Nem oldja meg a munkaerőhiány, ha kirúgnak 100 ezer hivatalnokot

Nincsenek elragadtatva a munkaerő-közvetítők Csepreghy Nándor ötletétől, hogy a közszférából elküldött emberekkel oldják meg az egyre súlyosabb munkaerőhiányt – írja a Világgazdaság.

A Miniszterelnökség államtitkára nemrég egy üzleti fórumon azt hangoztatta, ha a bürokráciacsökkentés jegyében kirúgnának 100 ezer embert a közhivatalokból, velük fel lehetne tölteni az elvándorlás miatt üresen maradt állásokat. A szakma azonban nincs lenyűgözve az ötlettől, sokan teljesen komolytalannak tartják.

Megnézem magamnak, ahogy a minisztériumi hivatalnokok beállnak majd a szerelőszalag mellé

– így reagált a Világgazdaság kérdésére egy fejvadász a felvetésre. 

Nem mindenki volt ennyire cinikus, bár azt mindenki elismerte, akit a VG megszólaltatott, hogy jócskán vannak buktatói a dolognak. Sághy András, a Kienbaum Magyarország vezetője szerint például maga a gondolat jó, és nem is teljesen lehetetlen feladat, de a helyzet sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyszerűen átirányítsák a közszférából elbocsátott dolgozókat a versenyszféra üres álláshelyeire.

• Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a verseny- és a magánszféra különböző vállalati kultúrával rendelkezik és eltérő képesség- és készségcsomagot igényel a munkavállalók részéről.
• Így vélhetően lesz egy nagyobb munkavállalói tábor, amelynek átképzésre, tréninge lesz szüksége. Utóbbi csak akkor működhet, ha a kormány nagyon tudatos és tervezett stratégia alapján, az emberekre fókuszálva hajtja végre a feladatot.
• A másik alapvető probléma, hogy vélhetően nem a versenyszférából valóban hiányzó informatikusokat, mérnököket fogják elküldeni a költségvetési szektorból, mert rájuk ott is szükség van – hangsúlyozta Jáger László, a Man at Work toborzási vezetője.
• A jó munkaerő-piaci pozícióval bíró munkavállalók nagy részét amúgy is elcsábította már a versenyszféra.
• Feltételezhetően zömmel adminisztratív, irodai dolgozókat fognak elbocsátani, ám ők komoly versenybe csöppennek a munkaerőpiacon: az álláskeresők mintegy 60 százaléka ilyen munkát keres, miközben az üres állásoknak csupán 4-5 százaléka esik ebbe a kategóriába.
• Problémás terület a nyelvismeret is, amely a versenyszférában sok munkahelyen elvárás, a közszférában viszont kevésbé jellemző a használható nyelvtudás.
• Gyárba pedig nyilván nem szívesen mennének, még akkor sem feltétlenül, ha nincs más.

 A fejvadászok szerint valamennyi embert fel tudna szívni a magánszféra, ami megkönnyítheti a közszféra létszámcsökkentési folyamatát, de vélhetően nem tömegeket, legalábbis komoly támogatás nélkül semmiképpen. Azt viszont el kellene kerülni, hogy a nem megfelelő intézkedésekkel és átképzésekkel végül a közmunkások létszámát növeljék.

De a cégeknek az égető munkaerőhiány miatt eleve aligha van idejük kivárni egy ilyen állami akciót. A tét ugyanis óriási: például egy elektronikai cég számára egy ember kiesése egy műszak alatt 7-10 millió forintos bevételkiesést jelent.