Jolán
0 °C
6 °C

Tombol a startupkultúra Miskolcon

2016.08.29. 14:11
A Trekk Invest talán egész Magyarország legdurvább inkubátorházát csinálta meg Miskolcon, kétszázmilliós állami támogatással. Alapjáraton egy elég kemény ügyüket is érintő kiárusításon szerezték meg magát az épületet a megyei önkormányzattól. De a sajátos önkormányzati telekbiznisz működése és utóélete is tanulságos a vesztegetési gyanútól az innovatív Enci Tánc Stúdióig vagy a 24 éve működő startup felszámolócégig.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat még 2007 márciusában megszorult, ezért el akarták adni pár nagyobb ingatlanjukat. Többek közt pénzzé akarták tenni az ITC-székház (az egykori MSZMP-székház) néven ismert nagy, 1,2-1,6 milliárdosra értékelt irodaházat, két négyhektáros kempinget és egy másik, kevésbé értékes irodaházat, a megyei pedagógiai intézetet is a diósgyőri stadion mellett.

A vevő, a Trekk Invest Kft. egyedüli pályázó volt a kisebb pedagógiai intézetre, amit 72 millió forintért így el is vittek. Övék lett a két kemping is, némi bonyodalommal. Az egyik földnél ugyanis akadtak problémák azzal, hogy a minimális vételi árat se akarták volna megadni, így érvénytelen lett volna a pályázatuk. Az árat végül a pályázat leadása után, szóban még módosíthatták.

Ebben van a pénz

Korábban is vettek már nagyobb ingatlant a megyétől, és a Trekk Invest próbálta megvenni a megye egyik legértékesebb ingatlanját, a milliárdos ITC-székházat is, csak ez nem jött össze nekik. 

Nyáron ugyanis eljárás indult, mert komoly gyanú merült fel az ügyészségben, hogy Trekk Invest vezetői, Farkas Zoltán és Varga Zsolt megvesztegették a megyei önkormányzat akkori fideszes alelnökét, Gergely Zsoltot, hogy árulja el nekik előre a pályázat részleteit.

Az ügyészség azt a dealt próbálta bizonyítani, hogy 610-720 millióért, tehát nagyjából kevesebb mint féláron is elintézte volna nekik Gergely a nagy üzletet. Százmilliót kért volna ezért, de Varga Zsolték lealkudták nagyjából 30 millióra, egészen pontosan úgy, hogy Gergely egy akkor legalább 43 milliót érő családi házat megkapott volna 12 millióért.

Márciusban már megérvelte

Gergely Zsolt, elég vehemens nyomatta már a márciusi közgyűlésen is, hogy muszáj eladni az ITC-székházat. Amikor az egyik képviselő rákérdezett, hogy miért bújtatták el ezt az ingatlant is a csomagban, amikor korábban ezt nem tárgyalták meg, akkor Gergely így reagált:

„Valóban, megint Lukács András »éles szemmel« észrevette, hogy van egy >>kakukktojás<< ebben az előterjesztésben... ...S ha már itt tartunk, hogy »racionalizálás«, az ITC Székház semmiféle önkormányzati feladatot nem lát el a megyei önkormányzat hatáskörében, s ezért úgy ítéltük meg, s bárcsak – a terveink szerint – el tudnánk adni, értékesíteni tudnánk ezt a házat, mert úgy gondolom, ha ez sikerül, ami szerintem egy nagyon nagy munka lesz...”

Egyébként az említett Lukács és Gergely Zsolt is voltak előtte az ITC Kft. felügyelőbizottságában korábban, jobban ráláthattak az épület valódi értékére.

Az eljárás azonban lassan haladt, először csak egy évre rá hallgatták csak ki gyanúsítottként Gergelyt, és csak 2009-ben emeltek vádat. Ezalatt Gergely Zsolt és a Trekk Kft. gyorsan megpróbált visszacsinálni mindent, elálltak a kedvezményes ház szerződésétől, és így már az ITC-székházat se adták el a Trekk Investnek 610 millióért.

A sokáig húzódó eljárást végül mindenki teljesen megúszta, pedig Gergelyt első körben pénzbírság mellett hat év börtönre ítélték, aztán egy második eljárásban öt évre, Farkast és Vargát két-két évre, majd a végül debreceni ítélőtábla 2014-re átminősítette a bűncselekményeket, és így már senkit nem ítéltek börtönre, minden szereplőt csak jelképes, pár százezres pénzbüntetésre ítéltek.

Közben azért ment az élet

Az is érdekes, ha megnézzük, hogy mi lett az ominózus ingatlanokkal. A lassan haladó vesztegetéses per csak az ITC-székházat érintette, így például a kisebb irodaház, a 72 millióért megvett volt pedagógiai intézet a Trekk Investé maradhatott. Bár a Google Maps 2012-es felvételéig úgy tűnik, hogy az első években csak tovább rohadt.

Pedig pont 2012 végén jött a fordulat, amikor a Trekk Invest kapott csaknem 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást uniós pénzből az épületre. Cserébe vállalták, hogy létrehozzák az ingatlanban az „Andrássy Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központot”. Ennél „induló vagy fiatal vállalkozások számárahelyiségek és szolgáltatások széles skálájának kialakítására vállaltak kötelezettséget.

Szép, de kevésbé jól mérhető vállalások

Olyan cégek beköltözését támogatjuk, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő. A kedvező működési környezeten túl személyre szabott szakmai támogatással megpróbáljuk stabilizálni a bérlő vállalkozások piaci helyzetét. Az inkubátor hatás abban áll majd, hogy egy olyan közeget kényszerít magára a beköltöző, ami kapcsolatokat, munkakultúrát, rendet, összpontosítást visz a kezdő vállalkozók tevékenységébe – írták.

Meg azt is, hogy az Andrássy Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központot valós piaci igényekre alapozva, a városban addig hiányzó szolgáltatás életre hívása érdekében hozzák létre.

Az építkezést, úgy tűnik, végül egy évvel később, 2014-ben kezdték el, és 2016-ra sikerült is befejezni. Hogy utána aztán lényegében üresen álljon nyolc hónapig. Illetve egészen pontosan a Trekk Invest szerint márciustól már beköltözött négy cég, most pedig már 13 cég minden igényét elégítik ki, írták az Északhírnök cikkére. Mondjuk ettől még néhány hete a bejáratnál nem volt semmilyen cégnév tábla, az ablakokon nem voltak függönyök vagy redőny, az elvileg nyolc hónapja működő inkubátorház inkább nézett ki üres irodaháznak.

Az „induló, fiatal vállalkozások közt pedig tényleg ott van például a 14 éve létező Novák Produkt nevű kisebb könyvelőiroda, a 9 éve kitartóan magas hozzáadott értéket" szállító Gemix Plusz takarító, rovarirtó cég vagy épp a 24 éve fiatal Pro Alkusz felszámolócég. Külön szépséghiba, hogy a jelzett 13 cég jelentős része nem is jelentkezett át az ingatlanba. Ez persze nem zárja ki, hogy innovatív irodáik inkubálódhassanak ott, és a Trekk Invest és a közösség rákényszerítse a munkakultúrát és a rendet a kezdő vállalkozókra.

Ahogy persze az is igaz, hogy mondjuk az elvileg szintén ott működő Hegedűs Tímea egyéni vállalkozó kismamatornáját vagy az Enci Tánc Studió tényleges társastáncóráit nem tudtuk alaposabban ellenőrizni. Mindenesetre inkubátorháznak nehezen lehetne mondani egy ilyen felállást – ha tényleg használja egy vagy több cég, akkor is egy muzikálisabb iroda-raktár tűnik valószínűbbnek.

Emellett az önmagában is kérdéses, hogy tényleg annyira tolonganak-e a startupok Miskolc környékén, hogy megérte ennyit költeni egy újabb inkubátorházra. 2007 és 2010 közt egymilliárd uniós forint támogatással már elvileg felhúztak a környékre hetet, de persze az sincs kizárva, hogy azóta Észak-Magyarország az ország leginnovatívabb régiója lett.

Gokartpálya a kemping helyén

A Trekk Invest által a gyanús telekbiznisz idején behúzott kempingek egyikét ledózerolták, eladták a Hellnek. Ők először jelentős állami támogatással, ám teljesen érthetetlen módon egy nemzetközi autóverseny-pályát akartak felhúzni, a Hell Ringet. Az állam által folyamatosan látványosan segített, ám a támogatással elég sajátosan gazdálkodó Hell projektje végül elszállt, helyette gokartpályát építettek bungalókkal és szállodával a területre.

Külön furcsa, hogy az elmúlt egy-két évben a NAV elkezdte visszatérően zaklatni  Trekk Investet adóvégrehajtási igényeivel, majd a tavalyra 275 milliós veszteségbe csúszó cégből idén év elején ki is szálltak a korábban elítélt tulajdonosok, Varga és Farkas. 

Megkérdeztük a Trekk Investet, hogy miért zaklatja őket ilyen sűrűn a NAV, miért állt hónapokig üresen az épület, és hogyha olyan sok innovatív cég települt már oda, akkor miért nem látszik most se, hogy használnák, meddig tervezik üzemeltetni mindezt, vagy mondjuk, hogy hol lehet megnézni az irodabérleti áraikat. De nem válaszoltak semmit.

Mindezeken túl a 2007-ben az önkormányzat számára terhes ITC-székház a mai napig a megyei önkormányzat tulajdonában van.