Vendel
6 °C
21 °C

A magyarok tizede nem kap ajándékot

GettyImages-630290114
2016.12.27. 12:14
A magyarok ötöde mindössze ötezer forintot költött idén karácsonyi ajándékokra, hét százalék viszont még hetvenezer forintnál is többet. Tavaly körülbelül háromszázezer ember vitte vissza az ajándékát a boltba, és ami még ennél is meglepőbb, a magyaroknak közel tizede, tehát körülbelül kilencszázezer ember az Index megrendelésére a Závecz Research által készített kutatásban azt mondta, hogy egyáltalán nem kapott ajándékot.

Vége van a karácsonynak, annak az ünnepnek, amikor Magyarországon a legtöbb ajándék cserél gazdát. Idén a Závecz Research az Index megbízásából december közepén készített országos reprezentatív közvélemény-kutatást, amiből kiderült, hogy a legtöbben 10-25 ezer forintot költöttek ajándékra.

Leginkább az iskolázottság – és ebből fakadóan a magasabb jövedelmi helyzet – határozta meg, hogy mennyire lehettek bőkezűek az emberek karácsonykor. A vizsgálatból az derült ki, hogy minél magasabb képzettségű valaki, annál többet szán ajándékra. Egy példával illusztrálva: a legfeljebb alapfokú képzettségűek körében 12, a szakmunkásoknál 15, az érettségizettek között 21, a diplomások csoportjában 27 százalék költ 40 ezer forintnál többet.

Honnan tudjuk?

A felmérés 1000 fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. Az Indexen rendszeresen jelennek meg saját közvélemény-kutatások a Závecz Research jóvoltából.

A karácsonyi ajándékvásárlás jobban megterheli a férfiak, a 40 év alattiak, valamint a fővárosiak pénztárcáját. A férfiak tíz, a nőknek csak öt százaléka költött nagyon sok pénzt, több mint hetvenezer forintot ajándékra.

Viszont megdöbbentően magas (9%) azoknak az aránya, akik a kutatás során jelezték, tavaly nem kaptak karácsonyi ajándékot.

Különösen az idős emberek körében jellemzőek az ajándék nélküli szentesték,

minden hetedik 60 év feletti erről számolt be, de az alacsony képzettségűek, a nők és a fővárosiak körében is viszonylag sokan (11-13 százaléknyian) szembesítettek bennünket ezzel a ténnyel. „Az ünnepi ajándékozásról készült felmérés váratlanul felhívta a figyelmünket egy fontos társadalom-lélektani problémára, a társas kapcsolatok hiányára, az elmagányosodásra” – fogalmazott Závecz Tibor, a kutatás vezetője.

Indul a cserebere

Azt még nem lehet tudni, hogy idén hány ajándék kerül vissza a boltokba, de tavaly az emberek négy százaléka visszavitte és becserélte valami másra a kapott karácsonyi ajándékot. „Ez az arány egészen kicsi, de ha a mögötte lévő számosságot – 300 ezer főt – tekintjük, akkor nem mondhatjuk szórványos ünnepek utáni elfoglaltságnak. Minden társadalmi rétegben azonos arányban szánják rá magukat az emberek az ajándékcserére, ugyanúgy jelen van a városokban, mint a falvakban, fiatalok és idősek, alacsony és magas státuszúak, férfiak és nők körében” – mondja Závecz. Az emberek nagy többsége, nyolctizede maradéktalanul elégedett volt az ajándékával, ezzel indokolta meg, hogy miért nem vitte vissza valamelyiket a boltba. 

A kapott karácsonyi ajándékok visszavitelének alapvető oka a ruházati termékek nem megfelelő mérete, de viszonylag gyakran valamilyen műszaki problémát is említettek a válaszolók. Biztosan nem mindenkinek tetszik minden ajándék, de emiatt elég kevesen indultak el a boltokba, hogy kicseréljék azokat.

Na de mit lehet visszavinni?

A kényelmetlen cipők, a már meglévő könyvek, ronda pulóverek, lejárt szavatosságú bonbonok, hibás elektronikai eszközök áramlanak ilyenkor vissza a boltokba, de persze a visszavételnek megvannak a szigorú feltételei, ezekről részletesen ír a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapja. Ezek a lényeges pontok:

  • Ha online vásárolt ajándékról van szó, a rendszer rugalmas: a vásárló 14 napon belül elállhat a vásárlástól, és visszakérheti a vételárat, ha visszaküldi a terméket.
  • Viszont ha a vásárló üzletben vette az ajándékot, és az ajándéknak nincs hibája, csak egyszerűen valamiért nem kell, akkor a hatályos jogszabályok szerint az eladó bolt még blokk ellenében sem köteles engedélyezni a cserét, a levásárlást vagy a pénzvisszafizetést. Viszont a boltok jelentős hányada rendszerint mégis úgy dönt, hogy ezt megteszi, de jó tudni, hogy nem köteles rá.
  • A jótállással rendelkező tartós fogyasztási cikkek esetében hibás termék esetén a minőségi kifogásunkat három munkanapon belül jelezni kell, és akkor a kereskedő köteles kicserélni (a három munkanap szempontjából nem az számít, hogy valaki mikor kapta az ajándékot, hanem az az időpont az irányadó, amikor vásárolták).
  • Amennyiben hibás a termék, a legtisztább helyzet az, ha megvan a szóban forgó ajándék blokkja, ugyanis Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint a kereskedőnek tehát akkor kötelező foglalkoznia a vásárló minőségi kifogásával, ha az valamilyen dokumentummal (eredeti blokk, számla, elektronikus nyugta, számla) tudja igazolni azt, hogy a szóban forgó terméket a kereskedőtől vette. Ha nincsen, de mondjuk van jótállás rá, akkor az a számla nélkül is érvényesíthető. Amennyiben a termék gyártási hibás, a fogyasztó szavatossági jogai keretében elsősorban javítást vagy cserét kérhet (kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne).