Magyarország is beszállna Afrika újragyarmatosításába
További Gazdaság cikkek
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
- Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu, ezt kell tudni a változásokról
- Ott tartják a magyar gyerekek a zsebpénzt, ahol nagyon nem kéne
- Elárulta Nagy Márton, mit gondol a román fizetésekről
- Kipécézték és támadhatják a forintot, hatalmas dilemma Matolcsy Györgyék asztalán
A magyar állam tervei szerint több százmillió euró értékben kezdhetnek hamarosan projekteket Ghánában a magyar cégek. Elefántcsontparton is megjelennének a hazai vállalatok, itt azt remélik, hogy a két nemzet válogatottjai közötti májusi barátságos focimeccs is sokat segíthet a gazdasági lendületen - írta a Napi.hu a kormány nagyra törő afrikai terveiről.
A lapnak a több afrikai államba is akkreditált Szabó András nagykövet azt mondta, jó pár ghánai üzlet áll előkészítés alatt, például
- egy magyar cég egy 105 megawattos kapacitású szélparkot építhet az országban,
- a tervek szerint három szennyvíztelepet is építhetnek a magyar cégek,
- és már az előrendelést is leadták közel 100 szemétszállításra alkalmas teherautóra, melyeknél magyar cég gyárthatja majd a felépítményt.
- A fenti projektek Szabó András számításai szerint összesen 2-300 millió euró értékű beruházásokat jelentenek, és remélhetőleg az év végéig mindegyik területen sikerül elkezdeni a valódi munkálatokat.
- De nagy lehetőségek vannak a magyar szaktudás ghánai kamatoztatására a sertéstenyésztés, a szójabab-, a takarmánykukorica, illetve a chilipaprika-termesztés (!) terén is.
Elefántcsontparttal egyébként még nincs nagyjából semmilyen gazdasági kapcsolatunk, de Szabó szerint a májusi futballtalálkozó farvizén meg lehet kezdeni az építkezést.
Az persze nem lenne rossz, ha a magyar cégek be tudnának törni a nem túl fejlett, cserébe dinamikusan fejlődő afrikai piacokra. A dolog szépséghibája csupán annyit, hogy már sokan állnak sorba Afrika letarolására, a kínaiaktól az amerikaiakon át a nyugat-európai cégekig. Tehát vélhetően egy futballmeccsnél többre lesz szükség.
Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa azt nyilatkozta a Napinak, hogy mivel nagyon apró viszonylatról van szó, ezért makroszempontból nem igazán van jelentősége egy-egy ilyen üzletnek, ebből nem lesz tartósan emelkedő a magyar export.
És nemrég mi is valami hasonlóról írtunk a Magyar Nemzeti Kereskedőház afrikai terjeszkedése kapcsán: sok helyen ugyanis több pénzből üzemel a magyar exportot promótálni hivatott kereskedőház, mint amennyi az export értéke.