Bence
10 °C
25 °C

A haverok megúszhatják a plakátadót

BSZ 7351
2016.12.07. 10:34

Október elején még úgy nézett ki, hogy a kormány teljesen be akarja tiltani a köztéri reklámozást, vagyis – pár héttel az egész országot beborító menekültellenes plakátkampány után – le akarja szereltetni az összes óriásplakátot. Miután megszereztük az erről szóló javaslatot, Lázár János is beismerte, hogy a kormány fontolóra vette az ötletet, hogy teljesen plakátmentesíti az országot.

Most viszont úgy néz ki, hogy mégsem aggódik annyira a kormány a vizuális környezetszennyezés miatt, így ahelyett, hogy teljesen elvennék a köztéri hirdetéssel foglalkozó cégek kenyerét, csak nagyon megadóztatják őket. Pontosabban megteremtik a lehetőséget, hogy az önkormányzatok nagyon megadóztassák őket, ha akarják. Ez szerepel ugyanis abban a törvényjavaslatban, amit hétfőn nyújtott be a parlamentnek a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

Az adóztatással a kormány elérheti mindazt, amit a tiltással akarhatott, és még az önkormányzatok plakátproblémáin is segíthet valamennyit. A piac szereplői szerint persze ez sem sokkal jobb, mint ha betiltanák az egész plakátolást.

Mi is van a törvényben?

Az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott „egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról” című salátatörvény több, a kormánynak éppen nagyon fontos dologról is rendelkezik, többek között ebben tennék törvénnyé 

  • a társasági adó 10 és 19 százalékosról 9 százalékosra vágását ;
  • ezzel párhuzamosan azt is, hogy Magyarország tuti nem adóparadicsom (mert mostantól csak a 9 százalékosnál kevesebb taót szedő országokat tekintjük adóparadicsomnak a 10 százaléknál kevesebbet szedők helyett);
  • ebben szerepel a minimálbér és a garantált bérminimum emelése;
  • és az ezért cserébe járó járulékcsökkentés;
  • és még pár dolog, például a szociális és egészségügyi hozzájárulás csökkentése.

Valamint az is ebben a csomagban szerepel, rögtön a második pontban, hogy a jövőben „adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó".

A rövid, szűk egyoldalas törvénymódosítási javaslat alapján a reklámhordozók, vagyis hirdetőoszlopok, utcabútorok és óriásplakát-tartók tulajdonosainak

a reklám négyzetmétere után évente akár 12 000 forint adót kellene fizetniük.

Azt, hogy kivetik-e ezt az adót, és 0 és 12 000 forint között pontosan mennyit akarnak beszedni, az önkormányzatokra hagyja a törvény. Mindez pedig 2018. január 1-től lenne érvényes, vagyis azután a reklámhordozó után kellene fizetni, ami 2018 első napján kint van, a cégeknek és önkormányzatoknak pedig lenne egy ideje felkészülni a változásra.

Nem levágni, kivéreztetni

Ahogy a köztéri reklámszakmát ismerő forrásaink utánaszámoltak, ez azt jelenti, hogy egy óriásplakát után – ami általában nagyjából 12 négyzetméteres – havonta 12 000 forintot, vagyis évente 144 000 forintot kellene fizetni annak az önkormányzatnak, amelyik a maximálisan kiszabható adót akarja bevezetni. Márpedig arra lehet számítani, hogy a legtöbb város bizony a maximálisan kiszabható 12 ezer forint/négyzetméter/év adót írja majd a helyi rendeletbe. Ez azt jelentené, hogy 

egy óriásplakáton megkereshető bevétel majdnem felét elvinné az adó

Egy óriásplakátot a kisebb plakátos cégek havi 25, a nagyobbak 30 ezer forint körüli összegért tudnak kiadni. Ebből

  • 9-10 ezer forint elmegy bérleti díjra, amit a plakátcég a közterületen álló óriásplakátoknál az önkormányzatnak, magánterületen az ingatlantulajdonosnak fizet;
  • nagyjából 3 ezer forintba kerül maga a kihelyezés;
  • így egyéb költségek után marad úgy 7-8 ezer forint profit.

Ha ehhez még hozzáadjuk a 12 ezer forintos adót, akkor egy eladott plakát után pont nem marad semmi nyereségük a kisebb plakátos cégeknek a jelenlegi árak szerint. Ez azt jelenti, hogy a cégek le fogják szerelni a rosszabb minőségű, rosszabb helyen lévő, kevesebb pénzt hozó plakátjaikat, vagyis lesz egyfajta ritkulás a piacon, és talán csökken a „vizuális környezetszennyezés”.

Emellett a plakátpiac megpróbálhat árat emelni, ami a forrásaink szerint nem is lehet lehetetlen, mert a rosszabb plakátok leszerelésével csökken és javul a kínálat. Annyit viszont biztosan nem tudnak majd emelni, hogy ugyanannyit keressenek egy plakáton, mint most. 

A lépés a kisebb cégeket rosszabbul érinti, mert ezek a szereplők tipikusan csak óriásplakátokkal foglalkoznak, míg a nagyobb cégek, mint a JCDecaux vagy a Publimont az óriásplakátok mellett citylight plakátokkal, járműreklámmal és hasonlókkal is foglalkoznak.

Mivel négyzetméterre számolják az adót, ezért a kisebb citylight plakátok (a busz- és villamosmegállókban lévő, megvilágított reklámok), hirdetőoszlopok és hasonlók után arányosan kevesebbet kell fizetni, a buszokra és villamosokra tett hirdetésekre pedig nem is vonatkozik az adó. Persze a nagyobb cégeknek sokkal több óriásplakátjuk is van, így ezeknek a vállalatoknak is rengeteg adót kellene fizetniük. Hogy ez pontosan  mekkora károkat okoz majd, azt egyelőre még számolják. 

A legjobban az olyan kültéri reklámokkal foglalkozó cégek járhatnak, amelyeknek nincs állandó helyük, vagy amiket le lehet szerelni. Ilyenek az épületekre kifeszített molinók, amiknek a reklámhordozója az épület, vagy a villanypóznákról lelógó kandeláberhirdetések, amelyeket egyszerűen le lehet szerelni január elsejére, így azok után nem kell adót fizetni. Ez utóbbiakkal amúgy egy cég foglalkozik csak, az Esma, ami a kormánnyal nagyon jó viszonyban lévő Garancsi István tulajdonában van, így ő kapott egy kis kibúvót az adó alól. 

Azért annak is fáj, akinek akarják

Hogy mi lehet a kormány célja az adóztatással, az rejtély, mert a tiltásnál kitalált városképvédelmi célt csak közvetetten és előre nem látható minőségben éri el. A rejtett célok között persze szerepelhet mindaz, amit a tiltással is el akarhatott érni a kormány.

Az adó eléggé belemar majd Simicska Lajos köztéri érdekeltségei, a Publimont, a Mahír és a Simicskához közel álló Fonyó Károly résztulajdonában lévő Euro-Awk Kft.  bevételeibe, amelyeket már így is megtépázott, hogy az elmúlt évben nem kaptak állami hirdetéseket. A hat legnagyobb magyarországi kültéri reklámcégből három is Simicska érdekköréhez tartozik, és ahogy a fenti ábrán látszik, a Publimontot leszámítva mindegyik elég veszteséges már így, az extra adó nélkül is. Ezeknek a cégeknek az árbevétele ráadásul 2014-ről 2015-re minimum a felére esett vissza. 

Amikor fölmerült a plakáttilalom, azt írtuk: az egyik lehetséges cél az lehet, hogy a tilalommal értéktelenné tegyenek pár plakátcéget, amelyeket így kormányközeli érdekkörök olcsón megvehetnek. Ez a megsarcolásnál is ugyanúgy megmarad mint lehetőség: mivel több plakátcég a bedőlés közelébe kerülhet, így azokat olcsóbban vehetik majd meg a kormánybarát befektetők. Egy kis extra politikai előny pedig az, hogy a 2018 elején életbe lépő törvény pont a választási kampányra érik majd be, vagyis az ellenzéki pártoknak kevesebb és drágább plakátok maradnak a kampányra.

És az önkormányzatok problémáját is megoldja, amelyek önkormányzati forrásaink szerint sokszor nehezen tudják beszedni a plakátok után a közterület-használati illetéket, és nem nagyon tudnak mit kezdeni az illegálisan kihelyezett plakátokkal. Az adót viszont egyszerűbb lesz beszedni, mint a közterületi díjat, ráadásul az adó a magánterületen lévő plakátok után is jár, így plusz bevételt hoz az önkormányzatoknak. 

A lépés ellen pedig nagyon lobbizni sem tud a reklámszakma, mert a tao- és járulékcsökkentés és béremelés közé becsomagolva a törvényjavaslatot valószínűleg napokon belül meg is szavazza a parlament. A Reklámszövetség azért biztos, ami biztos, tiltakozik a lépés ellen. A szövetség kedden közleményt adott ki, szerintük

az adó akár 60 százalékos áremelkedést is jelenthet a közterületi reklámpiacon.

A közterületi reklámeszközök nagyságának és számának ismeretében ez a szabályozás 4-6 milliárd Ft adóterhet róhat a piacra, ami ellehetetlenítené a közterületi reklámpiacot. Ráadásul a cégek a plakátok után már most is fizetnek egy különadót reklámadó formájában, erre jönne rá még egy különadó a kormány javaslata szerint, ami a piaci szereplők szerint elfogadhatatlan.