Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Minden uniós forrást megtagadhat Brüsszel Magyarországtól

133243708
2016.10.05. 08:22 Módosítva: 2016-10-05 16:17:48

Több területen is jelentős problémákat lát az Európai Bizottság (EB) a magyarországi EU-támogatási rendszerben, amelyekről rövidesen elkészül egy jelentés, és ha ez súlyos megállapításokat tartalmaz, akkor az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé – tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásból.

A magyar kormány és a Bizottság között most is zajlanak az egyeztetések, így ez a negatív forgatókönyv még elkerülhető. Ez azonban nem lesz könnyű, és ha nem sikerül, akkor két másik forgatókönyv áll elő: egyik esetben sem jutnánk gyorsan pénzhez Brüsszelből, de az ezekkel járó jelentős átmeneti terheket egyelőre még elbírja a magyar államháztartás.

A lap információi szerint az Európai Bizottság szakértői most állítanak össze egy jelentést Magyarország 2014–2020-as uniós támogatási rendszerének irányítási és kontrollmechanizmusairól, ebbe az anyagba kerülnek majd be a Brüsszel által problémásnak tartott konkrét pontok.

A készülő anyag tartalma azért kulcsfontosságú, mert ha egy többfokozatú skálán a hármas fokozatba sorolják a rendszerünket- vagyis súlyos problémákat állapítanak meg -, akkor

a bizottsági szabályok alapján automatikusan felfüggesztik az összes strukturális és kohéziós támogatás kifizetését Magyarország felé.

Ez a magyar állam által fizetett kiegészítéssel együtt mintegy 9000 milliárd forint, ami a tavalyi egész éves magyar GDP-nek csaknem a negyede.

Az EB szerint gond van a szabályozással

A brüsszeli aggodalmak jó része abból eredhet, hogy teljesül-e egy uniós jogszabályi követelmény, vagyis hogy az irányító hatóságoknak befolyástól mentesen, függetlenül kell dönteniük az uniós pályázatokról.

A Portfolio információi szerint a Bizottság úgy látja: több olyan pont is van a magyar szabályozásban, amelynél felmerül az elv megsértésének veszélye. Például kérdéses, tud-e úgy független döntést hozni egy irányító hatóság, ha egy-egy minisztérium berkein belül működik, és a kormány jogszabályokban előre eldönti, hogy az egyes fejlesztési területeken mely állami intézmény/szereplő indulhat egy-egy uniós pályázaton.

A Bizottságot az zavarhatja, hogy túl magas az ilyen, kiemelt felhívásoknak a száma Magyarországon, azaz az EU-pénzek jelentős részét így osztják ki. A gond az, hogy ezen a magyar kormány már nem sokat tud változtatni, hiszen a hét évre járó teljes uniós keretünk kb. kétharmadára már kiírta a pályázatokat, és ezek között sok volt a kiemelt felhívás. 

A most készülő jelentés a Bizottságban régebb óta fennálló aggodalmak - például hogy túl sok előleget fieztünk ki fedezet nélkül - eredménye, azaz nincs köze a vasárnapi kvótareferendumhoz. 

Vészforgatókönyvek

Ha a súlyos irányítási és kontrollrendszeri problémákat jelentő hármas fokozat jelenik meg az értékelésben, akkor két forgatókönyv léphet életbe:

  • Ha az értékelés megjelenésekor még nincs kiküldött kifizetési kérelmünk Brüsszelbe, akkor a Bizottság egy figyelmeztető levelet küld a magyar hatóságoknak, amelynek a lényege az, hogy ne küldjünk ki számlákat, mert úgysem fogják kifizetni egyik operatív programban sem addig, amíg el nem rendezzük a vitákat.
  • Ha viszont még a jelentés előtt a magyar hatóságok benyújtanak Brüsszelnek kifizetési kérelmet, akkor ennek kifizetési határidejét megszakítja a Bizottság a jelentés tartalmára tekintettel. Ezt a megszakítást az uniós jogszabályok szerint legfeljebb hat hónapra teheti meg (ha ennek leteltéig sem sikerül megállapodni a feleknek, akkor a megszakítás felfüggesztő határozattá változik, amelynek visszacsinálását sokkal nehezebb elérni).

Mindkét esetben lőttek a felpörgetett uniós kifizetéseknek, amely a kormány és főleg a Miniszterelnökség egyik fontos célkitűzése a mostani időszakra. 

Van egy kis mozgásterünk

Ez a Portfolio szerint a gyakorlatban állampapírok kibocsátásával vagy az állam pénzügyi tartalékainak apasztásával oldható meg. Ugyanakkor jó hír, hogy egyelőre alacsony az államháztartási hiány, így több százmilliárd forintos mozgástér van annak növelésére, és hogy viszonylag magas az állam likvid pénzügyi tartaléka: augusztus végén mintegy 1300 milliárd forintot tartott a kormány betétként az MNB-nél.

Ez a mozgástér viszont nem sokáig elég az EU-forrásokkal kapcsolatos pénzmozgások brutális mérete miatt.

Itthon a kormány idén és jövőre is 2000 milliárd forintos méretű támogatás-kifizetést szeretne elérni. Ha mögött nem lesz záros határidőn belül brüsszeli forráslehívás, akkor az államháztartási hiány jelentősen megnő, és finanszírozási okok miatt a kormány kénytelen lesz a megállapodás felé mozdulni a Bizottsággal folytatott egyeztetéseken.

Miniszterelnökség: ez az egész fikció

A Portfolio cikkére reakcióként az uniós forrásokat kezelő Miniszterelnökség szerdán közleményt adott ki, amelyben fikciónak minősítette a lap által írtakat.

A Miniszterelnökség szerint 

  • a nyáron lezajlott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program előre tervezett auditja,
  • ami egyébként nem a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszert nézte, csak a pénzosztás menetét,
  • de az eredménye ennek általában az audit utána 3-6 hónap alatt van meg, azaz legkorábban januárra várható.

A kormány egyelőre jelentéstervezetet sem kapott az auditról, tehát még nem is tudni, milyen értékelést kap majd Magyarország. De a rendszer eleve 4 kategóriát ismer, nem hármat, mint amiről a Portfolio írt.

A Miniszterelnökség azt is kifogásolja, hogy a cikk szerint a hazai pénzosztási rendszer nem elég független, ezt szerintük az EB sem vitatja, ahogy a kiemelt projektek alkalmazását sem.

Viszont azért a biztonság kedvéért közlik, hogy a  költségvetés likviditási helyzete stabil, így egy esetleges vita a költségvetési hiányt nem érinti, hiszen annak mértékét a tagállamok követeléseivel csökkentetni kell.