Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

A sztrájk vajon mi?

2016.12.11. 08:01

Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt. A tendencia mögött - a vállalatoknál az érdekképviseleti jelenlét csökkenése mellett - a szakszervezetek szerint a sztrájktörvény számukra hátrányos megváltoztatása áll, de az is hozzájárul, hogy gyakran már a sztrájkbizottság megalakítása is eredményre vezet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványának összesítése szerint a legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006-ban volt 24 ezer résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, azonban 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel – írja az MTI.

A 2014-es felmérésekben mindössze 12 500-an mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a sztrájkok, de különösen a figyelmeztető sztrájkok - az erős szakszervezeti jelenléttől nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint a nemzetgazdaság más területein.

Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a munkahelyeken. Míg az első, 2001. évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, addig 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag.

Buday Pálné, a mintegy 15 ezer kiskereskedelmi munkavállalót képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke az MTI-nek azt mondta, a kereskedelmi ágazatban nem jellemző a sztrájk. László Zoltán, a mintegy 40 ezer taggal rendelkező, 800 ezer embert képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta az MTI-nek, hogy a szakszervezet az elmúlt egy évben 11 sztrájkbizottság alakításában és sztrájk szervezésében vett részt. Egy kivételével mindegyik a kollektív szerződéses bértárgyalásokhoz kapcsolódott, és mind eredményesen zárult.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) által idén kiadott, a sztrájkjogról szóló könyv szerint a mostani szabályozás hiányos, nem felel meg a nemzetközi normáknak.

A sztrájkjogi előírások túlzottan általánosak, így széles körű bírói mérlegelést tesznek lehetővé, bizonytalan helyzetet eredményezve mindenki számára – írták. A sztrájk gyakorlásának szigorítása, különösen az elégséges szolgáltatás elmaradásának jogellenességgel való fenyegetése és a visszaélésszerű sztrájk fogalmának meghonosítása azt érte el, hogy mind kevesebben veszik igénybe a munkabeszüntetés lehetőségét. Ez felveti a sztrájkot pótló, egyébként kerülendő alternatív tiltakozási megoldások - például a minden szabály pontos betartása nyomán kialakuló lassító sztrájk - elterjedésének veszélyét a szövetség szerint.