Matolcsy: A Selyemúttal duplázhatjuk meg a GDP-t

Magyarországnak a Selyemút felé kell nyitnia, ez ad esélyt arra, hogy a magyar gazdaság teljesítmény kétszeresére bővüljön, és a második 100 milliárd euró is megjelenjen, mondta Matolcsy György Magyarország a Selyemúton című előadásában Kecskeméten, az 54. közgazdász-vándorgyűlésen.

Görögország például elszúrta

Azért tudunk most egyáltalán ilyenekről gondolkodni, mert nem a görög utat választottuk. A jegybank elnöke előadásában összevetette a görög válságkezelést a magyarral, szerinte a két országban nagyon hasonló volt a kiindulópont, de más volt a gazdaságpolitika reakciója a válsághelyzetre. Míg a görögök a trojka utasításait követve a hagyományos megoldásokkal próbálkoztak, addig Magyarország unortodox utat választott, amelyekkel jobb eredményt ért el. Ha most összevetjük a két országot, elmondható, hogy a versenyképesség kérdését leszámítva Magyarországon minden tekintetben javulás történt, míg Görögország továbbra is beteg ország. "Görögország olyan, mintha Kecskeméten nem lett volna gazdaságpolitikai fordulat 2008 előtt" - hozott helyi példát a jegybank elnöke. 

A jegybankelnök elismételte korábbi gondolatát, miszerint Magyarországon megtörtént a fiskális fordulat és a monetáris fordulat, most pedig a versenyképességi fordulat, a versenyképességi reform ideje jön. "Erőteljes, dinamikus fordulatra van szükség, egy új 1968-ra, csak nem azok között a politikusok és intézmények között" - mondta.

Ha a versenyképességről beszélünk, a lengyeleket érdemes figyelni, ők teljesítettek legjobban a régióban, a reformversenyt is ők nyerték meg 2000 és 2010 között. "Mert olvasták Keynest, és megfogadták". Emellett "anticiklikus gazdaságpolitikát" folytattak, csak úgy, hogy közben konjunktúrában is magas maradt a növekedésük. Most elléptek mellettünk, "de csak azért, mert 10 évvel hamarabb kezdték a reformokat, mint mi. 2010 óta viszont álljuk a sarat" - vélte a jegybankelnök. Ha a magyar kkv-szektor termelékenysége a régiós átlagra emelkedne, az 4 százalékkal növelné a GDP szintjét.

Az MNB rápörgött a Selyemútra

Szerinte meg kellene duplázni a magyar gazdaság teljesítményét, csak így tudunk felzárkózni a nyugati országokhoz. "A második 100 milliárd euró hazája pedig Ázsiában van."

Ahhoz, hogy lássuk, merre kell mennünk, meg kell néznünk, hogy Kína mire készül 2025-ig. A kínaiak a német Industrie 4 program mintájára fejlesztik gazdaságukat, nekünk is ezt kell tenni. Az új Selyemúton 64 ország van, amelyek a globális GDP 40 százalékát adják és az emberiség kétharmadát tömörítik. Itt 2010 és 2020 között 776 milliárd dollár infrastrukturális fejlesztési igény van, ebbe kell tudunk nekünk is becsatlakozni.

Matolcsy szerint három kulcsországa van a Selyemútnak Európában: Lengyelország északon, és Magyarország illetve Görögország délen. Sőt, két Selyemút is befut Magyarországra, az egyik Athénen keresztül, a másik Lengyelország felől.

Miért Magyarország? Egyrészt, mert már a középkorban is rajta voltunk a Selyemúton, de ez a kevésbé fontos szempont. A fontosabb, hogy a "szívterülethez", a német piachoz vagyunk nagyon közel. Az MNB mindezt felismerve már megindult a Selyemúton, "mélységi" együttműködést alakítottak ki a Bank of China-val. Ennek keretében megpróbálják megérteni, hogy mit miért csinálnak a közgazdászaik. 

Kecskeméten például kisrepülőket fog gyártani egy kínai cég, a példaként szereplő Lengyelország iparpolitikájában pedig épp kiemelt terület a repülőgépgyártás. Ez "érdekes egyezés". Egyébként azért is leszünk rajta a "globalizáció jövőjét" jelentő új selyemutakon, mert a kínaiknak az alacsony szállítási költségek a legfontosabbak, és a vízi szállítás a legolcsóbb a világon. De azért nem fognak Velencéig, Splitig vagy Marseille-ig menni a hajóik, hanem Pireuszig vagy Burgaszig, mert a vasúti és a közúti szállítás gyorsabb.

Matolcsy előadásában érintette a sokat vitatott MNB alapítványok kérdését is. Szerinte sokan támadták az alapítványokat, de a támadásoknak pozitív hatása is volt, ezeken keresztül ugyanis ők is felismerték az alapítványok gyengeségeit, gyermekbetegségeit. Az egyik ilyen gyengeség az átláthatóság kérdése volt, erre rámutattak az alapítványokat érintő támadások is. Felismerték, hogy átláthatóságra van szükség, hiszen az alapítványok közpénzből, a köz szolgálatában működnek. Most pedig már átláthatóan működnek a szervezetek. A másik probléma, amire a támadások rámutattak, a belső pénzügyi fegyelem kérdése. "Nagyon sok mindennel foglalkoztak az alapítványok, de alapvetően azokkal kell foglalkozni, amelyek az alapító okiratban le vannak fektetve" - mondta Matolcsy.

Azt is elárulta, hogy 2013 óta a magyar GDP növekedésének felét "támogathatta" különböző húzásaival az MNB. "Kollégáim mindig szólnak, hogy így mondjam, hogy támogathatta, de támogatta, na" - mondta a jegybankelnök.