Emma
3 °C
10 °C

Tíz hír, amiről lemaradt az olimpia miatt

Ez történt a gazdaságban az év 32. hetében

2016.08.14. 19:09
Gyűlnek a magyar aranyak és másmilyen érmek Rióban, Hosszú Katinka világcsúcsa, Szilágyi Áron címvédése vagy Kenderesi Tamás sajtbureszei miellett már alig tudunk vagy akarunk odafigyelni más dolgokra. Pedig nemcsak az olimpián vannak nagy magyar sikerek és epikus küzdelmek: Rogán Antal belépett a magyar feltalálok panteonjába, a Zsolnay-gyár úgy tűnik, kiütéssel győzött a pécsi önkormányzattal szemben, a kormány visszavágót játszana a vasárnapi nyitva tartással, az Uber pedig a bírónál reklamál. Mindezek és hasonló sztorik következnek heti gazdasági összefoglalónkban.

1. Rogán Antal korunk Jedlik Ányosa

Rogán Antal: sikeres politikus, példamutató családfő, büszke feltaláló. Ráadásul szerény is, mert ha a Népszabadság nem ásta volna elő valahonnan, hogy a harmadik Orbán-kormány propagandaminisztere  bizony feltalálóként bejegyzett egy szabadalmat, akkor talán sose tudtuk volna meg. Persze mikor kiderült, elmondta, hogy büszke arra, hogy találmányát már több százezer magyar használhatja.

rogan otlet.gif
Fotó: szarvas / Index

A kabinetminiszter egy elektronikus aláíráshoz kapcsolódó eljárás feltalálásában vett részt Csík Balázs és Lengyel Csaba társaságában. A két másik feltaláló valóban informatikával foglalkozik: ők a Hunguard Kft. vezetői, amely a semmiből egy 780 millió forintos profitot elérő cég lett hála annak, hogy a parlament és a kormány segítségével a cég auditálhatta majdnem az össze közműcéget. Nemsokára pedig a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének biztonsági auditálására kerülhet monopol helyzetbe, szintén egy kormányrendeletnek hála. A Hunguardot a vezetői idén januárban eladták egy máltai offshore cégnek. (Csik Balázsról pedig még az is kiderült, hogy az 5. kerület önkormányzata egy 82 négyzetméteres lakást előlegezhetett meg neki még 2012-ben, amikor még Rogán volt a polgármester.)

A szabadalmi hivataloknak benyújtott eljárást viszont nem a Hunguard keretei között fejlesztették ki Rogánék, hanem Csik egy másik cégében, majd a technológiát átadták az erre a célra létrehozott MobilSign Kft.-nek, a fejlesztéshez pedig még 280 millió forintnyi uniós támogatást is kaptak. A MobilSign Kft.-t a feltalálás után pedig a technológia jogosultságával együtt Csik és Lengyel egy volt üzlettársának, Pozsgai Petrának adták el. A MobilSign technológiát pedig már a Magyar Telekom is megvásárolta. Pedig olyan nagy újdonsággal igazából nem is szolgál Rogánék találmánya, sőt, az sem biztos, hogy találmány, és hogy mint ilyen, kap-e nemzetközi szabadalmi védelmet.

2. Nekilódult a magyar gazdaság

Több jel is utalt arra, hogy bár a magyar GDP növekedése megtorpant az év első három hónapjában, a második negyedévben azért már visszatért a lendület: erre számítottak az elemzők a megjelent kereskedelmi, ipari és egyéb adatokból is.

És tényleg, a magyar GDP április elejétől június végéig 2,6 százalékkal növekedett éves alapon az első negyedév gyatra 0,9 százalékához képest a KSH első becslése szerint, ami 0,5 százalékponttal jobb, mint amit az optimistább elemzők vártak. A növekedés leginkább annak köszönhető, hogy a magyarok egyre inkább hajlandóak költeni a pénzüket, így a piaci szolgáltatások, mint a kereskedelem, a vendéglátás vagy a bankszektor forgalma növekedett. Az ipar és a mezőgazdaság is hozzájárult a bővüléshez, az építőipar viszont még mindig inkább csak rontott a statisztikán. Az építőipar teljesítménye az év elején meredeken, több mint 20 százalékkal zuhant, főleg azért, mert befejeződtek az uniós pénzből finanszírozott projektek és nem indultak el az újak. A nyár elején már elindultak az építkezések, viszont ez még nem volt elég ahhoz, hogy úgy felpörgessék a gazdaságot, mint azt tavaly tették.

3. 84 milliós bírság után dübörögnek tovább az MNB alapítványai

Lezárult a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata azzal kapcsolatban, hogy az MNB Pallas Athéné alapítványai hány szerződésükkel szegték meg a közbeszerzési törvényt. A KDB az ügyészség indítványára három hónap alatt 112 szerződést vizsgált meg, ezek közül 66 szerződésnél találta úgy, hogy azoknál közbeszerzést kellett volna kiírni, amiért összesen 84 millió forint bírságot szabott ki az alapítványokra.

A KDB azután indította a vizsgálatait, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, a Fidesz és az MNB alapítványok véleményével ellentétben az alapítványoknál kezelt pénz igenis közpénz, így ezek elköltése a közbeszerzési törvény hatálya alá esik. Az alapítványok közleménye megnyugtatónak nevezte a vizsgálat eredményét, ami után "újra a szakmai munkára összpontosíthatnak."

A szakmai munka mellett azért az üzletre is koncentrálnak, a héten például bejelentették, hogy 25 millió euróból, vagyis úgy 7,7 milliárd forintból fogják felújítani a Széll Kálmán téren lévő Buda Palotát, amit nagyjából ugyanennyi pénzért vettek nemrég. Ez az épület egyike azoknak az irodaházaknak, amiket az alapítványok azért vettek, hogy az MNB-től kapott közpénzvagyont a tőkepiaci befektetések helyett a jövedelmezőbb ingatlanokban tartsák. 

4. Megint nekimegy a vasárnapi vásárlásnak a kormány

Úgy néz ki, hogy a vasárnapi boltzár teljes és beismert kudarca után sem hagy fel a kormány azzal, hogy megmondja, hogyan vásárolhatunk vasárnaponként, ugyanis a Népszabadság értesülései szerint újabb törvénnyel szabályozná a boltok vasárnapi nyitva tartást. Az új terv az lehet, hogy a nagy áruházaknak vasárnap délben be kellene zárniuk, ha pedig nem, akkor a délutáni bevételük nagy részét adóként be kellene fizetniük. A 400 négyzetméternél kisebb boltokra nem lenne érvényes a szabály, így a magyar tulajdonú boltok nagy részét nem érintené, míg a Tesco és társai fizethetnének, vagy zárhatnának. Hogy ebből mi jön össze, azt nem tudni, az MSZP mindenesetre már bejelentette, hogy bármikor szívesen gyűjtenek újra aláírásokat egy új népszavazáshoz.

Az viszont biztos, hogy valahogy hozzá fog nyúlni a Fidesz a kiskereskedelemhez a parlament őszi ülésszakában. A tervek között szerepel, hogy felemelik a most 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot és garantálják a dolgozóknak a havi két szabad vasárnapot.

5. Voldeomort miatt vizsgálódik a Miniszterelnökség

Belső vizsgálat lesz a Miniszterelnökségen Mengyi Roland, a százmilliós uniós támogatások lenyúlásával kapcsolatba hozott fideszes képviselő miatt. Mengyi Roland nevétől még a múlt héten lett hangos a sajtó, amikor a 168 Óra azt írta, hogy a fideszes képviselő érintett lehet egy nagyszabású korrupciós botrányban, amelyben több százmillió forintnyi uniós pénzt próbált meg lenyúlni egy szociális szövetkezetekben utazó érdekcsoport.

Amikor az Index korábban rákérdezett az uniós pályázatokat is kezelő Miniszterelnökségen, hogy indul-e vizsgálat Mengyi ügyében, elkerülték az egyértelmű válaszadást, és azt írták, az ilyen ügyek miatt változtattak a pályázati rendszeren.

6. Mégsem számolják fel a Zolnayt

Megszüntette a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel szemben indított felszámolási eljárást a Zalegerszegi Törvényszék, miután a cég többségi tulajdonosa törlesztette azt a nagyjából félmilliárd forintos adósságot, ami miatt a felszámolási eljárás elindult. Bachar Najari, a Zsolnay többségi tulajdonosa még júliusban letétbe helyezte, majd augusztus elején ki is fizette az összeget, amivel a West Hungária Bau nevű építőipari cégnek tartozott. A Zsolnay eredetileg a Magyar Fejlesztési Bank felé adósodott el még a 2000-es évek elején, amikor a gyár még állami tulajdonban volt. Ezt a hitelt viszont idén megvásárolta a Fejlesztési Banktól a WHB csoport, amely a Zsolnay helyzetét ismerők szerint szeretett volna beszállni a porcelángyárba.

A felszámolási eljárás megszüntetése nagy, bár drága győzelem a többségi tulajdonosnak, akinek eléggé elmérgesedett a viszonya a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzattal. Az önkormányzat nagyon szerette volna elérni, hogy a Zsolnayt felszámolják, olyannyira, hogy már alapított is egy céget, amely átvehette volna a gyárat a felszámolás után és ami már most átvette a Zsolnay dolgozóinak többségét. A gyár körüli konfliktusról itt írtunk bővebben.

7. Több mint félmillió lakás üresen áll Magyarországon

Tudta? A magyar lakásállomány 12 százaléka kihasználatlan, vagyis úgy 560 lakás üresen áll Magyarországon? Ez derült ki a héten a KSH lakáspiaci kutatásából. Ráadásul egyre több lakás áll üresen: a 80-as évek végén még csak a lakásállomány 5 százalékában nem lakott senki, ez 2001-re 9,2 2011-re pedig 10,9 százalékra nőtt. 

Az üres lakásoknak a nagy része persze olyan kis falvakban van, ahová igazából nem is nagyon szeretne senki leköltözni, így ezeket a lakásokat nem is nagyon lehet eladni vagy kiadni. Budapesten a lakások 6, a százezer lelkesnél nagyobb városokban 12 százaléka kihasználatlan, míg az 1000 lakosnál kevesebbel bíró falvakban majdnem a házak negyedében, 23 százalékában nem lakik senki.

Az is kiderült még a kutatásból, hogy

  • Budapesten a háztartások 11, országosan pedig 6 százalék lakik magántulajdonostól bérelt lakásban,
  • tavaly csak kevesebb mint a lakások negyven százalékában voltak a lakók elégedettek a lakás minőségével,
  • A háztartások 13 százaléka, csaknem 500 ezer háztartás nem szívesen lakik abban a lakásban, ahol lakik, vagy nem szereti a környéket, ahol a lakás van.

8. Felnyomja az Uber a kormányt az EU-nál

Az Uber úgy gondolja, hogy az idén júliusban életbe lépett törvénymódosítással a magyar parlament kifejezetten a céget akarta ellehetetleníteni, ezért panaszt nyújtott be az Európai Uniónál. A cég a törvénymódosítás életbe lépésének napján, július 24-én határozatlan időre felfüggesztette a szolgáltatást Magyarországon, mert nem tudnak eleget tenni a taxicégekre szabott diszpécserszolgálati szabályoknak. Az Uber próbált megállapodni a kormánnyal, de a cég szerint erre nem volt fogadókészség. Viszont az Uber szeretne visszajönni, erről beszélt a cég regionális vezetője, Rob Khazzam is amikor bejelentette, hogy panaszt tesznek Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság az ilyen panaszok alapján indíthat kötelezettségszegési eljárást, ha a vizsgálat után úgy találja, hogy a törvény tényleg uniós normákba ütközően diszkriminatív bizonyos piaci szereplőkkel szemben. Az eljárás általában elég hosszú ideig húzódik, de adott esetben az is lehet a vége, hogy a tagállamnak vissza kell vonnia a kifogásolt törvényt, például ezért kapitulált a kormány a nagy pálinkaforradalmában is.

9. Újabb balhé van a Quaestor körül

Újabb fordulatot vett az eddig is botrányoktól szabdalt Quaestor-felszámolás: csütörtökön a Quaestor Financial Hrurira Kft. felszámolója kilátásba helyezte a cég egyszerűsített felszámolását, mert állítása szerint nem jut hozzá azokhoz az iratokhoz, amelyek a cégvagyonra vonatkozó információkat tartalmazzák. Ez viszont azzal is járhat, hogy a károsultak még az utólag a felszámolónak befizetett regisztrációs díjukat sem kapják vissza.

Regisztrációs díjat azok fizettek be, akik a normál kártalanítással sokat buktak volna, de abban reménykedhettek, hogy ha hitelezőként beszállnak a cégcsoport valamelyik tagjának felszámolásába, akkor az eljárás során feltárt cégvagyonból kártalanítják őket. Összesen 4200 ilyen ügyfél van a Hrurirnál. A felszámoló Vectigalis Zrt. képviselője viszont azt mondta a felszámolást hitelező károsultaknak, hogy jelen állás szerint úgy tűnik, az eljárásban felosztható vagyon nincsen.

A Hrurirának persze elvileg 60 milliárd forintnyi követelése van a Quaestor cégcsoport más tagjaival szemben, azoknak a felszámolói viszont nem hajlandók kiadni az ezzel kapcsolatos információkat a Hrurira felszámolójának. Ha pedig ez szeptember közepéig nem oldódik meg, akkor a Hrurira 4200 károsultja neme látja többet a pénzét.

10. Most minden szép a lakáspiacon, de lesz ez még sokkal rosszabb

Miközben a más befektetési formák alig fizetnek valamit, a budapesti és nagyvárosi ingatlanpiac hatalmasat megy. Még vonzóbbá teszi a dolgot, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt jobb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni, mint a svájci frankos időkben, sőt a mostani hozamok és kamatok fényében a lakás látszólag kifizeti önmagát. Azonban hosszabb távon már jóval kockázatosabb a piac, mint elsőre látszik: egy kamatemelkedés eléggé megnyomhatja a törlesztőrészleteket, az árnövekedés pedig sok tényező miatt is lassulni fog. Ha pedig 2020 után nem sikerül új növekedési pályára rakni az országot, akkor újabb negatív ciklus jöhet. Az erről szóló elemzésünket itt olvashatja el.