Olivér
0 °C
4 °C

Véres háború dúl a tihanyi kisvonatok körül

tihany2
2016.08.20. 09:44 Módosítva: 2016-08-20 09:50:15
A festői szépségű turistamágnes Tihanyban évek óta durva háború dúl a városnéző kisvonatok piacán. A kék sarokban az önkormányzat és polgármester ismerőseinek cégei, a piros sarokban pedig a rivális céget vezető vállalkozó, aki szokásokon és törvényeken átgázolva próbálja megtartani helyét a piacon. A konfliktus kirobbanása óta volt itt minden, pereskedés, versenyhivatali és bírósági elmarasztalás, gyújtogatás, verekedés, a történet legutóbbi fejleménye pedig egy célzottnak látszó önkormányzati rendelet és a kisvonatok lefoglalása a főszezon közepén.

Laikusként azt gondolná az ember, hogy egy Balaton-parti településen városnéző dottó kisvasutakat üzemeltetni eseménytelen nyugdíjas állás, de a tihanyi kisvonatháborút elnézve ennek épp az ellenkezője igaz. Az elmúlt néhány évben egyre mélyülnek a lövészárkok a városvezetés, a vele szövetséges dottós cégek és a helyben piacvezető rivális vállalkozás között. Az önkormányzat mindent megtesz, hogy kiszorítsa a településről a minden szabályt áthágó ellenséges céget, amit persze szintén nem kell félteni. 

Nem érhetnek révbe a kisvonatok

A sztori szálai legalább 2009-ig nyúlnak vissza, ekkor figyelt fel a sajtó a háborúskodásra Kántás Vince kisvonatos vállalkozó és a Tósoki Imre vezette önkormányzat között. A Népszabadság írta meg először, hogy a városvezetésnél a tihanyi rév és a hajóállomás árusai lobbizni kezdtek, a kisvonatok ne gurulhassanak be az állomás területére, mivel így rögtön felkapják az érkező turistákat, ezzel rontva az ottani kereskedők bizniszét. A helyzetet az önkormányzat úgy próbálta kezelni, hogy egy minden kisvonatos cégre érvényes rendeletet hozott, ami szerint a járművek nem mehetnek be a hajóállomás bejáratáig. 

Kántáséknak ez nem tetszett, úgy gondolták, ehhez joga sincs az önkormányzatnak, mivel a hajóállomásnál lévő megálló a BAHART tulajdona, a hajózási vállalattal pedig nekik érvényes szerződésük volt. Ennek birtokában Kántásék bővítésbe is kezdtek, összeraktak egy második kisvonatot, amit kifejezetten a kikötő és az apátság közt szerettek volna járatni.

A plusz jármű már épülőben volt, amikor megérkezett a második korlátozó rendelet: az önkormányzat ezzel háromban maximálta a városban üzemeltethető kisvonatok számát, vagyis az aktuális állás szerint cégenként egy kisvonat járhatott volna Tihanyban. A városvezetés azzal indokolta a hármas limitet, hogy több ilyen jármű már akadályozná a forgalmat.

Helyszínen jártunkkor éppen csak két dottó közlekedett, de a turistákkal telezsúfolt apátságnál még egy is nehezen fért el egyszerre, így ránézésre a szabály alapja nem tűnik légből kapottnak. Kántás viszont ezt már második, kifejezetten ellene szóló intézkedésként értelmezte.

A törvényen kívüli és a kartellezők

Az új szabályokra fittyet hányva a Kántás Transport Kft. forgalomba állította a negyedik kisvonatot is, amivel behajtott a hajóállomáshoz, és ezzel kezdetét is vette a nagy kisvonatháború. A cégvezetőt többször bevitték a rendőrök, majd a jegyző lezáratta a kikötőhöz vezető, önkormányzati fenntartású utat a forgalom elől, de Kántás először kulcsot szerzett a lakathoz, majd levágta a láncot.

A polgármestert megdöbbentette a szabályok sorozatos áthágása, a kisvonatos vállalkozó viszont a piac indokolatlan korlátozásával és a versenytársak helyzetbe hozásával vádolta az önkormányzatot.

A versenytársak ketten vannak, egyikük a Ru-Dó Kft., másikuk pedig az Aranyhal Bt., amelynek tulajdonosai közt Tósoki felesége, Tósokiné Zsigmond Réka is szerepelt régebben. 2009-ben ő kiszállt a cégből, a polgármester elmondása szerint épp azért, hogy ne merüljön fel részrehajlás gyanúja a kisvonatok szabályozásával kapcsolatban. A cég tulajdonosa ma már Bittmann János, akit saját bevallása szerint évtizedes barátság fűz a polgármesterhez, Kántás szerint ez épp elég bizonyíték rá, hogy valójában még mindig a Tósoki család biznisze a kisvonatozás.

A tihanyi dottótorta a három cég árbevétele alapján összesen közel 50 millió forint egy évben, ezen megy a marakodás. A cégek meglehetősen egyenlőtlen arányban osztoznak a piacon: Kántásék még a számukra nehezített pályán is 33,7 milliós bevételt értek el 2015-ben, a másik két cég 7,3 illetve 8,5 milliót. 

Az új szabályok bevezetése környékén a versenytársak közti viszony is egyre feszültebbé vált, a sárdobálás néhány durvább epizóddal megspékelve azóta is folyamatos. Haragosai szerint Kántás Vince:

  • Képtelen elfogadni, hogy rá is vonatkoznak szabályok, pedig semmi furcsa nincs abban, hogy a települések kontrollálják a dottók közlekedését, így van ez minden más városban is.
  • Mindenkit mindenért feljelent, aki az útjában áll, névvel már nem is szeretnének rá vonatkozó állításokat tenni, mert akkor garantáltan ismét bíróságra kellene járniuk.
  • Vonatai veszélyesen és szabálytanul közlekednek évek óta, de az a benyomásuk, hogy ehhez képest alig büntetik meg őket a rendőrök. 
  • Ráadásul tisztességtelenül versenyez, aránytalanul sok kisvonattal próbálja letarolni a piacot, dottói gyakran megelőzik a sorban előtte lévőt, elviszik az orra elől az utasokat. Csalogatókat küld a hajómegállóba, akik kerülőúton elviszik a turistákat a saját kisvonatukhoz, ami ugye nem állhat a hivatalos megállóban.
  • Aláígér az egymás között elfogadott minimumviteldíjnak (ez jelenleg 400 forint egy útra) - bár hogy ennek létezését egyáltalán miért hozzák fel, az rejtély, ugyanis az előre lebeszélt minimumár kimeríti a kartellezés fogalmát. A vetélytársak szerint nem tisztességes és nem fenntartható az az üzleti modell, amelyben Kántásék, akik alapjáraton szintén 400 forintért szállítanak, öntörvényűen elkezdenek aláígérgetni ennek, hogy gyengébb forgalmú napokon átcsábítsák az utasokat. 

Az önkormányzat nem a versenyjog rajongója

Az önkormányzat Tósoki elmondása szerint ebben a káoszban akart rendet vágni, amikor 2010-ben új, az eddigieknél szigorúbb piacszabályozó rendeletet fogadott el: kikötötték, hogy mostantól 5 éven át csak az használhatja a város tulajdonában álló, hivatalos kisvonatmegállókat, aki megnyeri az erre kiírt pályázatot. A tenderen Kántásék két cége mellett a rivális cégekből, és az önkormányzat többségi tulajdonú Tihanyi Legenda Idegenforgalmi és Fejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-ből álló konzorcium indult el.

Az előzmények fényében nem meglepő módon utóbbi lett a befutó, pedig Kántásék a versenytársak ajánlatának többszörösét, 8 millió forintot ígértek éves bérleti díjként. A győztesek szerint ez az összeg egyébként nem tartható reálisan a megszokott jegyárszint mellett, vagyis a Kántás Transport biztosan árat emelt volna, ha nyer. 

A pályázat elbírálását önkényesnek vélő Kántás az eredményt meg is támadta a Gazdasági- és Versenyhivatalnál. A GVH megállapította, hogy valóban nem voltak tiszták a szempontok, és felszólította az önkormányzatot az eredményt rögzítő határozatok megsemmisítésére. Ezek után a beérkezett pályázatokat újrapontozták, de ismét a konzorcium jött ki győztesen, ezért a hoppon maradt vállalkozó ezúttal a bírósághoz fordult.

A Győri Ítélőtábla szintén kimondta, hogy a pályázat elbírálása során sérült a tisztességes verseny, és megsemmisítette a nyertesről szóló önkormányzati határozatot. Az ítélet szerint ugyanakkor a határozat nyomán megköttetett szerződés már nem közjogi kategória, így paradox módon hiába volt nyilvánvaló az elfogultság, a konzorcium szerződése a kizárólagos megállóhasználatról érvényben maradhatott öt éven át.

Egy kanál vízben megfojtanák egymást

Mindeközben még egy dráma lezajlott a kisvonatok körül, az első pályázat eredményhirdetése előtt egy nappal tűz ütött ki a tihanyi művésztelepen éppen abban a házban, ahol a Kántás Transport kisvonatai álltak. Több tízmillió forintos kár keletkezett, a rendőrség a nyomozás során arra jutott, hogy szándékos gyújtogatás történt.

Kántásék meg vannak győződve róla, hogy riválisai álltak a dolog mögött, a versenytársak pedig minden lehetséges fórumon rágalomnak minősítették a feltételezést. A rendőrség az elmúlt 6 évben nem tudta kideríteni, ki a tettes, jelenleg áll a nyomozás az illetékes Balatonfüredi Rendőrkapitányságon.

A tűz után újjáépített kisvonat pár hónappal később újabb csúnya atrocitást vonzott be: Kántásék állítása szerint az Aranyhal egyik sofőrje szándékosan betörte az ablakát, amikor egy alkalommal a révnél hozzájuk szállt be egy nagyobb adag turista. Röviddel ezután a konfliktus verekedésig fajult, az egyik kisvonat volánjánál ülő idősebb Kántás - aki egyébként Tósoki előtt Tihany polgármestere volt - és az állítólagos ablakbetörő sofőr estek egymásnak.

A bunyó, amibe az apja mellett ifjabb Kántás Vince is beszállt, végül az Aranyhal sofőrjének arccsonttörésével végződött. Az esetből feljelentés is lett, így került néhány hónapra börtönbe a fiatalabb Kántás, akinek a verekedés időpontjában még tartott egy korábban kapott felfüggesztettje.

A kisvonatháború felszínén ezek után néhány éves tűzszünet következett. Kizárólag az önkormányzat által választott kisvonatos konzorciuma használhatta a hivatalos megállóhelyeket, de Kántásék is folytathatták a működést a szürkezónában: az utcákon egyre szaporodó megállni tilos táblák miatt lényegében csak szabályt sértve tudták le- és felvenni az utasokat.

A tendert a megállóhasználatra 2015-ben újra kiírták, ezúttal a Balatonfüredi Közjegyzői Hivatalhoz kellett benyújtani a pályázatokat. Ismét az Aranyhal és Ru-Dó Kft.-k konzorciuma nyert, Tósoki Imre és a győztesek szerint azért, mert Kántásék érvénytelen pályázatot nyújtottak be, nem csatolták a szükséges dokumentumokat. Ettől függetlenül a korábban beállt rendszer 2016 nyaráig működött.

A végső csapás a renitens kisvonatra

A viszonylagos nyugalomba idén júliusban az önkormányzat dobott bombát, amikor élt a parlament által frissen teremtett helyi rendeletalkotási jogával, és új módon kezdte szabályozni a kisvonatos közlekedést. Az újonnan hozott szabály szerint a dottók számára már nem csak a megállóhasználatot kötik helyi engedélyhez, hanem a város útjain való közlekedést is. Erre is ugyanúgy pályázni kellett az önkormányzatnál, amit az összes kisvonatos cég meg is tett, csakhogy a Kántás Transport ezúttal sem járt sikerrel, vagyis elméletileg többé nem hajthatna ki az utcára.

Tósoki Imrétől úgy tudjuk, a képviselőtestületnek azért nem felelt meg a vállalkozó pályázata, mert nem csatolták teljes egészében az elvárt mellékletet. Kántás szerint viszont hogy már maga a szabály is nonszensz, mivel a szóban forgó közutak legnagyobb része állami kezelésű út, és az önkormányzatnak nem kellene engedélykötelessé tennie azok használatát.

Az engedélykötelesség mindenesetre július 20-án érvénybe lépett, de Kántásék a hivatalos elutasítást ekkor még nem kapták meg, így a város elvárásait szokás szerint figyelmen kívül hagyva kihajtottak a kisvonatukkal a városba. Erre az önkormányzat sem maradt tétlen, az ellenőrzésre kiküldött közterület-felügyelő másnap megbírságolta az engedéllyel nem rendelkező céget, majd miután a rákövetkező napon ismét közlekedett a kisvonat, lefoglalta azt, és az önkormányzat parkolójába szállította. 

A polgármester azt állítja: az éjszaka folyamán Kántásék visszacsempészték magukhoz a járművet, legalábbis másnap az ő telephelyükön találtak rá, és a parkolóba szerelt térfigyelő kamera fel is vette az esetet. Kántás ugyanerről azzal a sztorival állt elő, nem ők hozták vissza a dottót, hanem "egy neve elhallgatását kérő önkormányzati alkalmazott, aki nem ért egyet a polgármester módszereivel". A rendőrség mindenesetre zár alá vette a hazacsempészett kisvonatot, a település jegyzője pedig feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

Az eset furcsasága, hogy július 22-én a jegyző két engedély nélkül közlekedő kisvonat lefoglalásáról készített határozatot, holott az ellenőrzés során csak egyet kapott el forgalomban a közterület-felügyelő. Ebből kiindulva a kisvonatos cég azzal gyanúsítja az önkormányzatot, hogy kitervelt akció áldozatai, a határozatot már azelőtt elkészítették, hogy rajtakapták volna őket a furikázáson. A sofőr a lefoglalás után persze a helyi szokásokhoz híven feljelentést is tett a közterület-felügyelő ellen hivatalával való visszaélésért.

Vallomása, ha helytálló, némileg alátámaszthatja a szándékos ellehetetlenítésről szóló elméletet, ugyanis a jegyzőkönyv szerint azt állította: a konkurens Ru-Dó Kft. és Aranyhal Bt. vezetői a közelmúltban többször ajánlatot tettek neki: menjen át hozzájuk dolgozni, mivel Kántásék cégének már “nincs sok jövője”.

Csak legyen már vége

A Kántás Transport kisvonatai jelenleg a saját garázsukban állnak, a lefoglalt jármű slusszkulcsa és a forgalmija viszont maradt az önkormányzatnál, amíg a cég ki nem fizeti a kétszeri szabálysértés miatt kiszabott 500 ezer, illetve 750 ezer forintos bírságot. Ezt persze nem akarják, így ügyvédhez fordultak.

A vetélytársaktól úgy tudjuk, a lefoglalás sem vonta ki teljesen a forgalomból a mindenre elszánt Kántást, aki azóta bérelt turistabuszokkal jelent meg a településen, és jogtalanul használja a buszmegállókat, ráadásul azzal áltatja az utasokat, hogy ha retúrjegyet vesznek nála dupla áron, akkor visszafelé a rivális cégek kisvonatával is jöhetnek, pedig erről semmiféle megegyezés nincs. 

A legújabb csavar a kisvárosi perpatvarban, hogy a napokban a legálisan működő konzorciumnak is meggyűlt a baja a hatóságokkal. Az általuk egy harmadik cégtől bérelt kisvonatot ugyanis kivonta a forgalomból a Nemzeti Közlekedési Hatóság, mivel az úgy közlekedett, hogy az utasszállító vagonok egyikén működésképtelen volt az egyébként másodlagos funkciójú rögzítőfék. Egy korábbi sofőrjük érdeklődésünkre azt állította, azért mondott fel, mert a probléma korábban is fennállt, és ő nem volt hajlandó így embereket szállítani. 

A Ru-Dó ügyvezetője szerint azonban ők küldték el a sofőrt más problémák miatt, a rögzítőfékek egyikének hibájáról pedig nem tudtak, de az egyébként sem járt biztonsági kockázattal - ezt igazolja, hogy semmilyen baleset nem történt. Mindenesetre egy ellenőrzést követően bevonták a dottó forgalmi engedélyét. A cégvezető Bittmann János szerint azóta béreltek egy másik, hibátlan műszaki állapotú kisvonatot, most azzal közlekednek Tihanyban. 

Az Indexnek Kántás Transport mindkét riválisa feldúltan, szinte megtörten nyilatkozott az elhúzódó konfliktusoról, ami már évek óta beárnyékolja az életüket. Szerintük Kántás lételeme a háborúskodás, hobbija a bíróságra járkálás, a minden hájjal megkent vállalkozó mindenkivel csak kiszúr. És nekik már rettenetesen elegük van az egészből. 

15%

Edith Eva Eger A döntés

3999 Ft
3400 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft