Orsolya
7 °C
19 °C

Most eldőlhet a letelepedési kötvény sorsa

Ez történt a gazdaságban az év 42. hetében

2016.10.23. 13:30
Megint egy offshore-cégháló került elő a letelepedési kötvény-biznisz mögül, amiről a héten azért esett sok szó, mert Vona Gábor ultimátumában pont ennek a konstrukciónak az eltörlését kérte Orbán Viktortól az alkotmánymódosítás támogatásáért cserébe. A fizetések nőttek, de Varga Mihály 400 ezer megszűnő munkahelyet vizionált. Az EU közben nem hiszi el, hogy tényleg akkora az államadósságunk, amekkora, és a kormány már arra készül, hogy nem jön majd több uniós pénz. Ez volt a héten a gazdaságban.

A múlt hét talán legfontosabb közéleti történése egy olyan helyzet kialakulása volt, amire évek óta nem volt példa, Orbánt sarokba szorították: Vona Gábor attól tette függővé, hogy támogatják-e a kormányfő alaptörvény-módosító javaslatát, hogy eltörlik-e a gazdag kölföldieket állampolgársághoz juttató letelepedési kötvényeket.

A politikai ügy gazdasági vonatkozása, hogy a letelepedési kötvények mögött épp a héten találtak egy újabb offshore céghálót. A cég, amelyre Rogán Antal korábban úgy hivatkozott, hogy "nem offshore, mert ismertek a tulajdonosai", valójában egy másik, Virgin-szigetekre bejegyzett körnek csorgatja át a hasznot.

rogan otlet.gif
Fotó: szarvas / Index

A bizniszből valóban profitáló vállalkozás titokzatos tulajdonosai különösen tájékozottak lehettek a magyar belpolitikai folyamatokról, ugyanis a törvény hatályba lépése előtt megalapították a céget Hongkongban. Részletesebben itt írtunk az ügyről.

A Rogán Antal fejéből kipattant letelepedési kötvény-biznisz mellett ugyanakkor Rogán Antal egy másik találmányával kapcsolatban is írtunk a héten, pontosabban Rogán két feltalálótársáról, Csik Balázsról és Lengyel Csabáról, akik a feltaláláson kívül azzal keresnek elég sok pénzt, hogy a kormánynak hála egyedül végezhették el egész szektorok kötelező informatikai auditálását. A közműcégek és az italautomaták után most a pénzügyi szektoron is kereshetnek majd. Erről itt írtunk részletesebben.

Az egyébként nem egyértelmű, hogy a letelepedési kötvényeknek mi lesz a sorsa: az biztos, hogy Orbán korábban már utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg, hogy az államkasszának egyáltalán szüksége van-e még az ebből bejövő pénzre, de a végső döntés biztos, hogy politikai és nem gazdasági lesz, ahogy arról ebben a cikkben bővebben is írtunk.

Haldoklik a gazdaság EU-s pénz nélkül

Az viszont egyelőre biztosnak látszik, hogy az uniós pénzekre nagy szükségünk van, hiszen a héten jöttek ki a KSH legfrissebb építőipari adatai, amiből az derült ki, hogy még a csok hatása sem látszik nagyon az új épületek számán, viszont az uniós források kiesése miatt az építmények építése kifejezetten gyászosan alakult augusztusban.

Az EU-s pénzekről annyi derült ki a héten, hogy nem kizárt, hogy már jövő tavasszal kiírják az új uniós pályázatokat, és Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint nem kell tartania Magyarországnak az uniós kohéziós pénzek megvonásától sem. Csepregy szerint viszont a kormány készül arra, hogy ha 2020 után leállnak az uniós pénzek, akkor saját forrásból folytassák a fejlesztéseket.

A bürokráciacsökkentésről elmondta, hogy mielőtt állami alkalmazottak elbocsátásába kezdenek, fel fogják mérni, hogy az adott régióban mennyi üres álláshely van a versenyszférában, és mennyi korábbi állami alkalmazottat lehetne elhelyezni. A kormány az átképzésre is biztosítana forrásokat, Csepreghy 6-12 hónapos képzéseket emlegetett.

Nőttek a fizetések, de a kormány 400 ezer munkahely megszűnésére készül

Átképzésekre hamarosan máshol is szükség lesz, legalábbis ha bejön az, ami miatt Varga Mihály a héten aggódott, tehát hogy a digitalizáció miatt a következő években 350-400 ezer munkahely szűnik meg. Varga azt mondta az átképzésen kívül a bérek növekedésére is szükség van, ezért szerinte elképzelhető egy olyan köztehermérséklés amely lehetőséget ad a munkaadóknak a béremelésre, illetve 2-3 éves bérfelzárkóztatási program jöhet, amihez járulékkedvezményt adna az állam. A járulékcsökkentési programról itt olvashat részletesebben.

A KSH legfrissebb adatai szerint egyébként már látszik, hogy a bérek nőni kezdtek:  2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az is kiderült, hogy  a legnagyobb jövedelemmel rendelkező magyar tavaly 9,8 milliárd forintot keresett, míg a legmagasabb fizetés 1,9 milliárd volt. Annyit lehet tudni, hogy a legtöbbet kereső magyar osztalékként vette fel jövedelmét, méghozzá külföldön.

Arról már korábban is írtunk, hogy a fizetések növekedése magával hozta az árak növekedését is, de a héten konkrétan a tejről írtuk meg, hogy nemsokára búcsút mondhatunk az olcsóságnak a boltokban, mert a vajjal, sajttal és egyéb más tejtermékekkel együtt az UHT és ESL tej ára is drágulni fog. Ennek az oka a tej világpiaci árának a növekedése mellett az, hogy a kereskedelemben muszáj emelnie a boltoknak a béreket, amit valamiből ki kell gazdálkodniuk. Az iparágban amúgy akkora a munkaerőhiány, hogy már szabadságra se engedik a munkavállalókat.

Nem hiszi el az EU a statisztikáinkat

Az EU a héten adta ki a tagállamok tavalyi hiány- és GDP-adatait, ebből pedig az derült ki, amit már korábban is jeleztek, tehát hogy az Eximbank működését bele kéne számítani a költségvetési hiányba, mert a bank az eredeti rendeltetéséhez képest ellentétesen működik, amikor a kormány barátait hitelezi. Ha az Eximbankot is államháztartáson belülinek kell elszámolni, az komolyan megdobhatja a hiányt és az államadósságot is.

A jelentésből kiderült egy másik dolog is, mégpedig az, hogy az a gyanú merült fel az EU-s szervekben, hogy mintha Matolcsyék nem lennének túl függetlenek Orbánéktól, de egyenesen kormányzati utasításra hajthatnak végre egyes húzásokat. Az Európai Központi Bank elnökétől lehet tudni, hogy jelenleg is vizsgálják az MNB-t ezek miatt.

A MNB-t egy másik ügyben is meglepetés érheti, mivel a Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítélete szerint a Magyar Nemzeti Banknak ki kell adnia az MKB Bank Zrt. részvényeinek értékesítésével kapcsolatos közérdekű adatokat. 

Volt Quaestor-dolgozók és rokonaik is mentettek ki pénzt a bukás előtti napon

Erről írtunk még a héten bővebben

Nyilvánosságra hozták a Queastorból utolsó pillanatokban pénzt kimentők listáját: nem annyira meglepő módon quaestorosok, volt quaestorosok és rokonaik is voltak azon szerencsések között, akik a bedőlés előtti utolsó nap vették ki a megtakarításukat.

A nevek közt ezek mellett a Quaestorhoz köthető emberek is felbukkannak, akik összesen legalább 60-70 millió forintot vettek ki, vagy legalábbis próbáltak meg kivenni a pénzintézetből.

A lista alapján március 9-én mentette ki a pénzét a Tarsoly és vádlott-társai ellen folyó per koronatanúja, a Quaestor volt treasury igazgatója is, Kámory Ferenc is, akinek a neve mellett több mint 22 millió forintos igénylés szerepel aznapra. Részletesebben itt írtunk erről.

Véget ért a kormány egyik első devizásmentő projektje

Nem folytatja az ócsai devizahiteles-mentő projektjét a kormány, vagyis nem építenek több házat a méregdrágán felhúzott adóslakóparkban. A programról szóló 2011-es határozatot ugyanis hatályon kívül helyezték.

A projektnek végül csak az első üteme valósult meg, amelyben 80 családi házat építettek és adtak bérbe, összesen 2,7 milliárd forintból, vagyis nem egészen ötödannyi adóst sikerült kimenteni a kormány projektjével, mint eredetileg tervezték. Egy házra 34 millió forintot költött az állam, jóval többet, mint amennyiért egy hasonló méretű házat lehetett akkoriban venni vidéken, vagy egy lakást Budapesten.

Erről se maradjon le