Kinn vagyunk a bóvliból, nincs, aki dolgozzon

Amióta van hivatalos statisztika arról, hogy mennyi betöltetlen állás van Magyarországon, azóta nem kerestek még ennyi dolgozót. A KSH adatai szerint idén április és június között 55 ezer embert kerestek hiába a cégek. Ráadásul ez az adat még meg sem mutatja, hogy valójában mekkora a munkaerőhiány, hiszen nem minden álláshelyet jelentenek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, így sok üres hely nem is jelenik meg a hivatalos statisztikákban.

Munkaerőhiány viszont nem csak nálunk, hanem az egész EU-ban van, igaz a magyarországi munkaerőhiány mértéke egy hajszálnyival nagyobb az uniós átlagnál. Ezen egyelőre a tavaly Németországba érkezett nagyjából egymillió menekült sem tud segíteni: egy 30 német nagyvállalat körében végzett felmérésből ugyanis az jött ki, hogy egyelőre alig tudtak munkát találni a menekültek. Ennek többnyire az az oka, hogy nem elég képzettek és nem elég jó a nyelvtudásuk, de a cégek szerint túl korai elvárni tőlük, hogy bevándorlók tömegeit foglalkoztassák. Az Eurostat friss jelentéséből az is kiderült, hogy a foglalkoztatottság szintje az EU-ban meghaladta a válság előtti szintet.

A helyzet hosszabb távon ráadásul még sokkal rosszabb is lehet. Már most egy komplett generációnyi informatikus hiányzik az országból, ami miatt bölcsészeket képeznek ki gyorstalpalókon programozónak, egy friss tanulmány szerint pedig a német gazdaságnak hamarosan nagyjából 100 ezer villamosmérnökre lesz szüksége, ami fokozhatja az agyelszívást a magyar munkaerőpiacról.

Jöhetnek a migránsok, de nem vehetik el a munkát

A munkaerőhiány kezelésére több ötlet is megfogalmazódott már a kormányban: ebből az egyik a vendégmunkások behívásának lehetősége volt, amiről elég ellentmondásos dolgokat kommunikáltak eddig. Most Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, szerinte a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy a cégek az Európai Unióból vagy szomszédos harmadik országból oldják meg a foglalkoztatást.

Varga szerint a helyzetet elsősorban a cégeknek kell kezelnie béremeléssel – egy felmérés szerint kétharmaduk tervezi is – , de az is kiderült, hogy a kormány őszre készítene egy csomagot, amiben munkaügyi változtatások mellett az adórendszert is megpiszkálják majd. Azt már lehetett tudni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban fontolgatják a munkát terhelő járulékok csökkentését, de erről több konkrétum egyelőre még nem derült ki.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ha egy-két százalékkal csökkennének a járulékok, az nem vinne minket érdemben közelebb a nyugathoz, a valódi megoldás ezért az lenne, ha javulna a magyar cégek termelékenysége. Hosszabb távon egyébként jó oktatással lehet emelni a termelékenységet, de az OECD legfrissebb kutatásából az derül ki, hogy a magyar állam nem használja ki elég jól ezt a lehetőséget.

Az RSM tanácsadócég számításai szerint mindenesetre akár havi 10-20 ezret is jelenthetne a munkavállalóknak a járulékcsökkentés. Varga Mihály arról is beszélt a héten, hogy az albérleti hozzájárulásban, a munkába járás költségeinek támogatásában is további lépésekre van szükség, mert a munkaerőhiány ugyanis területi különbségeket is mutat.

Az adórendszer alakítgatása pedig valószínűleg nem is ér véget most ősszel, ugyanis a kormányban többen eléggé elégedetlenek azzal, hogy a magyar adórendszer túl bonyolult, túl sok bürokratikus terhet rak az adózókra, ezért 2017-ben egy újabb adócsomagot rakhatnak össze.

Nem csak az adórendszer változik viszont mostanában, ugyanis kibővítik a családi otthonteremtési (csok) kedvezményre jogosultak körét is. A csok sikerességéről eddig annyit lehet tudni, hogy már több mint 14 ezer család csok-kérelmét fogadták be a bankok 38 milliárd forint értékben. A bővítés miatt akár a korábban jelzett 15-20 ezernél is több lakás kerülhet piacra 2017 végéig.

Felminősítettek minket, de újabb botrány van a jegybank körül

A héten megtörtént, amire a kormány már nagyon régóta várt: a Standard & Poor's is befektetésre ajánlott kategóriába tette a magyar államadós-besorolást. Bár a piacok már régóta beárazták ezt a felminősítést, a lépés most mégis váratlan volt. A magyar állam mostantól olcsóbban juthat pénzhez, mivel már két nagy hitelminősítő minősítette fel az országot, így azok a befektetési alapok is vásárolhatnak magyar állampapírokból, amik ezt belső szabályzatuk miatt korábban nem tehették meg.

Varga szerint az S&P felminősítése nem csak a kormány érdeme, hanem közös magyar siker, nagyon sok ember munkája van abban, hogy most már kívülről is jobbnak látják a magyar helyzetet. Így látta ezt Matolcsy György jegybankelnök is, aki a héten azt mondta,  2013 óta a magyar GDP növekedésének felét "támogathatta" különböző húzásaival az MNB.

Matolcsy a héten ezen kívül két érdekes kijelentést is tett: egyrészt arról beszélt, hogy Magyarországnak a Selyemút felé kell nyitnia, hogy megkétszerezze a gazdasági teljesítményét, másrészt pedig arról, hogy csak akkor érdemes belépnünk az eurózónába, ha az egy főre jutó GDP-nk eléri az eurózóna tagállamainak átlagát, az államadósság GDP-aránya pedig 50 százalék alá csökken. Ha az elmúlt évek alapján nézzük a trendet, ez amúgy sosem fog megtörténni.

A héten új dolgokat tudtunk meg a válófélben lévő Matolcsy György új barátnőjéről, például azt, hogy Vajda Zita

• A legjobban fizetett 4-5 százalékba tartozhatott a Magyar Nemzeti Bankban: Vajda idén májusban távozott az MNB-től, fizetése addig havi bruttó 1,7 millió forint volt, ami nettó 1 150 450 forintot jelent.
• Vajda az MNB után az MNB alapítványainál talált állásokat, az derült ki, hogy az alapítványoknál az eddig ismerteken felül további két pozíciója van.
• Vajda egyébként 2010 óta kering Matolcsy körül, az NGM-ben és az MNB-ben is az eredeti képzettségétől eltérő munkakörökben kapott állásokat.

Fontos fejlemény, hogy pénteken csődöt jelentett Palóc Nagykereskedelmi Kft., ami két nappal ezelőttig a CBA franchise-partnere volt. A cég 1300 ember fizetésével tartozik, nekik a csőd híre reményt adhat, hiszen ilyenkor a garanciaalapból ki szokták fizetni az elmaradt béreket. A boltok csütörtökön zártak be.

A Palóc Nagyker a CBA legfontosabb kelet-magyarországi bástyája volt, 80-100 üzletet üzemeltettek. Azonban az utóbbi években masszív veszteségeket halmozott fel, tavaly már 1,9 milliárdos mínuszban zárt.