Nem tetszik az agrárkamarának az EU-Kanada szabadkereskedelem

Nem lehet tudni, milyen hatásai lesznek az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak, az előjelek nem egyértelműen pozitívak - ezt mondta Győrffy Balázs fideszes parlamenti képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az M1-en kedden arról az egyezményről, amelyet várhatóan e hónap végén alá is ír a kanadai kormány és az Európai Bizottság.

Győrffy szerint a visegrádi négyek  agrárkamarái nem támogatják az Európai Unió (EU) és Kanada közötti  szabadkereskedelmi megállapodást, vagyis a CETA egyezményt, az EU és az Amerikai Egyesült Államok között előkészítés alatt álló - egyesek szerint haldokló, de az Európai Bizottság szerint csak fontolva haladó -  szabadkereskedelmi egyezménynél (TTIP) pedig azt szorgalmazzák, hogy az EU zárja ki a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatot a tárgyalásokból.

Győrffy Balázs szerint az egyezményekkel többek között az a baj, hogy Kanadában és az Egyesült Államokban jelentősen eltérő például a génmódosítással kapcsolatos szabályozás, valamint az sem egyértelmű, hogy az egyezményekben szereplő a választott bírósági rendszerrel - ami szerint az aláíró felek vállalatai egy különbíróságon perelhetik be az államokat, ha úgy érzik, valamilyen indokolatlan hátrány éri őket - kapcsolatos uniós és kanadai illetve amerikai jogértelmezés összeegyeztethetőek-e egymással. 

Győrffy azt is aggályosnak nevezte, hogy a CETA-megállapodás az Európai Bizottság javaslata alapján már az aláírás után, a ratifikálás előtt kötelező érvényű lenne. Valójában, ahogy azt korábban az Indexnek adott interjújában Cecilie Malmström, az EU kereskedelempolitikai biztosa elmondta, az egyezmény azután lépne érvénybe, hogy az az aláírás után az Európai Parlament ratifikálta, de bizonyos elemei, például a választottbírósági rendszer csak azután lépnének életbe, hogy minden tagállam ratifikálta az egyezményt.