Bertalan
10 °C
28 °C

Mit kezd a benzinkutas benzin és kút nélkül?

D KOS20160801001
2016.10.18. 21:41

Közösségi autózás, önvezető, elektromos kocsik, megújuló energia, sharing economy, növekvő környezettudatosság, csökkenő energiafelhasználás – minden, ami vonzó hívószó lehet egy zöld mozgalomban, leginkább aggasztóan hangzik egy több tízezer fős olajmulti boardjában.

Egy cég ugyanis, amelyik arra építi a jövőjét, hogy uralja azt a nyersanyagot, amelyért mindenki sorban áll, hogy tankoljon, utazzon, nagyot koppanhat, ha a világ alapjaiban változik meg.

Nyakunkon a jövő

És most úgy tűnik, hogy éppen valami ilyesmi történik: minden, ami néhány évtizede még hippiskedésnek tűnhetett, váratlan gyorsasággal kezd valóságá válni, az alternatív üzemanyagok egyre olcsóbbak, a gázfelhasználás tartósan csökkent, a megújuló technológiákba elképesztő mennyiségű fejlesztési pénz megy, látható közelségbe került a zöldebb közlekedés.

A látható közelség pedig kezdi elgondolkodtatni az olajcégeket is. Most a kitermelt olajmennyiség nagyjából felét viszi el a közlekedés, nem evidens, hogy mi lesz akkor, ha a környezettudatosság nem múló divat, hanem tartós trend, a most újnak tűnő technológiák tömegtermékké válnak, és néhány évtized múlva már kinevetik azt, aki benzint tankol, saját kocsit tart, vagy ami még durvább: vezet.

Újratervezés, újratervezés

Ha mindez elsőre nagyon távoli ábrándnak is tűnik, azért az mindenképpen jelzi, hogy a dolog túllépett a jövőkutató konferenciák szintjén, hogy a Mol, amelyik több tízezer főt foglalkoztató óriáscégként nem a gyors, csapongó váltásairól híres, a napokban új hosszú távú stratégiát jelentett be, amely éppen a fent leírt változásokra reagál. A stratégiáról, amelyet részletesebben majd november elején mutatnak be, Hernádi Zsolt a cég vezére egy háttérbeszélgetést is tartott kedden.

Az olajcégnél úgy gondolják, hogy bár a fosszilis tüzelőanyagok dominanciája azért még sokáig megmarad, közben egy tartós, és a jövőt meghatározó trend kezdődött, ami érdemben érinteni fogja az egész olajipart, és amit látva egyetlen dolgot érdemes csinálni: még időben előre menekülni.

Két fő úton indulnak el párhuzamosan:

  • megerősítik a vegyipari tevékenységüket
  • átalakítják a kisker részt, jobban rágyúrnak a szolgáltatásokra

Mol, tudod az a műanyaggyártó!

A vegyipari erősítés konkrétan azt jelenti, hogy elkezdenek több olyan terméket gyártani, ami nem üzemanyag, de amihez jó, ha az embernek van saját finomítója, különféle speciális műanyagokat például.

A célkitűzés, hogy növeljék az értékláncot, és a nem motorüzemanyag típusú termékek arányát a mostani 30 százalék alatti szintről 50 százalék fölé emeljék 2030-ra. Hogy ez összejöjjön, minden ötéves periódusban 1,5 milliárd dollárt költenek közép-kelet-európai petrolkémiai és vegyipari projektekre. Esélyesen több vegyesvállalatot is létrehoznak majd.

Több lesz a szolgáltatás

A kiskereskedelmet pedig megpróbálják elvinni abba az irányba, hogy a kutak idővel egyre inkább megállóhelyekké váljanak, vagyis akkor is legyen majd értelme odamenni, amikor már a benzinkút szó elveszíti az értelmét.

Vannak tervek mindenféle szolgáltatásra, de itt még kevés a konkrétum, meg a jövő fogyasztói szokásait sem látni pontosan. A cél az, hogy megtartsák a vásárlókat, meg persze, hogy legyen még több. Ezen kívül is lesznek még változások, például megpróbálják másképp kihasználni a cégben meglévő mérnöki tudást, szolgáltatást nyújtanak majd más projektekhez. Hogy mindezt megvalósítsák, alaposan át kell alakítani a szervezetet, egy egész más szervezeti kultúrára lesz szükség. 

Amúgy sem a vegyipar, sem a kiskereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésének az iránya nem teljesen új vonal a Molnál, egy butadién gyárral újítottak nem olyan rég, a kutakban lett kávé, és akkor a Bubi városi bringás rendszerről még nem is beszéltünk.