a döntéshozók a választóknak otthon megpróbálják eladni az akár katasztrofálisan indokolatlan terheket jelentő olimpiát, hogy háromfelé bontják a költségeket, és csak az egyik szeletéről beszélnek.  

  • Az első kategóriába azok a beruházások kerülnek, amiket amúgy is megvalósítanának az olimpiáig, ilyen lehet mondjuk a fonódó villamoshálózat.
  • A második kategória, ami megépülne, de valamikor a jövőben, és ezeket szinte csak előre kell hozni, ilyen lehet mondjuk a négyes metró meghosszabbítása.
  • A harmadik kategória, ami soha nem kellene nekünk, ha nem lenne olimpia, plusz maga a 2x2 hét rendezési költsége – utóbbi persze szinte elenyésző az előbbiekhez képest.

Úgy szokás átvinni az olimpiai programokat, hogy minden durva költséget a második kategóriába sorolnak, mintha mindenképp akarnánk építeni egy baseballstadiont vagy kajakszlalompályát mesterséges dombbal, csak később.

2004-2014 közt az összes olimpiát nézve egy esemény átlagosan 8,9 milliárd dollárba (mai árfolyamon több mint 2500 milliárd forintba) került, az út- vasút- reptéri, hotel- és egyéb hasonló infrastrukturális költségeket nem számolva. Mi pillanatnyilag azt tervezzük, hogy 774 milliárdból, tehát kevesebb mint a harmadából kihozzuk.

Hozzátéve, hogy az új, Agenda 2020 nevű feltételrendszer érdemben olcsóbbá tehet egy olimpiát, de harmadára-negyedére tervezni a költségeket így is erős. Ahogy az is igaz, hogy az átlagos költségeket jelentősen megdobta két újabb rendezés, a londoni olimpia bevallott  óriási ára, vagy a 22 milliárd dollárba (több mint 6200 milliárd forintba) kerülő, teljesen szétlopott téli olimpia Szocsiban. 

De 1960 óta csak a nyári olimpiák átlagos ára is 5,2 milliárd dollár volt, ami nagyjából a duplája a mi terveinknek. 

 

Az olimpiákon folyamatosan egyre több eseményt kell megrendezni, 1980-ban még feleannyi sportoló volt kétharmadannyi eseményen, mint legutóbb Londonban.

Külön fájó, hogy a rendező országnak vállalnia kell a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felé, hogy bármennyi költségtúllépést vállalni fog. Ráadásul, mivel az olimpia óriásprojekt, és jó előre kell pályázni, ha közben romlik a világgazdasági helyzet vagy más körülmény romlik erősen, akkor egy olimpia egy egész országot taccsra vághat.  

Különösen kis országoknál fájó ez, hiszen nekik arányaiban nagyobb bukás, ha mondjuk mégis majdnem kétszer annyi lesz az olimpia. Ezt legutóbb Görögország példáján láthattuk, ahol az olimpiarendezés igen komolyan hozzájárult az ország gazdasági zuhanórepüléséhez, és felerősítette a válság hatásait. De például

Montreal is 30 évig nyögte azokat az adósságokat, amiket az 1976-os olimpia elszállt költségei okoztak.

Azon túl, hogy mindig, mindenhol túllépték az előzetes költségterveket, 19 olimpiáról van hozzávetőleg pontos adat, hogy csak a játékok rendezéséhez kapcsolódó, szűkebben vett költségeknél mennyire költekeztek túl. 

 

Átlagosan az eredeti tervek 176 százalékával lett volna érdemesebb egy nyári olimpiánál tervezni 1960 óta. Ez itt még egy visszafogottabb becslés, ugyanis a kínai adat Pekingről elég valószínű, hogy teljes hazugság, ami így torzítja az átlagot.

A megaprojektekkel foglalkozó kutatók szerint így az olimpia az a nagy projekttípus, ahol messze a legmagasabb átlagos költségtúllépés jellemző. Ez nem csak lopások miatt van így, hanem azért is, mert mindenképp el kell készülni a kezdésre.

Más projekteknél általában van lehetőség mérlegelni, hogy a felmerülő problémáknál a csúszás vagy az újabb költségek érik meg jobban. Itt viszont nincs más választása a vezetőknek, csak gyorsan még sokkal több közpénzt önteni az egészbe. 

   Utak Hidak, alagutak Energia Vasút Gátak IT Olimpia
Átlagos költségtúllépés 20% 34% 36% 45% 90% 107% 156%
A költségtúllépés gyakorisága 10-ből 9-szer 10-ből 9-szer 10-ből 6-szor 10-ből 9-szer 10-ből 7-szer 10-ből 5-ször 10-ből 10-szer
Átlagos csúszás 38% 23% 38% 45% 44% 37% 0%
Megvalósítás átlagos ideje 5,5 év 8 év 5,3 év 7,8 év 8,2 év 3,3 év 7 év

Külön kényes kérdés a szándékos félreinformálás is, ebben legelegánsabb talán London volt. Ott miután megnyerték a rendezési jogot, gyorsan újraszámolták a költségvetést, és lényegében megduplázták az eredeti terveket. Majd miután sikerült kicsivel a megduplázott költségek alatt maradni, büszkén hangoztatta egy sereg politikus, hogy milyen egyedülálló bravúrt vittek véghez. 

Nekünk külön érdekes kérdés még, hogy a közbeszerzéseit nagyobb korrupciós kockázattal intéző országok mennyivel nagyobb arányban költekeznek túl. Vagy hogy ilyen helyzetben milyen típusú költségek szaladnak el jobban: a korruptabb országok például sokkal többet akarnak kommunikációra költeni vagy inkább viaduktokat szeretnek építeni két vasúti töltés közé is. De ezeket sajnos a tanulmány nem vizsgálta.

Egy közeli példából azt mindenesetre tudjuk, hogy Azerbajdzsánban csak az Európa Játékoknak hívott mini olimpia került 10 milliárd dollárba (nagyjából 2850 milliárd forintba). 

Persze az is lehet, hogy messze túlgondoljuk ezt a tervezést, a korábban a nyilvánosság elől mindenáron titokban tartani kívánt megvalósíthatósági tanulmányunkat Borkai Zsolt MOB-elnök el se olvasta, miközben teljes mellszélességgel kiállt az olimpia mellett. 

Ahogy az is lehet, hogy leginkább csak pályázni akarunk, milliókért máris lehet tanulmányokat íratni. És az abban tervezett 10 milliárd forintos, csak a pályázásra tervezett költség már fel is kúszott 15 milliárdra. Az se rossz pénz, tekintve, hogy egy teljesen számonkérhetetlen termék lesz az eredménye.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.