Adótitok lesz az adókedvezmény és a felajánlás

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn törvényjavaslatot (.pdf) nyújtott be a parlamentben, amelyben adótitokká tenné, hogy ki mennyit ad és kinek, amennyiben ezt 

• adókedvezmény vagy jóváírás formájában,
• törvényben meghatározott célra nyújtott támogatásként, 
• vagy törvényileg kedvezményezett célra adja.

Amiből például az következik, hogy mostantól nem lehet majd megtudni, melyik cég pontosan mennyi társaságiadó-kedvezményt csorgatott vissza például a Puskás Akadémiának vagy más focicsapatoknak, illetve kormányunk és államunk vezetőinek más szeretett, törvényileg megtámogatott hobbijaira.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy azért az adókedvezmények és felajánlások teljes mértékét a kedvezményezettek évente közzé kell hogy tegyék, azt azonban nem kell majd megmondani, hogy honnan jött a pénz.

Az adakozók közül pedig csak a közintézményeknek és állami cégeknek kell majd közölniük teljes körűen, hogy mennyit ajánlottak fel ezekre a célokra; a magánvállalkozásoknak csak arról kell egy összeget közölniük, hogy egy adott évben mennyi adókedvezmény és jóváírást kaptak.

A kormány meglepő módon egyébként arra hivatkozik, hogy az adókedvezmény és a közcélú adakozás információi "a magán- és üzleti szféra körébe" is tartoznak, más szóval védendő üzleti adatnak, titoknak minősülnek. Egyúttal pedig azzal is érvelnek, hogy az már önmagában rendkívüli átláthatóságot biztosít, hogy a kumulált, egész évre vonatkozó adat elérhető. 

Amivel csak annyi a probléma, hogy kicsit átlátszó álérvek.

• Hiszen ha egy adott cégről tudni, hogy pontosan mennyi adókedvezményt kapott, az már önmagában fontos üzleti információnak minősül.
• Ehhez képest annak semmi jelentősége üzleti szempontból, hogy pontosan mire fordította ezt a kedvezményt. 
• Cserébe az állam működésének átláthatósága miatt rendkívül jó lenne tudni, hogy ki, mire, mennyi adókedvezményt vett fel, és mire ajánlott fel pénzt.
• Hiszen nem a valóságtól elrugaszkodott dolog azt feltételezni, hogy a cégek nem csak jófejségből adakoznak az állam által fontosnak tartott célokra, hanem ezzel politikusoknak akarnak a kedvére tenni. Mint például a Puskás Akadémiába és általában véve az üzletileg teljesen katasztrofális magyar fociba milliárdokat öntő cégek, vagy ne adj' Isten az olimpiai álmok támogatói.
• Ennek ismeretéhez pedig nyilvánvalóan közérdek fűződik.

Viszont ha hatályba lép a módosító javaslat, akkor soha többet nem lehet majd megtudni, hogy ki mennyit adakozott melyik politikus kedves céljára. Azt viszont azért továbbra is lehet majd tudni, hogy mennyi pénzzel tömték ki a Puskás Akadémiát, azt viszont nem, hogy kik.