Előd
7 °C
16 °C

Már rég teljesült Orbán álma

K EPA20160906093
2016.10.10. 14:20
Orbán Viktor szerint a médiában, a bankrendszerben, az energetikában már nagyobb a hazai tulajdon aránya a külföldinél, ezért már csak a kiskereskedelemben kell helyzetbe hozni a magyar tőkét a multikkal szemben. Meg akartuk nézni, hogy a számok pontosan mit mondanak ezeknek az iparágaknak a tulajdonviszonyairól, és meglepetésünkre egészen más dolgok jöttek ki, mint amiről Orbán beszélt: a kiskereskedelemben például már régóta megvan a magyar többség, de a pénzügyi szektorban még bőven a külföldi tőke dominál.

Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat.

Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta Orbán Viktor még szeptemberben Lengyelországban.

A kormány 2010 óta igyekszik különféle törvényekkel és akár állami felvásárlásokkal helyzetben hozni a magyar cégeket az említett iparágakban. Mostanra már látszik is, hogy ezekben az iparágakban megerősödött a hazai tulajdon a külföldi tőke rovására. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál rákérdeztünk, hogy milyen adatok és módszertan alapján mondhatja Orbán, hogy három iparágban már megvan az 50 százalékos arány, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Mit mondanak a számok?

A hivatalos módszertan hiányában ezért fogtuk a TEÁOR-számokat, amik alapján Központi Statisztikai Hivatal a cégeket főtevékenységük alapján kategorizálja, a kategóriák alapján összeszedtük az egyes iparágakhoz tartozó cégeket, és a Bisnode segítségével négy ábrán szedtük össze, hogy 2010 és 2015 között hogyan változott a a bankszektorban, a kiskereskedelemben, az energetikában és a médiában a magyar, a külföldi, és a vegyes tulajdonú cégek piaci részesedésének aránya.

Ez alapján az jött ki, hogy

az energetikában, a médiában és a kereskedelemben már bőven megvan a magyar többség, a pénzügyi szektorban viszont még határozottan a külföldi tőke dominál.

Mindez az eredmény úgy jött ki, hogy a médiapiacon – mivel az elemzések a múlt heti helyzet alapján készültek – még nem is lehetett számolni a Népszabadság kiadásának felfüggesztésével és az eddig külföldi tulajdonúnak számító lap bizonytalan sorsával.

Hogy jött ki?

Az egyes iparágakat bemutató ábráknál feltüntettük, hogy milyen TEÁOR-kategóriák alapján szedtük össze az iparágat képviselő cégeket. A módszertanunk sajátossága, hogy mivel a vegyes tulajdonú cégek esetében nem minden esetben lehet tudni, hogy mekkora a külföldi és a magyar tulajdon aránya, az ilyen cégek egy külön kategóriát alkotnak.

A külföldi tőke dominál a pénzügyben

Más módszertannal kijön a magyar többségi tulajdon

A Portfolio számítása alapján a magyar bankszektorban a magyar tulajdon az MKB megvásárlásával lépte át az 50 százalékot. Ez a számítás például magyarnak számítja a vegyes tulajdonú OTP-t. Az MKB megvétele előtt viszont még ilyen módszertan alapján is csak 44 százalék volt a magyar tőke aránya.

Bár Orbán a bankszektort emlegette, a kormány nem csak a bankok körében igyekezte helyzetbe hozni a magyar cégeket, hanem más pénzügyi cégeket is érintő döntések is születtek, amik kedvezőtlenek voltak a külföldi tőkének (például a magánnyugdíjpénztárak államosítása).

A szektorban a mérlegfőösszegek összeadása alapján így az látszik, hogy bár 2010 óta elég látványosan nőtt a magyar tulajdon aránya a pénzügyi szektorban, a 2010-es 10,3 százalékhoz képest 2015-ben még mindig csak kicsit kevesebb mint 16 százalék volt a magyar tulajdonú pénzügyi cégek aránya az iparágban. Ebben az időszakban a külföldi tulajdon aránya nagyjából hasonló arányban - 74, 5 százalékról 68 százalékra - csökkent, mint ahogy a magyar tulajdon nőtt, miközben a vegyes tulajdonú cégek aránya nem változott jelentősen (15,2 százalékról 16,2 százalékra nőtt).

De mi értelme van annak, ha nő a magyar tulajdonú pénzügyi cégek aránya? A magyar gazdaságpolitika hivatalosan azért törekszik a hazai vállalkozók helyzetbe hozására, mert bizonyos esetekben nagyobb pénzügyi biztonságot eredményezhet a nagyobb hazai tulajdon aránya. Amikor a gazdaság növekszik, a külföldi cégek hajlamosak túl nagy kockázatot vállalni és túl sokat hitelezni, tehát alulbecsülni a kockázatokat, recesszió esetén viszont az anyagcég mérlegalkalmazkodása (tehát a pénzügyi forrásokkal való gazdálkodás, ami rövid távon csökkenti a bank által kihitelezhető pénz mennyiségét), súlyosbíthatja a válságot.

A hazai pénzintézeteknek ezzel szemben általában nincs annyi tőkéje, hogy túlzásba essenek a kihelyezett hitel mennyiségével kapcsolatban, illetve a mérlegalkalmazkodás sem kavar be válság esetén. A külföldi bankok nagy előnye viszont válság esetén, hogy a külföldi tulaj kimenti a bajba került leányvállalatokat, miközben a hazai bankokat általában az állam tudja csak menteni adófizetői pénzből (bővebben a Portfolio írt erről a témáról).

Kisker: már rég megvan a magyar többség

Kevésbé bonyolult a helyzet a statisztikákkal a kiskereskedelem esetén, ennek az iparágnak ugyanis van egy külön TEÁOR-kategóriája. Az ábrán látszik, hogy ez alapján az Orbán által célként kitűzött magyar többségi tulajdon tavaly és tavalyelőtt, illetve már 2012-ben is megvolt egyszer, de trendszerűen is a magyar tulajdon növekedése jellemző az iparágra, hiszen amíg 2010-ben még csak 47 százalék volt a magyar tulajdon aránya, 2015-ben már 53 százalék volt ugyanez az arány, miközben külföldi tulajdon jelentősen lecsökkent, a vegyes tulajdon aránya pedig megnőtt.

Ennek ellenére a kormány célja a magyar tulajdon növelése, és tavasszal ezzel a törekvéssel összhangban lett volna, ha a felröppent pletykáknak megfelelően Csányi Sándor és az OTP Bank végül megvette volna a Tesco kelet-közép-európai hálózatát. Erre végül állítólag azért nem került sor, mert Orbánék éppen barátkozni szerettek volna Kaczyński-féle lengyel Jog és Igazságosság párttal, ami a választások nagy esélyese volt – és nyert is –, és ami magyar mintára a hazai tőkéseket szeretné erősíteni. Ebbe viszont nagyon belerondított volna, ha egy magyar nagytőkés vásárolja be magát a lengyel piacra. 

A legradikálisabb változás az energetikában volt 

Szintén nagyot nőtt a magyar tulajdon aránya az energetikában, ahol a kormány szintén hatalmas átalakítást hozott össze 2010 és 2015 között. Létrejött az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., és az állam átvette a lakossági gázfogyasztókat a multicégektől. 

Az ábrán látszik, hogy árbevétel alapján a magyar tulajdonú energetikai cégek aránya 2010 és 2015 között csaknem 16 százalékkal nőtt, miközben a külföldiek aránya is nőtt kicsit, de ezt bőven ellensúlyozta, hogy a vegyes tulajdon aránya csaknem 19 százalékkal csökkent.

A médiában is megerősödött a magyar tőke

Szintén elég radikálisan, 15 százalékkal nőtt meg a hazai tulajdon aránya a magyar médiapiacon. Így már összesen a piac 57 százaléka van magyar tulajdonban, miközben a külföldi tulajdon csak 36 százalék, míg a vegyes tulajdonú cégek aránya szinte elhanyagolható (mint írtuk, a számok a Népszabadság-ügy kirobbanása előttről származnak). Ennek nagyrészt az az oka, hogy az elmúlt néhány évben látványos jobboldali építkezés valósult meg ezen a piacon, aminek a keretében kormányközeli oligarchák újságokat, tévéket, rádiókat vásároltak fel és adtak el, és teljesen új lapokat alapítottak.

A magyar tulajdonban lévő cégek összes árbevételét az is befolyásolta, hogy Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktorral, amit mindkét oldal megsínylett a maga módján, de az adatokból látszik, hogy 2015-ben kivétel nélkül Simicska mindegyik sajtóorgánuma kevesebb pénzt hozott, mint 2014-ben.

Közben a TV2 is Andy Vajna tulajdonába került és a Habony Árpád és Győri Tibor tulajdonában álló Modern Media Groupból, illetve a szintén Habonyhoz köthető Nouvelle Media Kft.-ből és Ripost Média Kft.-ből álló lapcsoport (Faktor, Lokál, 888, Ripost) is összesen több mint egymilliárd forintnyi bevételt hozott össze 2015-ben. Részletesebben itt írtunk a médiapiaci átalakulásáról és a céges eredményekről.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Beata Szydlo lengyel kormányfő a 26. krynicai gazdasági fórum keretében rendezett V4-es miniszterelnöki csúcson tartott panelbeszélgetésen 2016. szeptember 6-án. Fotó: MTI/EPA/Darek Delmanowicz)