Huba
17 °C
33 °C

Kezdhetnek rettegni a londoni magyarok

2016.10.09. 17:19
A képzetlen munkavállalók mellett a külföldi orvosoktól is megszabadulna a brit kormány. A jegybankelnök a bankszövetség vezetőjének lakását használja. Bírságolnák a külföldön dolgozókat, akik a magyar tb-t használják. Kezdenek javulni a Deutsche Bank kilátásai, de kinéz nekik egy újabb botrány is. Hatalmas pláza, és kórház vagy sportcsarnok épülhet Kelenföldre. Megvették a legnagyobb hazai szállodaláncot, a Dreherért is bejelentkezett egy vevő. A MET-tárgyaláson szelektív memóriájú állami vezetőkkel találkoztunk. Heti összefoglalónkat olvassák a gazdaságról.

Egyetemista barátnő, luxuskecó

A jegybank elnöke körül továbbra is áll a bál, bár az a veszély nem fenyeget, hogy ennek politikai közvetkezményei is lesznek. A héten kiderült, hogy Matolcsy György a Bankszövetség és az Unicredit bank elnökének, Patai Mihálynak a Várnegyedben található luxuslakását használja .

Ez felveti az összeférhetetlenség gyanúját, hiszen a jegybank egyik fő feladata a magyarországi bankok, így például a Unicredit felügyelete. Vagyis nem tűnik megnyugtatónak, ha az MNB-elnök le van kötelezve valakinek, akit a szervezetnek elfogulatlanul kellene vizsgálnia. A hír napvilágra kerülése óta sem Matolcsy, sem Patai nem válaszolt a lakással kapcsolatos kérdésekre, így azt sem tudjuk, mióta használja a jegybankelnök és fizet-e érte. 

Az is most derült ki, hogy Vajda Zita és Matolcsy viszonya régebb óta tarthat, mint amit eddig el akartak velünk hitetni: az akkor még gazdasági miniszterként tevékenykedő jegybankelnök felbukkant barátnőjének diplomaosztóján 2010-ben, amiről kép is készült. Ez azért érdekes, mert nem mindegy, hogy Vajda Matolcsyval való ismeretsége miatt került-e az NGM-be, majd onnan Matolcsyval együtt a jegybankba, vagy szakmai érdemei miatt, ahogyan ők állítják. 

Mind a két cikk eredetileg Népszabadságban jelent meg Rogán Anal helikopteres botrányával együtt. Minden jel arra mutat, hogy ezek voltak az utolsó sztorik, amiket a lap felgöngyölített, szombaton ugyanis váratlanul felfüggesztették a kiadását, a drasztikus, dolgozókat és olvasóikat is meglepő eljárás mögött nehéz lenne pusztán gazdasági indokokat feltételezni.

Teljesen felforgatnák Újbudát

Nagyszabású építkezések indulhatnak Újbudán a közeljövőben: a Futureal csoport gigantikus plázát építene az Etele térre, a kormány pedig vagy szuperkórházat, vagy sportcsarnokot látna szívesen szintén ugyanazon a környéken.

Az 53 ezer négyzetmétresre tervezett bevásárlóközpontban a tervek szerint a boltok mellett multiplex mozi, éttermek, tetőterasz és kalandpark is helyet kap majd. 2400 jármű befogadására alkalmas P+R parkolót is terveznek építeni, és napi 40 ezer vásárlóra számítanak a 2019-re tervezett nyitás után. 

A kormány még variál, mit építene Kelenföldre. Egy ideje azt pletykálták, ide tervezik az új budapesti szuperkórházat, most azonban új ötlet került elő: egy BME-s tanulmány szerint Kelenföld fontos gócpont lehetne egy esetleges 2024-es budapesti olimpia idején, ideiglenes csarnokot lehetne kialakítani, amelyben a röplabdázás kerülne főszerepbe.

És hasonló szerepet tölt be Kelenföld a fővárosi közgyűlés által szeptember 28-án elfogadott olimpiai helyszínjavaslatában, amely szintén röplabdacsarnokot képzel az Etele térre. 

Sportra több, egészségügyre kevesebb

A kormány kissé megkésve bár, de benyújtotta a 2015-ös év költségvetésének elszámolását, így meg lehetett nézni, hogyan alakultak át a költségvetési kiadások a Fidesz-KDNP irányításának első öt évében. 

A számok szerint jócskán megváltozott, mire mennyit költ a kormány. Jelentős megszorítást hajtottak végre az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a honvédelemben, stagnáltak az oktatási kiadások. Eközben nőttek a bürokrácia költségei, jóval több jutott sportra, de a legnagyobb nyertes a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, mivel ezekre egy csomó pénzt kapunk az EU-tól.

A zárszámadásból az is kiderült, hogy tavaly 795,6 milliárd forintnyi adókedvezményt adott a kormány, a 60-féle adóból 44 kedvezmény érvényesíthető. A legnagyobb könnyítést a családok kapták, de rengeteg pénz ment el a foglakoztatás támogatására, és persze sportra is.

Senki nem emlékezett semmire a MET-tárgyaláson

Fontos bírósági tárgyalásra került sor a héten: a MET-ügyben meghallgatták az érintett minisztereket, állami cégvezéreket, döntéshozókat, energetikai szakembereket, akik viszont különös módon alig emlékeztek valamire az utóbbi évek egyik legnagyobb botrányának körülményeiről, így a tárgyalás szinte bohózatra emlékeztetett. 

Az ügyben a fő kérdés, hogy egyszerűen csak bénák, vagy inkább korruptak voltak a szakemberek és döntéshozók, amikor a részben átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű MET-nek adták az évtized gázüzleti lehetőségét. Az iratokat kiperlő Tóth Bertalan szocialista képviselő szerint természetesen az utóbbi, a MET ezért beperelte jó hírnév megsértéséért. 

A tárgyaláson a meghallgatott fejesek azt a taktikát választották, hogy tökéletesen tájákozatlannak mutatták magukat energetikai kérdésekben, cégvezetők, miniszterek vallották, hogy alig emlékeznek valamire, illetve hogy nincs tudomásuk olyan dolgoktól, amelyek kívül esnek a szűken értelmezett feladatukon.

Németh Lászlóné szerint például miniszterként nem kellett ismernie az általa aláírt rendeletek háttéranyagait, az MVM vezetői pedig még olyanokra sem emlékeztek, mint hogy az üzlet idején melyik irányból lehetett olcsóbban gázt venni, illetve hogy volt-e szűkület a nyugati vezetéken.

Megbüntethetik a magyar TB-n csüngő külföldön dolgozókat

A jövőben akár bírságot is kaphat, aki külföldön él, dolgozik, mégsem jelentkezik ki a magyar egészségbiztosítási rendszerből, ha lehet hinni a Magyar Időkön keresztül kiszivárogtatott tervnek. 

Az Európai Gazdasági Térségen belül 2009 óta mindenki csak egy országban fizethet egészségbiztosítást, és főszabályként az ellátást is ott veheti igénybe. A külföldön élő és munkát vállaló magyaroknak így abban az országban kell(ene) bejelentkezniük a helyi egészségbiztosítóhoz, ahol dolgoznak, és egészségügyi problémájukkal orvoshoz is ott kell(ene) menniük.

Ezt azonban sokan nem tartják be - becslések szerinti 500-600 ezer, döntően Nyugat-Európában munkát vállaló magyar jelentős része nem jelentkezett ki a magyar rendszerből -, ezért gondolkoznak a bírság bevezetésén. 

Veszélyban az angliai magyarok munkája

A brit kormány kezd bekeményíteni, komolyan veszik a brexit-kampányban a kilépéspártiak által hangoztatott célokat: a héten közölték, hogy még az unióból való kilépést sem kell megvárni a gazdasági bevándorlók számának csökkentésével, és hogy mielőbb szeretnének megválni a migráns orvosoktól

Amber Rudd brit belügyminiszter a Konzervatív Párt kongresszusán azt mondta, arra kötelezné a brit cégeket, hozzák nyilvánosságra, hány külföldit foglalkoztatnak. Emellett szigorítani akarja a külföldi dolgozók felvételi eljárását, és az EU-n kívülről érkező diákokra is lecsapna, mert szerinte a túl sok külföldi diákmigráns rontja a színvonalat.

Jeremy Hunt egészségügyi miniszter is a külföldi munkavállalók számára aggasztóan nyilatkozott: önellátóvá tenné az angliai egészségügyet munkavállalók terén, vagyis egy évtizeden belül fokozatosan kiszorítaná a brit kórházakból a külföldi orvosokat. Ez nagy feladatnak tűnik, a britek ugyanis az OECD-országok között az elsők külföldi orvosok arányának szempontjából - meg is támogatják rendesen a programot, Hunt 100 millió fontos büdzsét kap, hogy kivitelezze. 

A héten megjelent Miértország videósorozatunk második darabja, amely azzal a korábban is sokat boncolgatott kérdéssel foglalkozik, hogy miért nem keresünk olyan jól, mint a nyugatiak.

Tisztul az ég a Deutsche Bank fölött

Úgy tűnik, mégsem megy csődbe a Deutsche Bank, és fellélegezhet a pénzvilág. A héten kiszivárgott hírek szerint az amerikai hatóságok által belengetett kezdeti, 14 milliárd dolláros büntetést sikerült lealkudni barátibb 5,4 milliárdra, és a bankban részvényes katari befektetők nemhogy menekülnének, de erősítenék jelenlétüket .

A DB-nek ettől függetlenül komoly megszorításokra van szüksége, nyáron már egyszer bejelentették háromezer dolgozójuk leépítését, de a héten újabb ezer ember kirúgásáról döntöttek csak Németországban. A versenyképesség növeléséért 2020-ig összesen 9 ezer dolgozójától válik meg világszerte a bank.

A felhők azért nem oszlanak el teljesen, szintén firss újság, hogy a német pénzügyi felügyelet megvádolta a Deutsche Bankot azzal, hogy segített a bajba jutott olasz hitelintézetnek elrejteni a veszteségeit és szándékosan hamisan tüntetett fel több tranzakciót a könyvében. A vizsgálat eredménye szerint a Deutsche Bank dolgozói összesen 10,5 milliárd euró értékű tranzakciót könyvelhettek szándékosan rosszul. Ha ez bebizonyosodik, újabb büntetési kör jöhet.

Más fontos sztorik erről a hétről: