Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Világverő pénznyomdát hoztak létre Szijjártóék?

2016.08.31. 07:10

Miután a múlt héten kiderült, hogy tavaly hatmilliárdos veszteséget termelt a külügy kereskedelemfejlesztő cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a cég vezetése a napokban több közleményben is próbálta bizonyítani ennek ellenkezőjét.

Állításait tekintve ezek közül is kiemelkedik az állami cég vezetőjének, Ducsai-Oláh Zsanettnek keddi közmédiás nyilatkozata, amelyben arról beszélt, hogy

az MNKH által elköltött minden egyes forint 11 forint bevételként jelentkezett a cég partnereinél.
 

Ha ez így lenne, az egészen rendkívüli sikert jelentene, hiszen a világon nagyon kevés olyan tevékenység van, amely 11-szeres hasznot képes produkálni, főleg ilyen rövid időtávon belül. Hiszen a kereskedőház 2012-ben indult, és pénzügyi beszámolói alapján 2014-ig nem nagyon csinált semmi érdemlegeset. Mára viszont, ha hihetünk a cégvezető szavainak, a magyar gazdaság egyik legfontosabb pénztermelőjévé lépett elő. Ezért aztán érdemes megvizsgálni az állításokat.

Az MNKH feladata alapvetően az lenne, hogy külföldi üzletekhez segítse a magyar kis- és középvállalkozásokat: térképezze fel számukra a külföldi lehetőségeket, elemzésekkel, tanácsadással, egyéb módon támogassa őket a külföldi piacokra való betörésben, segítsen nekik külföldi partnereket találni, hogy nőjön a kivitelük, és ezáltal több pénz csordogáljon be Magyarországra. Ennek több módja van,

  • az egyik, hogy kvázi egy köztes emberként maga segíti hozzá az üzletkötéshez a cégeket,
  • a másik, hogy közvetetten, rendezvények szervezése által hoz össze magyar és külföldi üzletembereket, akik aztán jó esetben megkötik az üzletet maguk.

Bár az MNKH nagyon sokáig nem akarta elárulni, hogy közvetlenül mekkora bizniszekhez segítette hozzá a magyar cégeket, a 444 hosszas pereskedés után megszerezte az adatokat, amikből kiderül: működése során 2,8 milliárdos bizniszt hozott az állami cég a magyar vállalkozásoknak. Idén az év első három hónapjában félmilliárdnyi eladáshoz segítették hozzá a cégeket, ez már az M1 keddi anyagából derült ki. Ehhez képest működése kezdete óta 8,5 milliárdjába került az adófizetőknek. 

Ködös számok

Ducsai-Oláh kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, illetve az M1-en a Ma reggelben azt mondta, hogy az MNKH eredményességét nemcsak a segítségével megvalósult konkrét üzletek mutatják, hanem az, hogy partnercégei tavaly 895 milliárd forintos exportárbevételt hoztak tető alá, 135 milliárddal többet, mint az előző évben.

Ezzel a számmal csak az a gond, hogy az MNKH-nak irreálisan sok partnere van, és ezek száma gyorsan és jelentősen nő. Így elég könnyen tud szép számokat felmutatni: minél több vállalkozással köt partneri megállapodást, annál nagyobb lesz a partneri körének az exportbevétele, ehhez pedig semmi érdemlegeset nem kell csinálnia. Hiszen ha évente leszerződik 500 céggel, akik a partnerségre lépés előtt bonyolítanak mondjuk 150 milliárd forint exportot, akkor máris mondhatja, hogy ennyivel nőtt partnerei árbevétele. Ebből még nem következik, hogy ezért az MNKH a felelős.

Júliusban kérdésünkre az MNKH-tól azt írták, hogy 4000 partnerük van. Ennyi céggel egyébként a rendszeres kapcsolattartás is elég komoly gondot jelenthet az MNKH-nál, tekintve hogy összesen 141 alkalmazottjuk van, tehát egy alkalmazottnak 28 céggel kellene foglalkoznia. De értesüléseink szerint a partneri szerződések igazából nem sokat jelentenek, az MNKH minél több vállalkozással próbálja aláíratni, hogy csatlakozzanak hálózatához, érdemi segítséget azonban messze nem mindegyik cég vesz igénybe.

Ez abból is látszik, hogy a kereskedőház állítása szerint 2014-ben 306, 2015-ben 608, 2016-ban pedig fél év alatt 400 cégnek segített. Tehát a partnerek 10-15 százaléka kap valóban támogatást az MNKH-tól. Miután arról egyáltalán nem közölt információkat a kereskedőház, hogy konkrétan ezeknek a partnereknek mekkora exportnövekedésük volt, igazából semmit sem tudunk mondani az MNKH hatékonyságáról. Azt viszont tudjuk, hogy az egy cégre eső export-árbevétel csökken az MNKH partnerei között.

Nem árulják el a csoda titkát

Hasonlóan ködös számokat ismételt az MNKH a múlt heti cikkünk kapcsán is. Akkor azt írták, hogy a magyar export rekordokat döntöget, ebből is látszik, hogy jól végzik dolgukat. Amivel csak az a baj, hogy a magyar export döntően azért szárnyal, mert jól megy az itt termelő külföldi autógyáraknak, gyógyszercégeknek, gépgyártóknak, összeszerelőknek.

Az MNKH teljes partneri köre a magyar export mindössze 3 százalékát adja. Miután ők a partnereik 10-15 százalékát támogatják tevőlegesen, a valós hozzájárulás valahol 0,3 százalék alatt keresendő. Hiszen azt túlzás lenne feltételezni, hogy az általuk segített partnereik teljes exportjáért ők a felelősek.

A legnagyobb rejtély mindazonáltal az, hogy hogyan jött ki a Ducsai-Oláh Zsanett által emlegetett 11 forintos bevételteremtés. Erre rákérdeztünk az MNKH-nál, de nem kaptunk választ, úgyhogy kénytelenek vagyunk találgatni.

  • Ha az idei, hatmilliárdos veszteséget nézzük, akkor 66 milliárdos pluszt kellett volna termelniük a magyar vállalkozásoknak, de erről sehol nincs szó az MNKH nyilatkozataiban.
  • Ha a 2012 óta eltelt időszak veszteségét (8,5 milliárd), akkor 93,5 milliárdot kellene találnunk valahol, de ez sem jön ki a Ducsai-Oláh által emlegetett számokból.
  • Ha a kereskedőház teljes idei ráfordítását (10,6 milliárd forint) nézzük, az 116,6 milliárdot kellett volna hogy fialjon. De ez már csak azért sem releváns, mert ebből 4,6 milliárd árubeszerzés volt, nem cégeknek nyújtott támogatás.
  • Ha abból indulunk ki, hogy a 135 milliárdos növekményt tartják sajátuknak, akkor 12,3 milliárdot kellett volna költeniük a magyar cégekre, de ennek nem látjuk nyomát.
  • Ha pedig a teljes, 895 milliárdos exportot magáénak érzi a kereskedőház, akkor 81 milliárdos költésről lenne szó.

Egyébként az M1-en és a 180 percben is kérdeztek konkrét példákat a magyar sikerekre a kereskedőház vezetőjéről, de a nagy általánosságokon túl csak egy szudáni megrendelést mondott, ahol egy csarodai cég, a Bereg Led Kft. 20 kilométeren épít majd ledes közvilágítást.

Vannak még érdekes dolgok

Ducsai-Oláh arról is beszélt, hogy a magyar cégek "több ezer milliárd forintnyi uniós forrást" kapnak, amiből növelik a termelési kapacitásaikat és a versenyképességüket. A többlettermelést pedig el kell adniuk, amihez új piacokat kell szerezni nekik.

Alapvetően ezzel is vannak gondok. Bár Magyarország valóban ezermilliárdokat kap az uniótól, ennek csak egy részét fordítja arra, hogy abból vállalkozásokat támogasson. A vállalati támogatásoknak pedig kétharmada külföldi tulajdonú multikhoz vándorol. De az állítás másik fele is sántít: minek támogatnánk olyan cégeket ezermilliárdokkal, amelyek nem tudják maguktól eladni az áruikat? Pont azért növeli (vagy növelné) a versenyképességüket az EU-támogatás, hogy aztán ne kelljen még arra is állami pénzt költeni, hogy el tudják szórni a többletárut.

Abban egyébként igaza van, hogy a kereskedőház nem baj, ha veszteséges, hiszen tényleg az lenne a feladata, hogy a "cégek helyett költi a pénzt", és olyan kiállításokra, üzleti fórumokra viszi őket, amelyekre saját erejükből nem jutnának el. A kereskedelemtámogatás a világ legtöbb országában létező és működő dolog, csak a jobb helyeken konkrét stratégiával, szakembereket foglalkoztatva, nyíltan és átláthatóan, részletes adatközléssel dolgoznak az ezzel foglalkozó ügynökségek. Nem pedig homályos számokkal próbálják magyarázni azt, hogy miért nem látszik semmilyen haszna az amúgy eszméletlenül drágán végzett tevékenységének.