Fordulat a devizahitelek ügyében: 10 milliárd forint visszajár a bankoknak

A Kúria új eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a bankok végtörlesztési kartellgyanújának ügyében, és hatályon kívül helyezte a hivatalnak tizenegy bankra csaknem tízmilliárd forint bírságot kiszabó korábbi határozatát. A döntés az ügyfeleket nem érinti, csak a GVH és a bankok viszonyába nyúl bele.

Rogán Antal indította

Az ügy előzménye, hogy három évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Rogán Antal kezdeményezésére a valaha volt legnagyobb, 9,488 milliárd forint bírságot szabta ki tizenegy pénzintézetre. Állításuk szerint a bankok összefogtak, hogy közös erővel korlátozzák a végtörlesztést. Hogy egészen pontosan hogyan, arról itt írtunk részletesen.

Rogán Antal akkor a GVH döntése után az Indexnek elmondta, nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és a versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. De szerinte "a kartellezés felett nem lehet szemet hunyni, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét annak, hogy éljen a végtörlesztéssel."

A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek voltak, amelyek abból adódtak, hogy a bankok bevételei között is jelentős különbségek vannak, illetve az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt. Így oszlott meg a bírság:

• Budapest Bank: 283 500 000 Ft
• CIB Bank.: 835 400 000 Ft
• Citibank: 800 000 Ft
• Erste Bank: 1 725 700 000 Ft
• K&H: 983 300 000 Ft
• Takarékbank: 1 000 000 Ft
• MKB: 783 000 000 Ft
• OTP: 3 922 400 000 Ft
• Raiffeisen: 583 600 000 Ft
• UCB Ingatlanhitel Zrt.: 63 200 000 Ft
• UniCredit: 306 300 000 Ft

Vissza kell fizetni

Csakhogy most a Kúria új eljárásra kötelezte a GVH-t. Szerintük ugyanis bár az megállapítható, hogy magas szintű banki döntéshozók találkoztak, de nem állítható, hogy emiatt az egyeztetés miatt ne lett volna aztán verseny közöttük. A Kúria összességében megalapozottnak találta a bírság alapjául szolgáló jogsértést, a bírságösszeg miatt kötelezte a GVH-t új eljárás lefolytatására.

Az MTI beszámolója szerint egyebek mellett azért, mert komoly gondok voltak a bírósági eljárásoknál, például elmaradt a hasonló ügyekben elég alapvető, releváns szakértői vélemény a piacmeghatározásban, ami nélkül pedig elég nehéz komolyan vehető következtetésekre jutni. Az új eljárásban ezt is pótolni kell.

A 2011. november 23-án indult eljárásban a GVH azt állapította meg, hogy a pénzintézetek 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, nem kínáltak elég sok hitelkiváltó hitelet, és még üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

Az érintett bankok a 2013-as ítélet után bírósághoz fordultak, tagadták, hogy elkövették volna azt, amivel Rogánék vádolták őket, és sokallták a bírság összegét is. Mostanra jutott el az ügy a Kúria határozatáig, de ez még csak részleges győzelem a bankoknak, egyelőre annyit értek el, hogy új eljárás lesz, aminek a vége aztán még bármi lehet.