Épül Mercedesgyár-ország, csak nincs, aki feltakarítson

Tovább dübörög a munkaerőhiány

Természetesen a múlt hét óta sem csillapodott a munkaerőhiány Magyarországon, sőt ezen a héten is újabb hiányszakmák tűntek fel. Például már takarítókból is közel 10 ezres a hiány, aki csak teheti közülük, már külföldön dolgozik.

A munkavállalók szempontjából jó hír, hogy a vállalatok kétharmada béremeléssel próbálja kezelni az egyre súlyosbodó helyzetet. Ez nem is ártana, hiszen például az egyik legsúlyosabban érintett szektorban, a kiskereskedelemben még így is alacsonyabbak a cégek bérköltségei, mint a nemzetközi átlag. 

Azonban nem minden a pénzen múlik, hiszen informatikust például 400 ezres kezdőfizetésért is nehéz találni a cégek szerint. Itt a pénzen kívül az oktatási-képzési rendszer egyenetlenségei, valamint pedig a globális munkaadói konkurencia lehet a hiány okozója.

De dübörög az autóipar is

Ha van a magyar gazdaságnak egy szegmense, ahol nincsenek nagy gondok, az az autóipar. A Mercedes a közeljövőben több mint 600 milliárd forintért fejleszt majd nálunk, legalábbis ezt ígérte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ebből egymilliárd euróért épül egy új gyár, bővítik a már meglévő kecskeméti üzemüket is, logisztikai bázist, karosszériaépítő üzemet létesítenek. 

De Győr sem marad le Kecskemét mögött, ott egy amerikai autóipari beszállító, a Dana épít 15 milliárdért új gyárat, 2,9 milliárdos állami támogatással. 

Míg nekünk jól megy, ez nem mondható el a General Motorsról, amelynek világszerte több mint négymillió autót kellett visszahívnia egy szoftveres probléma miatt.

Az Uber után kivégzik a telekocsit is?

Közúti ellenőröket toboroz a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), egy új ellenőrzési csoportot hoznak létre. Egyes szakmai berkekben pedig ennek kapcsán azt rebesgették, hogy a növekvő hatósági szigor új célpontja az Uber közösségi taxi után az Oszkár és a hasonló telekocsi szolgáltatások lesznek.

A kormány szerint nem céljuk a telekocsi ellehetetlenítése, viszont minden személyszállítónak be kell tartania a jogszabályokat. Amivel csak az a probléma, hogy a jelenlegi szabályozás igazából nem ismeri a telekocsi fogalmát, ezért bár önhibájukon kívül, de ezek a cégek nem is tudnak legálisan működni.

Mindenesetre az érintettek szerint aggodalomra semmi ok, és a kormányzatnak is célja, hogy minél hamarabb tisztázza a szabályozást, és legalizálja a telekocsiztatást.

Haldoklik minden idők legnagyobb biznisze

Még csak a tárgyalási szakaszban van, de máris elkezdték temetni az Európai Uniós és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi és befektetési egyezményt (TTIP), amely a világtörténelem leghatalmasabb szabad piacát hozná létre, ha sikerülne megkötni.

A legfrissebb támadást a német alkancellár, a szociáldemokrata Sigmar Gabriel indította a terv ellen, miután egyre több a probléma a tárgyalásokon, és sehogy sem látszik az alagút vége. 

Angela Merkel kancellár azonban kiállt a TTIP mellett, szerinte az egyezmény munkahelyeket teremtene, ezért Európának szüksége van rá. A dolog tehát még nincs lefutva, a következő hetekben biztosan sokat fogunk hallani a fejleményekről.

A jegybanki pénzosztás viszont virágzik

Legalábbis Matolcsy György környezetében elég jól lehet keresni. Ennek ékes példája Vajda Zita, a jegybankelnök 32 éves nemzetközi szakmai titkára, aki ebben a munkakörben nettó 1,1 millió forintot vihet haza, de emellé még jön egy alapítványi illetmény is, 555 ezer bruttó. De az érdekes nem is ez, hanem hogy az MNB egy újságírói válaszban véletlenül kikotyogta: a feltűnően jól kereső hölgynek köze lehet Matolcsy válásához.

Ami pedig még érdekesebb, hogy az is kiderült: a Vajda Zita édesanyját foglalkoztató céggel négy MNB-alapítvány is szerződött, amelyek összesen 2,16 millió forintért vették igénybe könyvelési és számviteli szolgáltatásait. Legalább az egyik alapítványnak pedig személyesen az édesanya végezte a könyvelését.

Az MNB alapítványai egyébként továbbra sem tétlenek a pénzköltésben, most a Váci úton vettek egy 17 milliárdos ingatlant. Viszont az ügyészség nem indított vizsgálatot ellenük, amiért ugyanazt a jegyzőkönyvet két különböző változatban küldték el Tóth Bertalan MSZP-s politikusnak.

Ahogy az uniós pályázatozás is

Az innovatív startup cégeknek szánt uniós támogatásokon például elég nagyot lehetett szakítani, legalábbis Habony Árpád hitelezőjének és Orbán Viktor extanácsadójának a jelek szerint sikerülhetett: elég szövevényes úton és a tervezett céltól messze érhettek célt az EU-s pénzek.

És a korrupciókutató intézet tanulmányából azt is megtudhattuk, hogy valóban nagy lehet a baj: eszerint Magyarországon nem ritkák a tízszeresen túlárazott európai uniós finanszírozású projektek. Ugyanakkor a héten egy nagy pálfordulás is történt az uniós pénzfelhasználás terén, a túlárazás egyik feltételezett korábbi bajnoka, a Közgép ugyanis brutálisan alacsony áron vállalná az M4-es autópálya befejezését.