Én, kutatásvezető? Nem is hallottam a projektről!

2017.01.10. 16:17 Módosítva: 2017.01.11. 11:43

Tudtuk nélkül írhatta rá a kutatók neveit az MNB-alapítványhoz benyújtott pályázatra a John Henry Newman központos áldoktor. A PADA-hoz benyújtott, argentin adósságkezelés Magyarország számára érdekes tanulságairól szóló kutatási terven öt ember neve szerepel, ebből egy a félresikerült projektről szóló cikkünk megjelenése után jelezte az Indexnek:

nem is hallott a kutatásról, és nem járult hozzá, hogy kutatásvezetőként tüntessék fel a pályázaton.

Előfordulhat, hogy a teljes szakértőként feltüntetett gárda nem a botrányok kirobbanása után távozott, hanem eleve nem is tudtak róla, hogy részük lenne a projektben.

Az „Argentin szuverén adósság kezelésének alternatív módszertana és annak tanulságai a magyar párhuzamok tükrében” címen leadott pályázati anyagon (amely végül „Monetáris politikai innovációk” néven valósult meg, és nem igazán teljesíti be az eredetileg meghatározott célokat) eredetileg öt ember neve szerepel:

  • Lentner Csaba (közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára),
  • Galló Béla (politológus),
  • Zsebők Csaba (történész),
  • Suha György (eredetileg geofizikus, afrikai diplomáciában szakértő miniszteri biztos),
  • és Kertész-Bakos Ferenc, aki magát szokás szerint doktorként tüntette fel mind a pályázati anyagon, mind az elkészült tanulmányon bármiféle alap nélkül.

Monetáris politikai innovációk szerzői között viszont közülük már csak Suha és Kertész-Bakos nevét találjuk meg, a többieknek nyoma sincs – a pályázati anyagot a rendelkezésünkre bocsátó Pétervári Zsolt úgy tudta, ők azért távoztak, mert a jövőegyetem és Kertész-Bakos körül elkezdett fogyni a levegő. 

Az alibi projektzárási kísérletet tárgyaló cikkünk után azonban Lentner Csaba levélben jelezte, hogy soha nem volt kutatásvezetője a projektnek, "így idő előtt sem tudott távozni". A kutatásvezető a pályázati anyag szerint egyébként összesen 2,5 millió forintos fizetést vett volna fel. Mint Lentner írta, meg sem kérdezték őt a részvételről, és nem is tudott a kutatásról.

Ha ez tényleg így van, úgy előfordulhat, hogy Lentnert azért választotta Kertész-Bakos, mert a közgazdász Matolcsy György jegybankelnök egyik legnagyobb élő tisztelőjeként ismert. Ő mondta többek között azt a tavalyi év egyik legszórakoztatóbb interjújában, hogy Matolcsynak előbb-utóbb "szobrot kellene állítani", illetve hogy a jegybankelnök "fejében levő szellemi muníció mozgatja a GDP-t".  

Lentner jelzése után megkérdeztük a pályázatban szereplő másik két kutatót, a kutatóként 1,5 milliós javadalmazással feltüntetett Zsebők Csabát és a tudományos főtanácsadóként 2 milliós fizetéssel megjelölt Galló Bélát, ők tudtak-e róla, hogy benne lennének a projektben. Galló és Zsebők válaszukban közölték, ők sem tudtak róla, hogy a nevükkel adták be a pályázatot. "Később ugyan értesítettek, ám a megtisztelő felkérésre nemet mondtam, főként azért, mert a témához nem értek", írta Zsebők Csaba, Galló Béla pedig közölte, hogy cikkünkből értesült először a pályázat létezéséről.