Elherdálják a pénzt az állami cégek
További Gazdaság cikkek
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
- Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu, ezt kell tudni a változásokról
- Ott tartják a magyar gyerekek a zsebpénzt, ahol nagyon nem kéne
- Elárulta Nagy Márton, mit gondol a román fizetésekről
- Kipécézték és támadhatják a forintot, hatalmas dilemma Matolcsy Györgyék asztalán
2015-ben az állami hátterű cégek többsége vesztes volt, átlagos árbevétel-arányos eredményük mínusz 4 százalék, ami valamivel jobb az 5 évvel korábbi mínusz 6 százalékos értéknél, de még mindig messze elmarad a magánkézben lévő cégek plusz 5 százalékos eredményétől. Az állami cégek eredményben is messze elmaradnak a tisztán magántulajdonú társaságoktól - derül ki az Opten közleményéből.
Módszertan
Az Opten állami cégnek tekintette azokat a vállalkozásokat, ahol közvetlen vagy közvetett tulajdonosai között állami vagy önkormányzati intézmény áll. A pénzügyi mutatóknál az extrém értékeket kizárták, tehát csak azok a cégek kerültek a statisztikába, ahol a pénzügyi beszámoló reális értékeket tartalmazott. Az átlagos értékek súlyozatlanok, azaz árbevételtől függetlenül ugyanolyan súllyal számítottak minden céget az átlagok számításakor.
Valamivel jobb a helyzet a nagyobb méretű társaságok tekintetében, de a versenyszektor előnye ott is egyértelműen kirajzolódik. Az 1 milliárd feletti árbevételű állami hátterű cégek átlagban plusz 3,7 százalékos árbevétel arányos eredményről számoltak be, míg a versenyszektorban plusz 5,5 százalék az átlagos érték a hasonló méretű cégeknél.
Az Opten közleménye szerint az állami és piaci cégek vállalati kultúrája sok esetben szinte mérhetetlen különbségeket mutat, míg a magán hátterű cégeknél az eredményes működés, a profit, a növekedés szinte kizárólagos szempont, addig az állami hátterű cégeknek sokszor teljesen más szempontokat is figyelembe kell venniük.
Az állami hátterű cégeknél az állami kötődés sokszor egyben kötöttséget is jelent, ami megnyilvánulhat a cég adminisztrációjában, üzletpolitikájában, jelentésszolgálati rendszerében. A beszerzési folyamatoktól a humánpolitikai szabályozásig szinte mindenhol lehetnek kötöttségek, amik összességében a cég eredményességét ronthatják. A magántulajdonú cégeknél is fennállhatnak hasonló kötöttségek a tulajdonosi háttértől, a cégcsoport üzletpolitikájától függően, azonban ezek a kötöttségek általában lazábbak. A magáncégek gyorsabban tudnak reagálni, változtatni, amennyiben azt a piaci környezet indokolja.
A magántulajdonú cégek magasabb teljesítménye a létszámarányos árbevételben is egyértelműen jelentkezik. Az 1 milliárd forint feletti árbevételű állami hátterű cégeknél egy átlagos alkalmazott 20 százalékkal kevesebb árbevételt termel a hasonló méretű, tisztán magán hátterű társaiknál. Ez elég komoly különbséget jelent versenyképesség tekintetében.
A magáncégek profitorientáltsága megjelenik a cégek kockázatvállalási hajlandóságában és eladósodottságában is. Míg az állami cégek eladósodottsága mérettől és évtől függően 40-45 százalék körül mozog, addig ez az érték a versenyszektorban 55-65 százalék. A magáncégek átlagos hitel és kötelezettség állománya sokat csökkent 2010 óta, de még mindig jóval magasabb állami társaikénál.