Orbán rokonaiig ér a kereskedőház 3 milliárdos almázása

A külügy exportfejlesztésre létrehozott cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) mintegy három hónapos késéssel ugyan, de a múlt héten végre közzétette a 2015-ös évről szóló pénzügyi beszámolóját. Ebben, ahogy már korábban írtunk róla, a cég hatmilliárdos vesztesége és sok minden más mellett szerepelt egy kiemelkedő és meglehetősen furcsa tétel: egy 3,2 milliárd forintos követelés egy Alma Cider Kft. nevű céggel szemben.

Ez a tartozás sok kérdést vet fel, elsősorban azt, hogy mégis hogyan és mire kapott egy néhány éves, alacsony árbevételű, hétfős kft. ennyi pénzt az államtól?

Az összeg már csak azért is feltűnő, mert tavaly összesen 9,1, 2014-ben pedig 1,9 milliárdból működött a kereskedőház, tehát ez az egy kintlevőség az előző két év működési költségének nagyjából harmadára rúg. Az pedig első ránézésre szakmailag elég nehezen indokolható, hogy egyetlen céghez, mégpedig almacider-készítésre folyt el a magyar export felvirágoztatására szánt pénzt jelentős része.

Ráadásul az érintett cég árbevétele az MNKH-s támogatás elnyerésének idején 500 millió forint volt. Tehát az Alma Cider bevétele sokszorosát kapta meg kvázi hitelként a kereskedőháztól.

A szálak messzire, de a hatalomhoz közelre vezetnek

Ami még érdekesebbé teszi a történetet, hogy az Alma Cider Kft.-t 2009-ben még hajdúszboszlói sofőrszolgálatként jegyezték be. Ez a cég, a Sofőr Service Kft. semmilyen üzleti eredményt nem produkált, viszont 2010-ben ennek ellenére tulajdonost váltott, Tóth Imre és Szentléleky Béla vették meg. Az agrárbizniszbe csak 2013-ban szállt be a cég, ekkor kezdett el értékelhető eredményeket szállítani, 2014-re 550 milliós árbevételig jutott el. Ekkor már Puskás Dénes László és Borbély Ferenc tulajdonában volt a cidercég.

Ebben az évben vette meg a Drogida Hungaro Kft.-t, egy másik agrárcéget is, amelynek akkori tulajdonosai Szeghalmi Márk Ádám és Ökrös Imre voltak. Ökrös Imre sok szálon kötődik a kormánykörökhöz.

• Egyrészt Simicska Lajos jobbkezének, Nyerges Zsoltnak a barátjaként emlegetik.
• Másrészt a Figyelő korábbi cikke szerint Ökrös élettársa Lévai Gizella. Ökrös és Lévai Gizella a céginformációs adatbázis szerint azonos lakcímre vannak bejelentve. 
• Lévai Gizella pedig a Figyelő értesülései szerint Lévai Anikónak, Orbán Viktor feleségének a testvére. Erre utal az is, hogy azonos édesanyjuk és édesapjuk neve és édesanyjuk bejelentett lakcíme.

Szeghalmi Márk Ádám pedig

• Lévai Gizella gyermeke,
• aki a közelmúltig az erzsébeti téri Terminál éttermet üzemeltette, 
• és a Heti Válasz és a Magyar Nemzeti szerint Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köreihez sorolható.
• Testvére, Szeghalmi Balázs pedig a kereskedőház egyik törökországi kirendeltségének vezetője. 

De Ökrösnek és Szeghalminak sem ez az egyetlen bizniszük az Alma Cider Kft. tulajdonosi körével: cégtulajdonaikat és tisztségeiket végignézve jó pár helyen kapcsolódnak egymáshoz. 

• Szeghalmi Márk Ádám igazgatósági tag a Főnix Faktor Kft.-ben, amelynek igazgatótanácsi elnöke Szentléleky. 
• Szentléleky társtulaja a Túr-Fruct Kft.-nek, ahol üzelttársa Puskás Dénes László, akinek az Alma Cider Kft.-t eladta. De korábban a már megszűnt Riszályi Kavicsbánya Kft. is közös tulajdonuk volt.
• Puskás Dénes László és Borbély Ferenc három cégben is üzlettársak Ökrös Imrével.
• Ezek közül két konzervcégben, ami azért is érdekes, mert ahogy a 444 megírta, a 3,25 milliárdos tartozás fejében nagy mennyiségű konzervet helyezett letétbe.
• Ráadásul ezek közül az egyiket nemrég megbírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert szabálytalanságokat találtak egy 233 milliós állami támogatás felhasználásában.
• Emellett pedig több más vállalkozásban is vannak átfedések az említett vállalkozók között, tehát egy elég jól körülhatárolható üzleti körről van szó.

Cikkünk kapcsán megkerestük Puskás Dénes Lászlót, aki nem kívánt nyilatkozni, és az MNKH-hoz irányított minket. Az MNKH sajtóosztályától egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre. Megkerestük az ügy kapcsán Lévai Gizellát is, aki cikkünk megjelenéséig nem reagált.

A külügy almanagyhatalommá vált

Az MNKH 2014 októberében kezdett el az almabiznisszel foglalkozni, ekkor kezdett elképesztő mennyiségű almasűrítményt felvásárolni: 

• Vettek 1690 tonnát a Brix-Trade Kft.-től 422 millióért, illetve korábban további 375 millióért meg nem nevezett mennyiséget ugyanettől a cégtől.
• 6480 tonnát 1,7 milliárdért a Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft.-től, amelyet egyébként két hónappal később felvásárolt egy holland cég.
• És további 3250 tonnát az ESZAT Első Szatmári Almafeldolgozótól, 812 millióért.

Majd ezt követően kötöttek egy bizományi és egy vállakozási szerződést az Alma Ciderrel és egy szamosi szövetkezettel alma- és almabeszerzés finanszírozására, majd később az Alma Ciderrel értékesítésre is. 

Tudomásunk szerint a szerződések alapja az volt, hogy az MNKH elvégzett egy nemzetközi piackutatást az almasűrítmény piacon, és arra jutott, hogy hatalmas kiaknázatlan lehetőségek vannak a prémiumkategóriás almasűrítmény-export terén. Ezért pedig felkérte az akkor mindössze egy éves agrártevékenységet a háta mögött tudó Alma Cider Kft. konzorciumát, mint "kiemelt tapasztalatokkal rendelkező" partnert, hogy intézze számára a beszerzést és tárolást.

A kereskedőház tavalyelőtti beszámolójában meg is jelenik a több mint 3 milliárd forint értékű almatermék. Arra nem kaptunk választ az érintettektől, hogy ennek végül mi lett a sorsra. Mindazonáltal az üzlet végkifejlettjének fényében feltételezhető, hogy az MNKH piackutatása nem volt pontos, és nem sikerült exportálni a terméket.

Az viszont külön érdekes, hogy ugyanebben az időszakban, 2014 októberében, egy nappal az almabeszerzések előtt kapott az MNKH egy pont 3,2 milliárdos kölcsönt a külügytől. Az év decemberében ezt egy újabb, 1,8 milliárdos külügyes hitel követte. Nem tudni, hogy van-e kapcsolat a kettő között, de az előbbi összeg eléggé hasonló az almasűrítmény-beszerzések értékéhez, illetve az Alma Cider Kft.-vel szembeni követelések értékéhez.

Nem jött be a biznisz

Az Alma Cider Kft. jelenleg egyébként NAV végrehajtás alatt van. A 2015-ös pénzügyi beszámolójából az derült ki, hogy 3,8 milliárdos tartozása és nagyjából ugyanekkora követelései vannak. Utóbbiról pontosan nem derül ki, hogy hogyan gyűlt össze. Mindenesetre vélhetően arról van szó, hogy vagy nem tudták eladni az almasűrítményt, vagy nem fizettek nekik a vevők.

Az MNKH korábban a 444-nek azt mondta, bíznak benne, hogy meg fogják szerezni a pénzt. Erre kapták letétbe a konzerveket, továbbá egy 600 milliós letétet is egy faktorcégen keresztül.

A kereskedőháztól még július elején rákérdeztünk az árubeszerzésre, mivel az elsőre exportfinanszírozásnak tűnt, ami amúgy az egyébként elég sok furcsa dolgot pénzelő Eximbank feladata lenne. Akkor azt a választ kaptuk, hogy "Az MNKH Zrt. exportfinanszírozásra irányuló támogatási szerződést soha nem kötött, támogatást nem nyújtott", viszont "2016. március 1. napját megelőzően saját számlás ügyleteket is bonyolított, mindvégig a kis- és középvállalkozások exportképességének előmozdítása érdekében".

Ami ebben az esetben látszólag nem igazán sikerült.