Olivér
1 °C
5 °C

Munkaerőhiány: járulékcsökkentés jön, de az elvándorlást nem állítja meg

2016.08.17. 12:22

Varga Mihály elárulta, hogy az NGM-ben éppen járulékcsökkentést tervezgetnek. A miniszter diagnózisa szerint 250 ezer ember nem dolgozik, miközben ötvenezer betöltetlen állás van az országban. És tegyük hozzá, hogy több régióban és szakmában igen masszív a munkaerőhiány. Nyilvánvaló tehát, hogy lenne kit munkára fogni, de mégsem megy, vagy a képzettséggel, vagy a munkaerő árával (költségével) vagy pedig a mobilitási hajlandósággal van a baj.

Nyilván benne van a pakliban mindhárom faktor, ezek közül Varga első intézkedésként a munkaerő költségét próbálná meg mielőbb lejjebb vinni.

Szerinte a megoldás ugyanis a járulékcsökkentés.

A munkavállalók foglalkoztatása tényleg nagyon drága Magyarországon. A rendszeresen összetett régiós rangsorokból az látszik, hogy a minimálbér és az átlagbér szintjén sereghajtóak vagyunk a közép-európai térségben, viszont a kettő, de inkább a három gyerekeseknek járó családi kedvezménnyel dobogós helyen állunk. Viszont három gyerekes nagycsaládból kevés van, és jellemzően a cégek sem az ő kedvezményeikkel kalkulált bérekre építik üzleti tervüket, hanem az általuk kínált munkakörökre jellemző piaci átlagbérrel.

Mivel a kedvezmények országonként nagyon változatosak, így ezekkel az alábbi összevetésben mi sem számolunk, mert összehasonlíthatatlan végeredményt kapnánk az egyéni élethelyzetek különbségei miatt.

Nagyon drága

Egy magyarországi minimálbéresnek 143 ezer forintba kerül a foglalkoztatása, a versenyszférában ugyanez 347 ezer forint. Fontos látni, hogy egy cégnek akkor érdemes ennyi pénzért felvenni valakit, ha a dolgozó ennél több pénz megtermelésére képes.

M A G Y A R O R S Z Á G
   Minimálbér (2016) Versenyszféra átlagbér (2016 I.né.)*
   forint százalék forint százalék
Teljes vállalkozói bérköltség 142 635 128,5% 346 950 128,5%
Szociális hozzájárulási adó 29 970 27,0% 72 900 27,0%
Szakképzési hozzájárulás 1 665 1,50% 4 050 1,50%
Bruttó bér 111 000 100% 270 000 100%
Személyi jövedelemadó 16 650 15,0% 40 500 15,0%
Munkavállalói járulékok  20 535 18,5% 49 950 18,5%
Nettó bér 73 815 66,5% 179 550 66,5%
            *forrás:KSH

A többséget ebből a nettója érinti, ami arányaiban - a környező országokhoz viszonyítva - kevés. Azaz a drága munkaerő nem jelent relatíve magas kézhez kapott fizetéseket. A minimálbérnél és az átlag szintjén is a nettó alig több a teljes bérköltség felénél (51,75 százaléka). A többi adók és járulékok formájában az államkasszát, a nyugdíjbiztosítót és az egészségpénztár számláját gyarapítja. 

Ezen szeretne most változtatni Varga, de hogy nem kell valami eget rengető átalakításra számítani, sejteti az a miniszteri lábjegyzet, miszerint a tehercsökkentés mellett fontos szempont, hogy "a járulékoknak fedezniük kell az egészségbiztosítás kiadásait és a nyugdíjakat is". 

Szűk a mozgástér

Megnéztük az idei költségvetés egyik mellékletében, hogy egy-egy százalékpontos járulék- vagy adókulcscsökkentés nagyjából hogyan érintené az államháztartást 2017-től - a jövő évre előrejelzett bevételi előrejelzések számai alapján.

  • A személyi jövedelemadónál 114 milliárd forint lenne a költségvetési kiesés, ha a 15 százalékos kulcs 14-re esne.
  • A szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 26-ra csökkentésének 170 milliárd forint az ára, amit a nyugdíj és az egészségkassza érezne meg.

Márpedig ezt a kormány sem akarja, az erős elhatározással teremtett egyensúlyt az előttünk álló évekre készített költségvetési kivetítések alapján a kabinet nem szeretné felrúgni - illetve, ha mégis megteszi, akkor az egészség - vagy nyugdíjkasszából hiányzó pénzt csak a költségvetésből érkező közvetlen támogatással lehetne pótolni.

Hogy mihez lenne érdemes hozzányúlni, abban a jelek szerint nincs konszenzus a vállalkozások és a munkavállalók között - mondjuk különösebb vita sem egyébként. Amit biztosan tudunk - mert egy szimpla automatizmus -, hogyha a munkavállalók valamelyik terhét mérséklik (szja, nyugdíj-, egészségbiztosítási- vagy munkaerőpiaci járulék), akkor a nettó bérek megemelkednek, de a vállalkozásoknak nem lesz egy fillérrel sem olcsóbb a foglalkoztatás.

Ezzel szemben, ha a munkaadók járulékát csökkentik, akkor a kézhez kapott fizetések nem emelkednek, cserébe csökken a vállalkozók összköltsége. Ők pedig ezt a pénzt vagy lenyelik, de a munkaerőhiányos gazdaságban ennél sokkal valószínűbb, hogy magasabb bérek formájában végül tovább adják. A fizetésemeléseket pedig várhatóan majd oda koncentrálják, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Ahogy a fenti táblázatban is látjuk, egy átlagbér kifizetése a versenyszférában a bruttó bér felett 77 ezer forint vállalkozói költséggel jár. A szocho egy százalékpontos csökkentése a munkaadónak ennél a bérnél 2700 forint megtakarítást jelentene. Ugyanennél a bérnél az egy százalékpontos szja csökkentés természetesen ugyanennyi megtakarítást hozna az alkalmazottaknak.

Az tehát, hogy a kormány melyik kulcshoz és milyen mértékben nyúl hozzá, azon is múlik, hogy pontosan miben látja a problémát, és hogyan akarja kezelni azt. A többletjövedelem a különböző esetekben más társadalmi csoportoknál marad, míg a kieső bevétel más és más államháztartási alrendszert érint majd.

Csökkenteni kell, nem is kérdés

Hogy lépni kell valamit, akkor látszik a legjobban, ha a régiós versenytársainkhoz viszonyítjuk magunkat. Mivel a munkaerőhiány egyik oka a nyugati kivándorlás, így talán a legizgalmasabb, hogy pontosan milyen bérekkel csábítják külföldre a magyar munkaerőt, és, hogy milyen esélyekkel indulnak a magyar vállalkozók a munkaerőért folytatott versenyfutásban. 

Megnéztük Ausztriát, ami sok magyarnak logikus célpont, ha a magasabb fizetés vonzza külföldre. Ott így fest a helyzet.

AUSZTRIA 2016
   Minimálbér**  Versenyszféra átlagbér 
   forint*** százalék forint*** százalék
Teljes vállalkozói bérköltség 771 400 130,83% 1 088 236 130,84%
Munkaadói járulékok 
181 780
30,83%
256 506
30,84%
              
Bruttó bér 589 620 100,0% 831 730 100%
Személyi jövedelemadó   24 056 4,08% 79 680 9,58%
Munkavállalói járulékok  105 955 17,97%  149 545 17,98%
Nettó bér 459 609 77,95% 602 505 72,44%
            *forrás: Mazars **bérszámfejtő fizetése egy év munkatapasztalattal Bécsben ***EUR/HUF 310

Mivel a minibálbérek hasonlítgatása félrevisz (ott nincs általános, központilag megszabott minimálbér, ezt ágazati minimálbérekkel helyettesítik), érdemes a versenyszféra átlagából kiindulni.

Az elsőre meghökkentő bő háromszoros különbségen túllépve fontos tanulság, hogy a teljes bérköltség és a munkavállalók nettójának aránya kedvezőbb, mint Magyarországon. Magyarul jobb ott dolgozni, mint itt. Az alacsonyabb jövedelem irányába haladva pedig a különbség jelentősen megnő. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyan képzettek és pályakezdők foglalkoztatása Ausztriában lényegesen könnyebb, mint nálunk. Pedig Ausztria ebben nincs is a régió éllovasai közt.

Tökéletesen igaza van tehát Vargának, amikor arról beszél, hogy mielőbb hozzá kell nyúlni a járulékokhoz. Már csak az a kérdés, hogy mennyit kellene fizetnie itthon a versenyszférának ahhoz, hogy a munkavállalók elszivárgása alábbhagyjon. Az világos, hogy a táblázatokból következő szakadéknak csak egy részét kellene bérekkel betemetni az ottani színvonal eléréséhez. Ennek az az oka, hogy az árak Ausztriában magasabbak, nálunk nem kell annyi pénz kell ugyanazokra a dolgokra, mint odaát. Az alábbi táblázatban az EU28 átlagához viszonyítva látszik, hogy a háztartások mire és nagyjából mennyivel költenek többet a határ túloldalán.

 

Nagyon leegyszerűsítve a helyzet az, hogy náluk átlagosan közel kétszer annyiba kerül az élet, miközben több mint háromszor annyit keresnek.

Ahhoz, hogy egy magyar munkás Magyarországon az osztrák színvonalon élhessen, szinte duplázni kellene a fizetését. 

Ez pedig azt jelenti, hogy nincs az a járulékcsökkentés, amivel látótávolságon belül kerülnének az osztrák fizetések. Ez csak a magyar termelékenység felzárkózásával történhetne meg. Addig pedig valószínű, hogy a kivándorlás is folytatódik, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is fontos az adók és járulékok folyamatos, programszerű (nem egyszeri) csökkentése.

A munkaerőhiányról szóló többi cikkünket itt találja.