Adóparadicsomot csinálnak Magyarországból

Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor csütörtökön.

A miniszterelnök elmondta, hogy erről a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek. Varga Mihály ezzel kapcsolatban azt állította: az adókulcs csökkentésével

Jelenleg az uniós országok közül Bulgáriában a legalacsonyabb a társasági adó, ott 10 százalék a kulcs a KPMG szerint. Utána a gyakran adóparadicsomként emlegetett Ciprus és Írország következik 12,5 százalékkal, majd Lettország és Litvánia, ahol 15 százalék a kulcs. A többi uniós tagállamban ennél magasabb a társasági adó.

A társasági nyereségadó jelenleg kétkulcsos: 500 millió forintos eredményig 10, felette 19 százalék, vagyis a nagyobb vállalkozásoknak tényleg jelentős lesz az adócsökkentés.

A tartalékból fedeznék

Az ebből származó bevétel az idei költségvetésben 689,9 milliárd forintos előirányzatként szerepel a tavalyi 548,8 milliárddal szemben, szedte össze a Portfolio. Idén az első kilenc hónapban 388,2 milliárd forint folyt be a társasági adóból. A nyáron elfogadott 2017-es büdzsében már 734,7 milliárdos összeggel szerepel a társasági adó, ebből Varga Mihály tájékoztatása szerint 145 milliárd forint fog kiesni a csökkentés miatt, ami egyben azt is jelenti, hogy ennyivel több marad a vállalatok zsebében.

Varga kérdésekre válaszolva elmondta, a kiesés ellenére a költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék elegendő lesz. Ami tehát azt jelenti, hogy 

Orbán azt is közölte, a jövőre várható minimálbér-emeléssel kapcsolatban azt kérte Varga Mihálytól, hogy "menjen el a falig", vagyis olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért, amit a vállalkozók még képesek elviselni. 

Ennek kapcsán Varga Mihály azt is elmondta, a kormányzat le szeretné zárni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokat a héten, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, amelyektől a GDP-növekedés megugrását várja a miniszter.

A nagyoknak segít

A Bisnode Magyarország Kft. üzleti adatszolgáltató kérésünkre kigyűjtötte, hogy  2015-ben 1276 darab olyan vállalat volt Magyarországon, amelynek adózás előtti eredménye meghaladta az 500 millió forintot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar vállalati kör túlnyomó többsége a kulcsváltó határ alatti eredményt tudott csak összehozni. Azaz nagyon kevesen lesznek azok a már itt működő vállalkozások közül, amelyeknek komoly pluszt jelent a mostani lépés.

Az 500 millió fölött teljesítő cégeknek egyébként a teljes adózás előtti eredménye nagyjából 14 ezer milliárd forint a Bisnode adatai szerint. Ha ezt összevetjük az ennél nagyjából 800 milliárddal kisebb adózott eredményükkel, abból az látszik, hogy végső soron ők már messze nem fizetnek most sem 19 százalékos effektív adókulcsot, hanem nagyon sok minden leírhatnak, illetve rengeteg adókedvezményt kapnak.

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője szerint mindenképpen radikális adócsökkentésről van szó, amely bővíti az itthon működő cégek lehetőségeit. Mindazonáltal a lépés alapvetően a nagyvállalkozásoknak, azon belül is a külföldi hátterű cégeknek kedvez, mivel a jelentős adózás előtti eredményt elérő magyarországi társaságok között ezek vannak többségben. Közülük is elsősorban azoknak jelenthez nagyobb támogatást, amelyeknek mostanában jár le a korábban a kormánnyal fix időtávra kialkudott adókedvezményük, és emiatt a jövőbe több taót kellene fizetniük.

Miután az elkövetkezendő két évben a minimálbér és a szakmai bérminimum emelése jelentős többletköltségeket fog okozni a magyarországi cégeknek, Hegedüs Sándor szerint vélhetően részben ezt is hivatott kompenzálni az adócsökkentés. A kis- és középvállalkozások számára viszont nem meghatározó mértékű a kulcscsökkentés. A kkv-szektornál jobban megjelenne a kedvezmény, ha azt a tao helyett a szociális hozzájárulási adókötelezettségnél érvényesítenék – vélte az RSM szakértője.

Kérdés, hogy van-e értelme

Ha esetleg az a kormány célja, hogy az alacsony társasági adóval új vállalatokat csalogasson az országba, a tekintetben is vannak bökkenők. Kérdés, hogy erre mennyi tere van, hiszen a nagyobb beruházásokat hozó multinacionális cégek számára nem feltétlenül a néhány százalékos tao-eltérések jelentik a fő vonzerőt, hanem a külön adómegállapodások és egyéb támogatások. Így például ennél sokkal többet nyom a latba, hogy a magyar kormány amúgy is szereti kitömni a multik zsebeit.

Ennek például ékes példája az Audi: az egyik legnagyobb magyarországi foglalkoztató, amely tényleg jelentős hozzáadott értéket hoz létre nálunk, egyáltalán nem fizet semmit az államkasszába, mivel a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeket leírhatja az adójából. Sőt, nemhogy adót nem fizet, általában még állami támogatásokkal is rendesen megdobják. Ettől persze a magyar gazdaság elég sokat profitál a cég itteni tevékenységéből, tehát a mérleg minden bizonnyal pozitív. Viszont az Audi példája azt is jelzi, hogy önmagában nem a tao-kulcsról szól az, hogy ki jön ide gyártani. 

Persze lehet, hogy nem gyártócégekre vadászik a kormány, hanem klasszikus offshore-helyszínt faragna Magyarországból, tehát azt szeretné, ha egyes multicégek átfolyatnák a pénzüket az országon adóoptimalizálás céljából. Erre már eddig is volt példa, a GE Hungary például tavaly brutálisan nagy társasági adót fizetett, miután a növekedési adóhitel jelentette kedvezmények miatt idehozta bevételeit, és itt adózta le más országokban megtermelt bevételét is.

A nagy magyar cégeknek sem feltétlenül jelent ez jelentős könnyítést, legalábbis így vélekednek a Portfolio.hu elemzői. Szerintük Orbán nagy bejelentése nem oszt, nem szoroz, már ami a nagy magyar cégeket illeti. Ők az OTP, a Magyar Telekom, a Mol és a Richter adatait nézték meg, és ebből az jött ki, hogy nekik nem jelent majd különösebben jelentős könnyítést a lépés. Mindazonáltal azt is írták, hogy az adócsökkentés mindenképpen jelzés, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a magyarországi vállalatok versenyképességének, működési környezetük javítása mellett. Emiatt pedig összességében pozitívan értékelték a bejelentést.

Mi lesz Felcsúttal?

További érdekes kérdés, amelyet a HVG vetett fel, hogy mi lesz a társasági adókedvezmények sorsa a kulcscsökkentés után. A jövő évi költségvetés szerint ezek összege 227 és 257 milliárd közé eshet.

• Az érvényesített adókedvezmények közül a legnagyobb tétel a sportcélú támogatás adókedvezménye, 82-92 milliárd közötti összeggel, azaz ennyi bevételről mond le a költségvetés a látványsportok javára.
• Az előadó-művészeti tevékenység adókedvezménye 23-25 milliárd, tehát ennyi megy például a színházaknak.
• A másik ágon, az adóalap-csökkentő tételek közt a kutatásra, fejlesztésre elszámolt költségek után 67-70 milliárd forint körüli összeget hagy az üzleti szférában. 

Mint ismeretes, az ilyen tao-kedvezményeken keresztül öntik a pénzt a cégek a felcsúti Puskás Akadémiába és a különböző magyar focicsapatokba. Felmerül tehát az adócsökkentés kapcsán, hogy mi lesz ezeknek az összegeknek a sorsa.

Az is kérdés a lap szerint, hogy mi lesz a különadókkal. Ugyanis így az ágazati különadókból és a bankadóból befolyó összeg nagyobb, mint a teljes társaságiadó-bevétel, ami rendkívül torz adórendszert jelent. 

A jövő évi költségvetés a különadókból mintegy 480 milliárd forint bevételt vár. A most életben lévő különadók egyébként

• az energia-ellátókat,
• a közműveket,
• a távközlést,
• a bankokat, biztosítókat és a reklámozókat terhelik.

Ha a gazdaság összes vállalkozása, a nyeresége után, ennél kevesebbet fizet a költségvetésbe, akkor a gazdaság még jobban kettészakad: a megadóztatott szektorokat már-már brutális méretű terhet sújtják, miközben például az ipari, építőipari tevékenység Európa legalacsonyabb kulcsával adózik – írja Farkas Zoltán.

Orbán ragaszkodna a net áfájának csökkentéséhez

A konferencián a miniszterelnök arról is beszélt, arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a "büdzsé elbírja" és van iparpolitikai értelme. Megkérte a konferencián a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a "basic needs" körébe tartoznak. 

Meglepőnek tűnhet a netadót kieszelő kormánytól, de a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökkentik az internetszolgáltatás áfáját Magyarországon, 2018-ban pedig még lejjebb viszik 5 százalékra. Ezt Brüsszel most nem fogadja el, az unióban ugyanis szabályozva van, hogy egy tagállam összesen hány áfakulcsot használhat, és hogy milyen területeken lehet eltérni az általános áfakulcstól.