Ezermilliárdot kaptunk a külföldön dolgozóktól
Ezermilliárd forint fölé emelkedett a külföldön dolgozó magyarok hazautalása tavaly, ami új történelmi rekordot jelent - írja a Világgazdaság.
A hazautalások a gazdaság éves teljesítményének 3 százalékát teszik ki. A tavalyi ezermilliárdos hazautalás százmilliárd forinttal több, mint 2014-ben. Ami egyébként annak fényében nem meglepő, hogy a külföldön dolgozó magyarok száma is szépen gyarapodik, és rekordokat dönt.
A kivándorlás az uniós határok megnyitása után erősödött fel, majd 2010–2012-ben vett újabb lendületet a hivatalos statisztikák szerint. Tavaly a KSH szerint 33 ezren hagyták el végleg az országot, ami meghaladja a 2014-es 31 ezret, 2012 előtt pedig fele ennyien se mentek el egy év alatt.
A hivatalos adatok pedig a legalsó becslést jelentik, szakértők szerint ennél nagyobb a kivándorlás. A rövid ideig (éven belül) külföldön dolgozók száma tartósan 110-120 ezer fő között mozog, és lassan növekvő tendenciát mutat. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül külföldön élnek, egy részük ingázó, elsősorban Ausztriába.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza azt mondta a lapnak, hogy
- Rövid távon a hazautalások javítják az itthon maradt családtagok jövedelmi helyzetét,
- vagyis gyarapítják a magyar gazdaságot,
- továbbá a folyó fizetési mérleg többletét,
- ami komoly stabilitást ad a forintnak.
- Ugyanakkor a kivándorlás fokozza a munkaerőhiányt, ami miatt akár beruházások is elmaradhatnak.
A legtöbb kutató úgy látja, fokozódik az „agyelszívás” is, vagyis egyre több magasan képzett és fiatal munkavállaló hagyja el az országot. Új tendencia az elmúlt években, hogy egyre fiatalabban vándorolnak ki a magyarok – már az egyetemet is külföldön kezdik –, és egyre gyakoribb, hogy az egész család kiköltözik.
A cikk a külföldre utalt jövedelmek tavalyi alakulására is kitért. A KSH adatai itt csökkenést mutatnak, egy év alatt 150 milliárd forintnak megfelelő pénzt utaltak haza Magyarországról a külföldiek (nem rezidensek), ami tízmilliárd forintos csökkenés egy év alatt.