Újabb hatmilliárdot tapsolt el Szijjártóék kereskedőháza

Hatmilliárd forintos mínuszt termelt tavaly a Magyar Nemzeti Kereskedőház, miközben teljes működése alatt kevesebb mint fele ekkora hasznot hajtott a magyar vállalkozásoknak. Ezt a teljesítményt ráadásul milliós személyi juttatásokkal és méregdrága külföldi kirendeltségekkel együtt sikerült összehoznia az állami cégnek.

Ez a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének elősegítésére létrehozott MNKH Zrt. pénzügyi beszámolójából derült ki, amelyet szerda délután tettek közzé. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában lévő cég kimutatása szerint

• bár 4,5 milliárd forintot keresett a belföldi, további 1,1 milliárdot a külföldi értékesítésből,
• mindezt 9,1 milliárd forintos anyagi ráfordítással érte el.
• Ezen túl 1,5 milliárd forint ment el személyi jellegű ráfordításokra: 1 milliárd bérekre, 180 millió "egyéb személyi jellegű kifizetésekre", 332 millió járulékokra.
• Az MNKH Zrt.-nek a beszámoló szerint 141 dolgozója van, tehát az átlagos kereskedőházi kifizetés évi 10,6 millió forint, azaz fejenként bruttó 880 ezer forintba kerülnek a cégnek az ott dolgozók, ebből 720 ezer bruttó a bérük. Mivel az alacsonyabb beosztású alkalmazottak vélhetően ennél jóval kevesebbet tettek zsebre, a fenti adatok alapján középszinten már minden bizonnyal milliós fizetésekről van szó.
• A külföldi kirendeltségek fenntartása összesen 2,67 milliárd forintba fájt.
• A külföldi irodák programjaira, illetve kiállítások és rendezvények szervezésére 1,5 milliárd forint értékben vettek igénybe szolgáltatásokat. 
• Az MNKH étvágya jelentősen nő: 2014-ben még csak 2,3 milliárdos veszteséget termeltek 1,9 milliárdos ráfordítás mellett. Tavaly tehát több mint megduplázták veszteségüket, miközben a ráfordítások majdnem ötszörösére nőttek.
• És hogy miből megy a dőzsölés? A cégnek 2014 végén még 6,8 milliárdos tőkéje volt, amelyet a tulajdonos magyar állam dobott össze. Ebből 2015 végére maradt 2,5 milliárd, tehát 4,3 milliárdot ebből égettek el.
• Azt a beszámoló is elismeri, hogy a tőkehelyzetet rendezni kell, mert jelen helyzetben nem éri el a törvényileg előírt minimális szintet.
• Emellett van egy 5 milliárdos hitele is a cégnek a KKM-től, amit elvben 2017. végén kell majd visszafizetni, bár nem világos, hogy ilyen mínuszok mellett mégis hogyan.
• Csődbe azért még nem fognak menni, így is 3 milliárdjuk van a bankban, nagy többsége az MKB-nál, egy kevés pedig az UniCreditnél.

Persze az önmagában nem lenne botrány, hogy egy kereskedelemfejlesztő ügynökség veszteséges, hiszen ez a cég elvben nem azért van, hogy maga kereskedjen, hanem hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat segítse az exportban: feltérképezze számukra a külföldi üzleti lehetőségeket, segítse őket a külföldi partnerek megtalálásában, tanácsokat és támogatást adjon nekik a külföldi piacokon való megjelenéshez. A magas költségek és a magas bérek tehát indokolhatók lennének, ha a kereskedelemfejlesztés látványos eredményeket hozna, és megugrana tőle a kkv-k exportteljesítménye.

Csak sajnos ez nem így van, sőt. Ahogy arról korábban részletesen is írtunk, az MNKH hiába nyitja egymás után a méregdrága külföldi kirendeltségeket, azokban az országokban, ahol megjelenik, nemhogy növekedne, hanem csökken az export. Sőt, van ahol többe kerül maga a kereskedőházi kirendeltség fenntartása, mint amennyi a teljes áruforgalom értéke.

De ez abból a szempontból nem is teljesen meglepő, hogy a cégben kereskedelmi szakemberek helyett elég sok, a területen laikus dolgozót találni. Az egyik vezérigazgató-helyettes például Kun "Kunci" Gábor, Szijjártó Péter Dunakesziből ismerős, csak érettségivel bíró futsalos csapattársa. Ő nemrég egy interjúban azt mondta, nem baj, ha nem hozza a számokat a kereskedőház.

Márpedig a számok eléggé nem jönnek. A 444 ugyanis kiperelte az MNKH-tól, hogy pontosan mennyit sikerült segítenie a magyar kkv-knak a 2012-ben alapított cégnek. Ebből az derült ki, hogy a cég összesen 2,8 milliárd értékben hozott össze külföldi üzleteket magyar cégeknek.

Ha nagyvonalúan úgy számolunk, hogy ezeken átlagban 10 százalékos haszonkulcsuk volt a magyar vállalkozásoknak, akkor tehát saját eladásain kívül 280 millió forint profitot hozott eddig a magyar gazdaságnak az MNKH. Miközben az elmúlt három évben beszámolói szerint  8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. (Az MNKH Zrt. által létrejött külföldi üzletek részleteit mi is kikértük a kereskedőháztól, de ezt 600 ezer forintért akarták csak odaadni.)

Ha a nemzet kkv-i nem is, egyes kormányközeli körök elég jól kaszáltak az MNKH megrendelésein. Ezeket korábbi cikkünkben, illetve az alábbi térképen foglaltuk össze. A hatalmas veszteség pedig már csak azért is érdekes, mert a cég 2012-es indulásakor az akkori vezető, Kerekes György a Napi.hu-nak azt mondta, hogy három éven belül önfenntartóak akarnak lenni.

A most közzétett 2015-ös beszámolóból egyéb érdekességek is kiderülnek. Például

• az MNKH mindössze 8 millió forint ügyleti jutalékot termelt. 
• 108 millióért bérelt irodát,
• 455 milliót költött szállításra és tárolásra,
• 267 milliót hirdetésre és reklámra,
• 157 milliót utazásokra,
• 180 milliót jogi költségekre
• és 122 milliót szakértőkre.

Utóbbi tétel kedvezményezettjei között szerepel például Matolcsy Mátyás, aki a jegybankelnök rokona; Lengyel Zoltán korábban elítélt fideszes exképviselő, valamint a köztévé egyik kedvenc terrorriogatója, a magát biztonságpolitikai szakértőnek címző sarlatán, Nógrádi György.

Az MNKH további mintegy félmilliárd forintot bukott az alá tartozó MNKH Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft.-n is. Továbbá ismeretlen okból importált 112 millió forintnyi mezőgazdasági és könnyűipari árut is.  

Van továbbá a tételek között egy 3 milliárd fölötti rendezetlen követelés az Alma Cider Kft. irányába. Ennek a cégnek az MNKH korábban többször nyújtott finanszírozást (az ilyen jellegű tranzakciók indokoltságára nemrég mi is rákérdeztünk, bár nem kaptunk részletes választ), viszont ezek szerint nem igazán jött be a biznisz. Ennek ellenére beszámolójában az MNKH azt írja, ha késedelemmel is, de be fogja tudni hajtani az összeget.

A kérdés csak az, hogy eleve miért támogatták meg egy ekkora, 3 milliárdos, aránytalanul nagy összeggel a cidertermelést. De igazából ezt a költői kérdést, azaz hogy minek volt erre szükség, a fenti számok fényében az egész kereskedőházra vonatkozóan fel lehetne tenni.

Borítókép: Ducsai-Oláh Zsanett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója. MTI / Kovács Attila