Gyöngyi
9 °C
9 °C

Jobban keresünk, mégis szenvedünk

Ez történt a gazdaságban az év 49. hetében

2016.12.11. 19:05
Hosszas kavarás után úgy tűnik, hogy mégis a postások viszik ki a 10 ezer forintos állami karácsonyi ajándékot a nyugdíjasoknak, a kérdés csak az, hogy bírják-e majd a terhelést a munkaerőhiány ellenére. Nőnek a bérek, a szakszervezetek bátrabban sztrájkolnak, és az állami cégeknél is jön a fizetésemelés, de közben elfogy a magyar középosztály. Elfogadták az új adócsomagot, de azt pletykálják, hogy Tállai András távozhat a NAV éléről. Az állam bevásárolta magát az áramszektorba, de Tiborcznak és Garancsinak is jól ment az üzlet a múlt héten. Összeszedtük, mi volt a gazdaságban múlt héten.

Orbán Viktor múlt héten jelentette be, hogy minden nyugdíjas 10 000 forintos karácsonyi ajándékot kap a kormánytól Erzsébet-utalványban. A bejelentés után úgy volt, hogy a pénzt a kormányhivatalnokoknak személyesen kell eljuttatniuk az ország 2,7 millió nyugdíjasához. Erről a héten aztán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már azt mondta, hogy mégsem így lesz, annak ellenére, hogy a kormányhivatalok feladatai közé igazán befért volna az ajándék kikézbesítése.

A Posta darabonként 400 forintért fogja szállítani az utalványokat. De nem csak a kiszállítás jelenthet problémát a kormány nagy karácsonyi Erzsébet-utalvány-osztásában, hanem az is, hogy a hatályos szabályok alapján adóköteles lehet a nyugdíjasoknak nyújtott juttatás. Nem csak a nyugdíjasoknak jár egyébként a karácsonyi Erzsébet-utalvány, itt a lista, hogy milyen állami transzferekre jogosultak kapnak ajándékot.

Ez viszont így nem biztos, hogy  egyszerű menet lesz, ugyanis az Indexhez eljutott beszámolók alapján a csomagküldési rendszer és a sima levélkézbesítés is nehézkesen megy a Postánál az elosztóközpontban kialakult munkaerőhiány miatt. A Posta szerint viszont csak a szokásos decemberi forgalomnövekedés miatt van egy kis felfordulás, amit amúgy gond nélkül kezelnek.

Nőnek a bérek, több a sztrájk

A héten kiderült, hogy megérte a Mercedes-gyár dolgozóinak sztrájkolni, ugyanis megegyezett a szakszervezet a céggel, így a következő két évben húsz százalékkal emelik a cégnél dolgozók béreit. De úgy tűnik, hogy mostanában bátrabbak a szakszervezetek, ugyanis nemrég bírósághoz fordult sztrájkkérelmével a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat szakszervezete is.

Állítólag jövőre egyenlő mértékben fogják emelni a béreket az összes állami cégnél, de azt még nem tudni, hogy mennyivel. A GKI viszont csinált egy felmérést, amiből az derült ki, hogy nagyjából 8 százalék körüli átlagos béremelés várható a versenyszférában.

A héten két érdekes munkaerőhiánnyal összefüggő jelenségről is írtunk bővebben: egyrészt térképeken szedtük össze, hogy különböző kivándorlás által érintett iparágakban milyen regionális eltérések vannak a bérekben, másrészt pedig arról is írtunk, hogy a magyar dolgozók egyre többet vannak betegszabadságon, kétszer-háromszor annyit, mint pár évvel ezelőtt. 

Elfogadták az adócsomagot, Tállai távozhat

Az NGM hétfőn benyújtotta a társasági adót és a szochót is csökkentő adócsomagot, amelyben számos apróságot és újdonságot is elrejtettek. Az adócsomag alapján a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 22 százalékra csökken, a tao pedig 9 százalékos lesz.

Az is fontos, hogy módosul a helyi adókról szóló törvény: a kültéri plakátok után adót szedhetnek a települések. A javaslat szerint az önkormányzat évente akár 12 ezer forintot is kivethet négyzetméterenként a plakátra, de akár el is tekinthet az adó beszedésétől, ha úgy gondolja. Arról is törvény hoztunk ezzel egyébként, hogy nem vagyunk adóparadicsom.

És bár részben a NAV áldásos tevékenységének tudják be, hogy visszaesett az utóbbi időszakban az országban a cigarettacsempészet, azt pletykálják, hogy januárban távoznia kell a NAV vezetői posztjáról Tállai András államtitkárnak.

Megveszi az állam a Démászt

Kedden arról adtunk hírt, hogy ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megveszi az EDF Démászt, aminek eddig a francia hátterű EDF International volt a tulajdonosa. A tranzakció 775 ezer lakossági- és versenypiaci fogyasztót érint, az viszont nem derült ki, hogy mennyiért veszi meg az állami közműszolgáltató a céget.

Az állam alkuerejét növelhette a cég felvásárlásakor, hogy az elosztócégeket a szabályozáson keresztül egy ideje sakkban tartja, és az Európai Bizottság rosszallása ellenére továbbra is fenntartaná  az egyébként uniós irányelvvel összeegyeztethetetlen helyzetet.

Az EU-nak egyebek mellett például azzal van baja, hogy az elosztócégek költségeit az Energiahivatal elég önkényesen állapíthatja meg, és a cégeknek még csak rendes jogorvoslatra sincs lehetőségük, emellett nem engedik nekik, hogy bizonyos költségeket az árakba építsenek, nem háríthatják át a rájuk kivetett különadókat sem.

Egy csütörtökön megjelent uniós felszólítás alapján most két hónapja van Magyarországnak, hogy összehangolja a szabályozását az uniós irányelvekkel. Orbánék ezzel párhuzamosan megint egy brüsszeli árnyékkal kezdtek el verekedni,  Németh Szilárd rezsibiztos "a rezsicsökkentés védelmében" adott be törvénymódosító javaslatot, de olyan formában egyáltalán nincs szó arról, hogy Brüsszel támadná a rezsicsökkentést, ahogy Németh Szilárd azt igyekszik beállítani. Erről itt írtunk részletesebben.

Ha a rezsi nem is lesz több, most úgy néz ki, hogy a tankolásért többet kell majd fizetni, miután tucatnyi OPEC-en kívüli ország csatlakozott a nemzetközi olajkartell kitermeléscsökkentési megállapodásához, úgyhogy végleg összeállt  a nemrég bejelentett nagy paktum, aminek az a célja, hogy felnyomják az olaj világpiaci árát. A drágulás hatását el lehetne kerülni például elektromos autók használatával, amit a magyar állam támogat is, de egyelőre úgy néz ki, hogy idén még  nem az elektromos autó lesz a slágerajándék karácsonykor.

Tiborcznak és Garancsinak is jó hete volt

A héten először az derült ki, hogy milliárdos állami hitelekből luxusszállóvá fejleszthet egy nagy értékű ingatlant Budapest belvárosában egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, illetve a kormány sztármenedzsereként is emlegetett Szivek Norberthez köthető cégcsoport.

Csütörtökön aztán arról írtunk, hogy Visegrádnál épülő, félkész luxusszállodát szerzett meg egy szintén Tiborcz István köreihez köthető cég. A BDPST Zrt. korábban egy Dorottya utcai ingatlan, és más értékes épületek megvásárlásával került be a hírekbe, és gyanítható, hogy valami köze van a miniszterelnök vejéhez, mert bár hivatalosan nincs hozzá köze, a cégalapítási eljárással járó díjat Tiborcz fizette be. Mikor a miniszterelnök vejét a Hír TV erről kérdezte, meglehetősen idegesen reagált .

De nem csak Tiborcznak volt jó hete a kormány körül gyakran feltűnő üzletemberek közül, hiszen Garancsi István 120 méteres, Kopaszi-gátnál felhúzni tervezett felhőkarcolója is zöld utat kapott annak ellenére, hogy korábban a fővárosi városfejlesztési bizottság nemet mondott a magasház tervére.

Nem lett pánik az olasz népszavazás miatt

Erről írtunk részletesebben a héten

Hét közben még nem lehetett tudni, ki lesz Olaszország kormányfője, miután az előző miniszterelnök, Matteo Renzi lemondott a népszavazás bukása után. Aztán vasárnapra kiderült, Paolo Gentiloni olasz külügyminisztert kérte fel vasárnap Sergio Mattarella államfő az új kormány megalakítására.

Mario Draghi biztos benne, hogy az új olasz kormány stabilizálni fogja az ország bankrendszerét. A népszavazás utáni kisebb piaci felfordulásnak eddig úgy tűnik, hogy egy komolyabb áldozata lett volna, mégpedig a már a népszavazás előtt is csőd szélén táncoló Banca Monte dei Paschi di Siena (MPS).

Most úgy néz ki, hogy a bankot meg fogja menteni az állam, ami miatt egész jó hangulat uralkodott a piacokon ahhoz képest, hogy a népszavazás előtt sokan attól féltek, hogy a referendum után káosz alakul ki, amitől az olasz bankok sorra bedőlnek, és ez az eurózónát is veszélybe sodorja. Az elmúlt pár napok alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a nagy pánik elmaradt.

Erről se maradjon le