Orsolya
7 °C
17 °C

Elvesztheti a gazdasági karát a Műszaki Egyetem

2016.10.25. 11:18

Update

Több forrásból azt hallottuk, hogy a BME esetleges átszervezésével kapcsolatban a BME rektora, Józsa János felfüggesztette a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar dékánját, Andor Györgyöt a BME szenátusának hétfő esti ülésén. Keddtől ideiglenesen az egyetem rektora látja el a GTK dékáni feladatait.

A szenátus emellett egyhangúlag elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint "az egyetemnek szüksége van humán- és gazdasági ismereteket oktató és kutató szervezetre", vagyis szeretnék, ha a BME része maradna a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar.

A GTK hallgatói képviselete délután kiadott nyilatkozatában elhatárolódott a rektor döntésétől. Azt írják, "a rektor úr döntése a párbeszéd indításával ellentétes lépés, ebből kifolyólag a kar autonómiája is sérült", pedig " jelen bizonytalan helyzetben katasztrofális következményekkel járhat, ha a kar élén nincs olyan legitim vezető, aki képes lenne a GTK érdekeit képviselni."

A Budapesti Műszaki Egyetemről az ELTE-re kerülhet át a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, legalábbis annak nagyobb és jövedelmezőbb része. Műszaki egyetemi forrásoktól úgy tudjuk, az átszervezés még nincs hivatalos stádiumban, csak előzetes egyeztetések folynak, a kezdeményezés viszont az Emberi Erőforrások Minisztériumából származik, és itt is fogják meghozni a végső döntést a kérdésről.

Az átszervezés célja az lehet, hogy az ELTE-hez kerüljenek a BME üzleti képzései,

amelyekhez hasonló egyelőre még nincs az ELTE-n, és ami nem mellesleg a Műszaki Egyetem egyik legtöbb bevételt hozó karává teszi a GTK-t. Az üzleti tanszékeken kívül viszont több olyan tanszék is van a karon, amelyek az ELTE-n is vannak, mint kommunikáció, pszichológia vagy filozófia, az esetleges átszervezés így párhuzamosságokat generálhat, és ezzel leépítésekhez és szellemi műhelyek, képzések megszüntetéséhez vezethet.

A BME GTK oktatóinak Andor György, a kar dékánja és a pénzügyi tanszék vezetője a múlt héten írta meg egy körlevélben, hogy „különböző felsőoktatás-átszervezési koncepciók részeként felmerült, hogy a BME GTK az állami feladatait a jövőben az ELTE szervezeti keretén belül végezné”. Andor levele szerint nem az egész kar menne át: a GTK-hoz tartozó Idegen Nyelvi Központ, a Testnevelési Központ és a mérnöktanárokat képző Tanárképző Központ továbbra is a BME-n maradna. A GTK többi egységei, vagyis a közgazdaság-tudományi és társadalomtudományi intézet, valamint az üzleti tudományok intézete viszont oktatóstul, sőt épületestül átkerülne az ELTE irányítása alá. 

Elvennék a BME fejőstehenét

Információink szerint a kezdeményezés, hogy a műszaki üzleti képzéseit az ELTE-re kellene áttenni, egyenesen az oktatási kormányzatból indul, az viszont nem egyértelmű, hogy a BME-n ki tárgyalt erről a minisztériummal. Úgy tudjuk, hogy Józsa János rektor arra hivatkozva mozdította el a pozíciójából a GTK dékánját, hogy megingott benne a bizalma, mert késve tájékoztatta arról, hogy beszélt az ELTE vezetésével és a minisztériummal a GTK átszervezéséről. Folyosói pletykák szerint viszont a rektor korábban is tudott arról, hogy vannak ilyen egyeztetések, sőt, olyanok is vannak, akik nem tartják kizártnak, hogy a BME vezetésében is felmerült, hogy meg kellene válni a GTK-tól.

 A Műszaki Egyetem mindenesetre elég sokat veszítene azzal, ha elkerülnének tőle az üzleti képzések. Egyrészt ha ez bekövetkezne, akkor már aligha lenne helytálló, hogy a BME hivatalos neve szerint műszaki és gazdaságtudományi egyetem.

De ezen kívül sok pénzt is vesztene az intézmény, a GTK ugyanis a BME második legtöbb bevételt generáló karja a Villamosmérnöki és Informatikai Kar után. Az egyetem költségvetése szerint a kar 2015-re tervezett bevétele 1,4 milliárd forint volt, 2014-ben pedig 1,8 milliárdot hozott a GTK. Míg a bevételekben csak a második, a képzésből befolyó bevételekben, vagyis a hallgatók tandíjában verhetetlen a GTK:

a kar 524,6 millió forint ilyen bevétellel tervezett tavaly, ötször annyival, mint a második legtöbb tandíjat beszedő kar.

Ez valószínűleg leginkább a drága MBA képzéseknek köszönhető, amire tipikusan már munkából mennek vissza a gyakorló menedzserek, de a többi üzleti képzésre is szívesen befizetnek a diákok. Ez a félmilliárd forint, a kar többi bevételével együtt az átszervezés után az ELTE-t gazdagítaná, ahol állítólag már régebb óta tervezték a jövedelmező üzleti képzések kialakítását. 

Az, hogy a Műszaki Egyetemtől el kellene csatolni a gazdasági szakát, eddig már szinte minden felsőoktatási átalakításnál felmerült, korábban arról is volt szó, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemhez csatolnák, vagy a Corvinus egészét csapnák a BME-hez. Így a GTK dolgozóit nem lepte meg, hogy újra fölmerült a dolog. Hivatalosan viszont sem egyeztetnek a BME átszervezéséről, csak informálisan zajlik az ügy. 

Az átszervezés hírét az Emmi nem erősítette meg, bár nem is tagadta egyértelműen. Palkovics Lászlónak levélben feltett kérdéseinkre az Emmi sajtóosztálya ezt írta: „A 2014-ben elfogadott »Fokozatváltás a felsőoktatásban« című stratégiai anyag pontosan rögzítette, hogy mely intézményi átalakításokat tervezte a kormány az optimálisan működő felsőoktatási rendszer megvalósítása érdekében. Ezek az átalakítások befejeződtek, a fenntartó jelen pillanatban nem tervez további átalakításokat, csak akkor, ha ez a stratégia megvalósításával összefügg. Természetesen intézményi kezdeményezésre a fenntartó megvizsgálja a javasolt kérdéseket, és az intézmények véleményének megismerése után hoz döntést."

Sok lesz a párhuzamosság

Bár üzleti képzése nincs az ELTE-nek, a GTK átszervezése így is potenciálisan sok párhuzamosságot teremt majd, vagyis tanszékek összeolvasztásával, oktatók elbocsátásával járhat. A három leginkább érintett tanszék a BME Közgazdaságtan, Pszichológia, Filozófia és Tudománytörténet, valamint Szociológia és Kommunikáció tanszéke. Igaz, ezek a műhelyek igyekeztek olyan speciális képzéseket és kutatási programokat kialakítani, amelyekkel megkülönböztethetik magukat más hasonló tanszékektől, például az ELTE-től, mégis kérdéses, hogyan érinti majd ezeket a tanszékeket az átszervezés.

BME-s forrásaink szerint már gondolkodnak a GTK-n belül arról, miképpen lehetne megoldani az esetleges átszervezést úgy, hogy a kar intézetei és tanszékei megmaradjanak. Az viszont kérdés, hogyan maradhatnak meg önálló, a GTK többi szervezetével integrált tanszékként ezek a műhelyek. Az ELTE bölcsészkarán már van kommunikáció és filozófia tanszék, a társadalomtudományi karán szociológia intézet, a pszichológia pedig egész kart kapott az ELTE-n belül.

Az érintett tanszékek azért bíznak benne, hogy sikerülhet kevés veszteséggel megoldani az átszervezést. A forrásaink óvatosan optimisták voltak, szerintük alapvetően megoldható lenne, hogy még inkább saját profilt kiépítve megmaradhassanak ezek a tanszékek, de az alkalmazkodás nem lenne könnyű. Az ELTE-s források ennél kevésbé voltak optimisták, szerintük aligha maradhatnának meg a BME-ről áthozott filozófia vagy kommunikáció tanszékek, így ezeknek be kellene olvadniuk a bölcsészkar intézményeibe.

Lázadozik a mostohagyerek?

A történethez hozzá tartozik, hogy a GTK és a Műegyetem vezetése között sok nézeteltérés és konfliktus van, amelyek az átszervezéssel kapcsolatban újra a felszínre törtek. A GTK dékáni tanácsa október 22-én összeállított egy, "A GTK helyzete" című dokumentumot, amelyben hosszasan sorolják azokat a problémákat, amelyeket látnak abban, ahogy a BME a gazdasági kart kezeli, és amelyet kedd délután az Index is megkapott.

A dokumentum szerint a GTK annak ellenére, hogy a BME egyik legsikeresebb, leggyorsabban bővülő és legtöbb bevételt hozó karja, amolyan mostohagyerek az egyetemen belül, amely nem kapja meg azt a tudományos, gazdasági és szervezeti elismerést, amit súlya és teljesítménye alapján megérdemelne. Többek között

  • a GTK-s oktatók háttérbe kerülnek a tudományos elismerésekben,  kitüntetésekben, egyetemi tanári és habilitációs szavazásokban;
  • a karból szinte senkit nem kérnek fel vezetői vagy középvezetői pozíciókba,  igazgatói, bizottsági vezetői funkciókra vagy a rektori kabinetbe;
  • az egyetem nem igazán kommunikálja a kar eredményeit, nem adja meg a műszaki karoknak kijáró elismerést, sőt, negligálják a GTK-t;
  • a kar az egyetem egyik legnagyobb befizetője, a bevételeit viszont úgy osztják szét a többi egység között, ennek előnyeiből viszont nem részesül, ahogy a központilag finanszírozott programokból, kiadásokból sem kap arányosan;
  • ha pedig a kar vezetése ezen a helyzeten változtatni szeretne, a kezdeményezéseit rendre leszavazzák a szenátusban a műszaki karok;
  • a kar vezetőinek megválasztásába pedig beleszól az egyetem vezetése.

Mindezek ellenére a dokumentum azt is leszögezi, hogy a problémáktól függetlenül nem a kar vezetése kezdeményezte azt, hogy a GTK kerüljön át az ELTE-hez. Mindenesetre a dokumentumban azt kéri a dékáni tanács, hogy ha a kar a BME része marad, akkor kezelje ezeket a problémákat. A dokumentum helyenként egy ultimátumnak tűnik, ami persze érdekes abból a szempontból, hogy a kar sorsára a GTK vezetésének formálisan legalábbis kevés beleszólása van. Mindenesetre valószínű, hogy Andor György dékán felfüggesztésének ehhez a szöveghez is köze van.

A cikkünkhöz próbáltuk elérni a két egyetem vezetését és Andor Györgyöt, a BME GTK dékánját, mindeddig azonban a megkeresésünkre nem válaszoltak.