Antal, Antónia
-7 °C
0 °C

Sharing economy: lehet tiltani, de minek

000 IE3JM
2017.01.11. 07:19
Mindenhonnan az folyik, hogy a mobilappos, megosztásra épülő cégek jelentik a gazdaság jövőjét, ami egyesek szerint a munkavállalói jogok leépülését, az egyenlőtlenségek növekedését, és az emberek elidegenedését hozza el, mások szerint viszont megmenti a bolygót, miközben munkahelyeket teremt és korábban soha nem látott hatékonyságot eredményez. Dr. Yusaf H. Akbar, a CEU Üzleti Kar Stratégia tanszékének adjunktusa kevéssé aggódik, de azért lát néhány kockázatot. Többek között ezekről beszélgettünk vele.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb slágere a gazdasági sajtóban a sharing economy, tehát az olyan internetre és okostelefonos alkalmazásokra épülő gazdasági tevékenység, amin keresztül az emberek olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, amiket korábban inkább megvettek. Hasonló alapon működött a Magyarországról kiűzött Uber, de ilyen például a turisztikai célú lakáskiadást leegyszerűsítő Airbnb, vagy akár az internetes ételrendelő oldalak is.

A valamilyen módon megosztásra épülő új üzleti megoldásokat persze hatalmas felhajtás övezte, egyesek akár már odáig is elmerészkedtek, hogy egy teljesen új, a kapitalizmust leváltó gazdasági rendszer alapját látták az ilyen megoldásokban, de még azok is a klímaváltozás és a túlnépesedés okozta bajok elleni fegyverről kezdtek beszélni, akik kevésbé radikális változásokat láttak a dologban. 

Mások szerint viszont pont arról van inkább szó, hogy a mindenféle munkavállalót védő szabályoktól mentes vadkapitalizmust hozza vissza ez a gazdaságszervezési forma, ami ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csökkenti a környezeti szempontból fenntarthatatlan mértékű fogyasztást. De nem csak környezeti és munkavállalói szempontból kritizálták a sharing economy-t.

Olyanok is vannak, akik attól tartanak, hogy mivel ez a gazdaságszervezési mód belép egy csomó területre, amit korábban szívességként csináltunk meg – például úgy, ha appon keresztül, pénzért kérjük kölcsön a szomszéd fűnyíróját, amit korábban ingyen is odaadott volna. Ez pedig hosszú távon egy atomizált társadalom megvalósulásához vezet, ahol a családi ebéd helyett mindenki inkább a kedvenc éttermében eszik a barátaival, és ahol a szülők inkább tanárt hívnak a gyerekhez, ahelyett hogy maguk segítenének a lecke megírásában.

Nem tartozik az emiatt aggódók körébe viszont Dr. Yusaf H. Akbar, a CEU Üzleti Kar Stratégia tanszékének adjunktusa, akivel a friss, közösségi gazdaságról szóló kutatása kapcsán beszélgettünk. Akbar szerint a közösségi gazdaság megjelenése inkább megkönnyíti azt, hogy az emberek szívességeket tegyenek egymásnak: erre azt a példát hozza, mikor egy alkalmazáson keresztül látjuk, hogy a szomszéd akár ingyen is kölcsönadja a fúrógépét, ha épp erre van szükségünk, akkor nem fogunk elmenni a legközelebbi barkácsboltba, hogy vegyünk egyet magunknak.

A bunkóság nem kifizetődő

Az atomizált társadalmat vizionálók másik felvetése, hogy míg korábban megérte kedvesnek a taxisofőrrel, a pincérrel vagy akár az egyetemi tanárunkkal. Ehhez képest a közösségi gazdaság munkaerőpiacán, ahol az emberek alapvetően nem cégeknek, hanem szabadúszóként dolgoznak, olyan gyorsan változik, hogy épp ki tanít minket, ki szolgál ki az étteremben, vagy visz el minket egyik helyről a másikra, hogy már nem is igazán éri meg hosszú távú emberi kapcsolatokban gondolkodni, ezért a kedvesség kevésbé kifizetődő. Akbar szerint ebben ugyan lehet valami, de az is igaz, hogy az új fajta gazdasági megoldások megjelenésekor gyakran nem megalapozott a nosztalgia, amit a régi megoldások iránt éreznek sokan.

A professzor szerint egyrészt továbbra is lesz igény arra, hogy a gazdasági kapcsolatnak legyen "emberi" oldala, másrészt viszont a közösségi alapú szolgáltatásokban fontos, hogy értékelni lehet a szolgáltatást adó és vevő felet is, ami miatt például egy uberes sofőrnek egyszerűen nem éri meg bunkón viselkednie. "Ráadásul elméletileg még arra is van lehetőségünk, hogy nem ülünk be egy olyan sofőr mellé, akinek nem jók az értékelései, bár én személyesen például még egyszer sem utasítottam vissza sofőrt a rossz értékelései miatt" - mondta.

Akbar szerint kérdés, hogy egyáltalán miért futhattak fel ennyire a megosztásra alapuló cégek. Ezek közül az egyik elég magától értetődő ok, hogy egyre több embernek van okostelefonja és internetes hozzáférése. Két másik ok viszont nem annyira magától értetődő: az egyik, hogy a hetvenes évek vége óta a nyugati országokban óriásit nőttek az egyenlőtlenségek, ami pedig egyrészt azt eredményezte, hogy nagyobb kereslet lett dolgok birtoklása helyett a kölcsönzésükre, másrészt pedig sokaknak jól jön az extra munkalehetőség és bevételi forrás, mert nagyon rosszul keresnek.

Még csak az elején járunk

Akbar szerint ráadásul ez a két dolog össze is függ. "Én egyáltalán nem tartozom azok közé, akik szerinte a technológia semleges lenne, és alapvetően úgy látom, hogy a technológiai fejlődésnek köze volt a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez az utóbbi időben. Ráadásul a közösségi gazdaság felfutása még csak a kezdet, mert a mesterséges intelligencián alapuló sharing economy lesz a ennek a következő szintje, ami rengeteg munkahelyet tesz majd feleslegessé. Ha viszont nincs rendes munkád, nem kapsz hitelt, nem tudsz lakást és kocsit venni, ezért egyértelmű, hogy nagyobb lesz a kereslet az olcsóbb megoldásokra, tehát például bérlésre tulajdonlás helyett."

Az viszont nem egyértelmű, hogy ennek az egésznek milyen hatása van az egyenlőtlenségek további alakulására. Két nézet van alapvetően, és mindkettőben van igazság: egyrészt igaz, hogy a sharing economy új piacokat teremt új vállalkozásoknak, és ezzel új munkahelyeket is létrehoz, de közben az is igaz, hogy kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Viszont a munkavállalók ugyanúgy használhatják a technológiát arra, hogy javítsák az érdekérvényesítő képességüket, mint ahogy a cégek használják, hogy létrehozzák a platformokat.

Szintén egy érdekes trend, hogy az elmúlt években lépett ki a munkaerőpiacra - ezzel pedig fogyasztóvá is vált - egy olyan generáció, ami nem veszi alapértelmezettnek, hogy kocsit vagy lakást vegyen magának, mert megelégszik azzal is, hogy bérelje ezeket a dolgokat.

Akbar szerint ez a generáció teljesen máshogy áll egy csomó mindenhez, mint például a szüleik generációja, akiknek elképzelhetetlen lenne például, hogy az interneten szerezzenek barátokat, vagy hogy ismeretlen kanapéján aludjanak egy hostel vagy egy szálloda helyett. Az, hogy ez a generáció többek között az internet és a közösségi média miatt egészen máshogy viszonyul ezekhez dolgokhoz, ami nélkül nem terjedhetett volna ilyen el ilyen mértékben a sharing economy.

Már érezni a hatásait

Akbar ugyanakkor arról is beszélt, hogy a közösségi gazdaság terjedésének már a hatásai is tapasztalhatóak. A robotizációt és digitalizációt is kutató Erik Brynjolfsson az Indexnek adott interjújában említette, hogy a GDP nem mér egy csomó olyan ingyenes digitális szolgáltatást, mint például a Google, a Facebook vagy a Wikipedia, pedig ezek is ugyanolyan értéket jelentenek, mint bármilyen más szolgáltatás, amiért fizetünk. Akbar Jeremy Rifkint emlegette, aki pár éve sokat írt arról, hogy az új gazdaságszervezési formák egy csomó ingyen hozzáférhető, de értékes árut és szolgáltatás hoznak létre. Mindez pedig sokak szerint konkrétan még a 2008 előttihez képest megszokott GDP-növekedés lelassulását is magyarázza.

De nem csak ilyen elvontabb szinteken okoz változásokat a közösségi gazdaság. Magyarországon az Uber körüli vitákban gyakran előjött, hogy a cég vagy a sofőrjei nem fizetnek adót, vagy nem elég adót fizetnek. Akbar ennek kapcsán megemlítette, hogy nem minden országban a szolgáltatás teljesen ellehetetlenítése volt a megoldás: Ausztriában az adóhivatalban például külön alosztályt hoztak létre, aminek csak a sharing economy elven működő lakáskiadás vizsgálata a feladata. Ilyen módon egyszerűbb a személyi jövedelemadó ellenőrzése, viszont az áfa például még bonyolultabb ügy lehet.

Ami viszont a legnehezebb ügy, az a cégek megadóztatása. Ez viszont nem csak kifejezetten a közösségi gazdaság szereplői esetén nehéz ügy, hanem úgy általában a multinacionális cégekre jellemző, hogy évtizedek óta mindent megtesznek azért, hogy a nemzetközi adórendszer kiskapuit kihasználva csökkentsék az adóalapjukat. "A cégek eddig is megtalálták a legfelkészültebb adószakértőket, és ezentúl is meg fogják találni őket. Szerintem a jövedelemadó és az áfa után ezt a problémát lesz a legnehezebb megoldani" - mondta erről.

Megmenti a bolygót?

Akbar az előadásban arról is beszélt, hogy a közösségi gazdaság elterjedése sok esetben kisebb környezeti terhelést eredményezhet. Vannak olyan statisztikák, amikből az derül ki, hogy egy autót átlagosan 15 százalékban használ ki a tulajdonosa, míg ugyanez az arány 2,5 százalék egy fúrógépnél. A 3D-s nyomtatók terjedésével viszont egyre egyszerűbbé válik, hogy például új cipőt nyomtassunk magunknak, ami pedig növelheti a fogyasztást.

A professzor szerint még nem lehet egyértelműen látni, hogy összességében milyen hatása lesz a környezetre ennek a gazdasági váltásnak, de Akbar alapvetően inkább pozitív trendeket lát: a 3D nyomtatás elterjedése szerint ugyan még legalább 5-10 év, de ez a technológia egyrészt hatékonyabban használja fel az alapanyagokat a feldolgozóiparban jelenleg használt módszerekhez képest, másrészt viszont Akbar szerint a 3D-nyomtatott termékek személyes újrahasznosítása is egy teljesen újszerű lehetőség lesz.

Akbar az amerikai trendekről beszélve azt mondta, az USA-ban már látszik, hogy a válság óta egyre kevesebb ember vesz úgy autót, és a magánautózás helyett egyre többen választják a közösségi autózást. Ha viszont többen használnak kevesebb kocsit, amik ráadásul az idő előrehaladtával egyre egyre kevésbé környezetterhelő technológiával üzemelnek, az hosszabb távon a környezetnek is jobb lehet.

De nem csak a gazdag országban terjed a sharing economy: Kelet-Afrikában több helyen is elterjedt az a gyakorlat, hogy ha valaki a faluból a városba akar telefonálni, akkor fizet annak, akinek a faluban van telefonja, hogy hívja fel azt, aki a városban van, hogy hívja vissza azt a számot, Indiában pedig hűtőkkel működik ugyanez a bérlésre alapuló rendszer.

Akbar az előadásában arról is beszélt, hogy a barterre épülő gazdasági tevékenységek igazából már azóta jelen vannak, mióta az ember valamilyen módon termel és dolgozik, a barternek most viszont egy sokkal hatékonyabb és újabb formája alakul ki, ami egészen radikálisan átalakítja azt, ahogy a gazdaságot szervezzük.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Álom Nászút

Felejthetetlen élmény várja a világ legszebb tengerpartjain.